Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
Világnézeti eszmecsere, zenész módra
Az igények miatt keltek életre egy sohasem lefutott témakőrt. Szabadon beszélgethetünk e hasábokon, az élet, a létezés jelentős kérdéseiről. Vitázni lehet, sőt kötelező ! Tabu nincs a témakörben, de tiszteljük egymást ha egy mód van
@Orosz L (#151): Kimondottan elgondolkodtatóak a soraid, köszönöm, hogy leírtad mindezt.
Valóban rengeteg csodálatos dolog van elrejtve az ˝átlagember˝ szemei elől, amit csak az arra érettek láthatnak meg. Ezen dolgok meglátásához egy bizonyos fokú lelki érettség elengedhetetlen, ez pedig csak keveseknek sajátja (holott a képesség, minden létező emberben teljességgel adott minden pillanatban).
És szintén ezt tapasztalom gyakorta, hogy az e zseniket nem értő emberek, az istendagadót látják bennük, és teljesen félreértik őket.
Csak egy apró példa :
Mit jelent az ˝Élj a Jelennek ! ˝ -mondat egy materialista (hétköznapi) embernek ?
És mit jelent egy olyan embernek, aki a benső önfelismerés útjára lépett ?
Ugye milyen mérhetetlenül nagy az értelmezési (és megélési) különbözőség ?
Ismerkedjetek meg vele : www.monabona.hu
szubjektív:
én erős baloldali érzelmű, materialista családba születtem, de valahogy mégis triviálissá vált az évek során, hogy itt van Isten* bennünk, és köztünk, kivétel nélkül. Ezen túl vagyész a szakmám, így egyetemi évek alatt bevezettek Isten konyhájába, nagyon sok csodát ismerhettem meg, tanulhattam meg , és sajátíthattam el. Ez azóta töretlen, folyamatosan tanulom. A jelenben a vákuumcsöves erősítést kezdtem tanulni, mert ugye ennek a hátterében is egy nagyszerü világ bújik meg. Na szóval, nagyon sok szépség van elrejtve a szemek elől, amit hasonló kaliberek mint Einstein meglát, és továbbadja annak, akit érdekel.
Különben elképesztő dolgokat látnak meg, lásd Schrödinger, Hawking, Nevton, Pascal, Hubble... de csak a tudományos ismereteiket terjesztik, nem nagyon hirdetik meglátásaikat Istennel kapcsolatban. Sőt sokszor annyira nem értik őket, hogy egyenesen Istentagadónak értik őket.
*nekem a Szentháromság egyIsten jutott, bár nem egészen olyannak ismertem meg őket, mint amilyennek mondják...
:-)
@Prowler (#149):
Csak röviden , mert késő éjjel van: Számomra Einsten egyértelmű és tudományos bizonyíték Isten létezésére. :)
@Les Paul (#147): Köszi szépen, hogy megosztottad velünk ezt a cikket.
Nagyon is jelentőségteljesnek találom Einstein ezen levelét. Rengetegen úgy ismerik őt, mint egy materialista tudós-zsenit. Holott ő messze nem volt materialista, amit e levele is ragyogóan bizonyít számomra. Az ilyen szintű zsenialitás kizárólag az öreglelkek sajátja ....... és ugye ez az állapot mérhetetlenül túlszárnyalja egy materialista ember bedobozoltan kis látóterű világát.
Csakis egy öreglélek képes ilyen tisztasággal érzékelni, megragadni és megfogalmazni, a feltétel nélküli szeretet lényegét.
Még egyszer köszi.
@Les Paul (#147):
hmmmm
Igen...
nagyon fincsi ezt a nyitottságot olvasni Tőletek, nagyon hiányzik a világból! ! ! !
Volt egyszer egy erdő, ahol nappal a madarak énekeltek, éjjel pedig a rovarok. Fák virágoztak, virágok nyíltak, és mindenféle élőlény sétálgatott ide-oda, szabadon.És aki csak belépett az erdőbe, eljutott Magányossághoz; ez Isten otthona, aki a természet csendjében és szépségében lakozik.De aztán eljött az Eszméletvesztés korszaka, amikor lehetővé vált, hogy az emberek többszáz méteres házakat építsenek, és hogy erdőket, folyókat, hegyeket pusztítsanak el egy hónapon belül. Így aztán az erdő fáiból és az erdő talajában talál kövekbő| imaházakat építettek.Templomtornyok és minaretek nyúltak az égbe, a levegőt harangzúgás, az imádság és dicsőítés hangja töltötte be.
És Isten hirtelen otthontalanná vált.
@Prowler (#144): Ühüm.
@Kelemen Gábor (#141):
Tudod, úgy van ez, hogy ha valami nem működik a te saját életedben az Isten megtapasztalásának megélése tekintetében, az egyáltalán nem egyetemes törvény a többi emberre nézve is. Tehát te csak a saját, személyes szubjektív megtapasztalásodról beszélhetsz, és semmi többről.
