
Hard Rock , Rock ,Blues, Jazz !
Élmények, Videók , Érdekességek a nagyvilágból .. Ez+Az.
@Kala (#8525): Az amatőr alapból csak annyit jelent, hogy az illető nem főállásból zenél, nem vagy nem nagyon pénzért, csak a maga örömére (és esetenként másokéra), esetleg nem is képzett, csak autodidakta, de ez nem jelent minőséget, hiszen egy amatőr is játszhat profin, lehet nagyon jó zenész, még ha nem is főállású.
Azt, hogy ki milyen szintű zenész, nem mindig könnyű megállapítani. Nagyon sok híres, profi zenész van, aki eljátsza csodásan a maga zenéjét, de behalna, ha vmi mást kéne játszania.
Nyilván nem nagy dícséret magamhoz képest bárkit is ˝leprofizni˝, mert én semmilyen formában sem vagyok zenész, még csak gitáros sem. Vettem öreg fejemmel egy villany gitárt, mert ilyenem még nem volt, ifjúkoromban vágytam rá, aztán az élet eltérített, majd két éve lehetőségem volt rá, hogy vegyek egy olcsót, tavaly meg egy picit jobb cuccra is futotta. Nem járok tanárhoz, csak interneten néha, és akkor gyakorlok, ha kedvem van és azt játszok, amit akarok (no, meg amit tudok hehe). Fogalmam sincs, hogy lehet felvételeket készíteni, nincs fogalmam a különféle ritmusképletekről, skálákról, hangszerek egymáshoz való viszonyáról, fingom sincs hogyan lehet a gitárból olyan hangokat kicsalni, mint a te felvételeiden (nyilván szupi effektekkel :D), stb. És csak ebben a kontextusban kell értelmezni a dolgot. Ha te nem érzed magad profinak, azt te tudod. Én nem tudom az én szintemről megállapítani, hogy ki melyen gitáros, legfeljebb azt, hogy nekem tetszik-e.
Hát így valahogy.
@Kala (#8515): Hogy ki mekkora zenei befogadóképességgel bír, az másodlagos. Jobban számít (szerintem) hogy ki mennyire jártas a zenei világban, mint zenész, valamint mi a zenehallgatásának a célja, mit jelent neki a zene.
Te hozzám képest képzett zenész vagy, nyilván egészen máshogy látod (hallod) a különféle számokat, műveket, mint én. És ami a metál zene egyhangúságát illeti, bizony, abban van némi igazság. De ha kívűlről nézem, ez jó sok ˝műfajra, stílusra˝ igaz. Mindegyiknek megvannak a maga sablonjai, ordulatai, bevett stílusjegyei. Talán ezért is szeretem a fúziós zenéket, amikor több stílusjegy összeolvad egy-egy alkotásban. De néha meg pont a monotóniára vágyom, és 1-2 órán át csak stoner rock, vagy metál, vagy jazz, vagy Bach szól. És az utóbbi is lehet elég monoton, ha 1, 5-2 órán csak a hegedűversenyeket hallgatod, bele lehet unni. :D Pedig ő aztán változatos zenéket alkotott.
Egyébként a 80-as évekből azért hoztam ennyi példát, mert én akkor voltam a 20-as - 30-as éveimben és még szívtam be a nyugati kultúrát. Ez volt az utolsó olyan évtized, amikor popkutúra sok újdonságot hozott a szintipoptól a glamrockig. Nagyon széles skálán lehetett jó zenét hallani és már látni is. Ráadásul abban az évtizedben rengeteget utaztam, Angliában , azon belül Londonban is sokat voltam. Végigjártan a Soho üzleti negyedét, ahol a rendelkezésre álló új technikáknak köszönhetően már akkor a kis boltok hátsó helyiségeiben készülte a jobbnál jobb lemezek......Ha összekapnám magam, abból az évtizedből sokall több sikeres zenészt tudnék összekaparni , mint az következő háromból összesen.....Az én ízlésem szerint az volt zene utolsó nagy korszaka.....