Ahány ember, annyiféleképpen, és annyifélét tapasztal. Mert éppen ebben áll a LÉNYEG. Minden egyes embernek a szeméből maga Isten néz ki, minden egyes emberi érzés általi megélésben maga Isten van jelen. Ezért aztán valaminek a feleslegességéről beszélni nem több, mint a te saját, szubjektív nézőpontod, a lét-tudatosságod mértékének tükrében.
@Morscher-Szénási Gabe (#142): Ezt nagyon szépen összefoglaltad. Köszönöm szépen. :)
Barátság, szerelem, Istenhez való viszonyunk, minden ami a szereteten alapul, mind mind végtelenül egyszerű és természetes.
Mindenki, aki misztifikálni kezdi, el is veszíti.
Örülök, hogy ( ezt is! ) egyformán látjuk. :)
@Kelemen Gábor (#141): Ez azért lehet, mert, mint Hozzád sem minden út visz, úgy Hozzá sem.Ha barátod akarok lenni, azt nem úgy kell tennem, hogy megmondom, hogyan szeress, hanem úgy, hogy keresem az utat Hozzád.Amikor megvan az összhang, az hoz egy kapcsot.Ez nem azt jelenti, hogy meg kell játsszam magam, vay Neked, hanem éppen ellenkezőleg.A lényeg az őszinte és egyszerű kapcsolatkeresés, aminek a vége lehet a barátság, vagy Isten esetében az örök Atya-Fiú kapcsolat....
@Orosz L (#140): Én is remélem.
Tudod, régebben én is mindenféle nyakatekert módokon próbáltam közel kerülni Istenhez.
Ezek mind-mind emberi spekulációk voltak. Sok hűhó semmiért...
Nem is jutottam általuk sehová, főleg nem jutottam közelebb Hozzá.
Be kellett látnom, ez nem így működik.
Aztán azt mondtam:
˝Na jó. Ha kellek Neked, tudod hol találsz.˝
És egyszer csak üzent.
Azóta tudom, hogy azok az emberek, akik mindenféle bonyolult, ködös, misztikus magyarázatokat adnak egyszerű kérdésekre, nem igazán jutottak még közel Hozzá.
Tisztelem őket a törekvésükért, becsülöm jó szándékú igyekezetüket, de tudom, hogy nem közelednek a célhoz, hanem távolodnak tőle...
@Kelemen Gábor (#139): Remélem nem mi fagyasztottuk be ezt a fórumot.
@Orosz L (#138): Hiába no...
A közös kultúrkincs... :))))
@Kelemen Gábor (#137):
NemengedlekLÓF+SZaseggedbe
:-)))))
Aztán előkapják az okostelefont, és megguglizzák együtt, mert nem biztosak egy akkordban.
@Orosz L (#136): Ez jóóóóó!
És a történet így folytatódik:
Tanítvány végre behangolja a szitár húrjait, és felzúg a Dal:
˝Kismalac kismalac engedj be! ˝
@Kelemen Gábor (#131):
Képzelt párbeszéd két képzelt ember között, mondjuk legyen Mester és Tanítványa:
Megpróbálom kicsit forgatókönyvesre venni:
Tanítvány: Ki az Isten?
Mester: .(nem mond semmit, távolba néz, lefog egy hangot a szitáron, megpengeti, és hallgatja, még tovább, mint ahogy lecseng a hang)
Tanítvány: Mester, miért nem válaszolsz?
Mester: Válaszoltam.
Tanítvány: De nem mondtál semmit.
Mester: Igen, nem mondtam semmit, de válaszoltam.
1 hét hallgatás után:
Mester: Te kivagy? -kérdezi a Mester, közben kevergeti a forró főzeléket.
Tanítvány: Kérdően felnéz.
Hét év múlva:
Mester: Hogy állsz a két kérdéssel? Madarakat követ a szemével...
Tanítvány: Ilyen messze még sose éreztem magam a választól! (épp hangol egy szitárt csillogó szemmel)
Mester: Mert tudod a válaszokat, csak nem találhatsz rá szavakat.
Örök hallgatás, és semmi nem maradt a tanítványnak hogy elmondja ki Isten, és ki Ő maga, csak a zene.
...
Mert azt nem kell megkérdeznem. A kérdés és a válasz is önmagát adja : VAGYOK
(és ez a válasz a ˝Ki ő tulajdonképpen?˝-re is)
@Prowler (#132): Félre értettél.
Nem azt szeretném, ha Te mondanád el mit gondolsz erről.
A kérdés arra vonatkozott, hogy miért nem Tőle kérdezel?
Például azt is, hogy ki Ő tulajdonképpen?
( Természetesen, - ahogy írtad, - az Ő ˝érzékelésében˝. )