YAMAHA Revstar Standart RSS02T - Elektromos gitár

Technikai jellemzők (alap információk és kivitel)

Párszor kezembe került ez a típus, a P90-el szerelt. Szép is kényelmes is, na és jó is-mondtam, de a hangja alapbeállításban kísértetiesen emlékeztetett egy már meglévő hangszeremre, ezért eddig ellenálltam a kisértésnek, de mindig fájó szívvel, mert....., de erről majd később. Aztán szembejött egy leárazott darab és elbuktam.
A Yamaha egy hatalmas cég, ami mindent gyárt, sok mindenről híres, köztük hangszereiről is (zongorák, dobok, stúdió elektronika, fúvós hangszerek stb.), de talán nem a gitárjairól. A Yamaha, bármit készít, a minőség alapkövetkezmény - a név kötelez-, a szellemi, technológiai képességeket a cég kiterjedt, kimagaslóan sikeres tevékenységei adják. Rátérve a tárgyunkra: Yamaha 2015-ben már kiadott egy Revstar modelt, amit 2022-ben megújított és három osztályra bontott: Professional, Standart és Elements típusokra. Mindhárom típus nagyjából azonos felépítésű, de a Pr. és a Std. sorozatban HB és P90 változatokkal + elektronikai finomságokat és rm. érintőket is kapunk. A részletes leírásokat itt találod: https://usa.yamaha.com/products/musical_instruments/guitars_basses/el_guitars/rs_2022/lineup.html#d1547684
A továbbiakban csak a Standartról írok és itt is főleg azokról a részletekről, amelyeket érdekesnek találtam. A test-konstrukció, megjelenés egy `off-set (ami nincs) SG’-re hajaz (mahagóni fa, un. ördög-szarvak, vékony test (42 mm), ragasztott mahagóni nyak, a felső bundok itt is max elérhetőségűek), de itt van egy juhar top is és ez offset. Lényeges, hogy a test akusztikus kamrákat kapott, melyeknek a kialakítása a leírás szerint meglehetősen szofisztikált. Van has-kontúr is. A nyak-stabilitás fokozásáért grafitcsíkokat kapott a fogólap alá. A dobozból (valójában egy félkemény tok) kivett gitár nyaka olyan `élesre` volt állítva, amivel még nem találkoztam (a felső nyereg max alacsonyra bevágva + szinte egyenesre húzott nyak, tökéletes síkolás, de a végső polírozáson és a bund-sarkakon még azért lehet volna dolgozni). A nyakvastagság nem a legvékonyabb, a C és D közt van, de a kis kezűeknek is kényelmes és szatén fényezésű. A fej és a nyak csatlakozásánál kis ’szakál’ van -nyaktörés ellen. A méretek egy Gibson nyaknak megfelelő (a fej törésszöge kisebb). A testhez való csatlakozás `csomómentes`, kényelmes játék-érzetet ad. Újabb különlegesség az egyedi húrláb, mely tág határok közt állíthatóan alakítja a húrnyomást a híd babáira + nagy fémtömegével hatással lehet a hangzásra is. Az egész gitár sem nem könnyű, sem nem nehéz (3,86 kg), de pontosan kiegyensúlyozott. Kifogástalan megjelenés, részletkidolgozás. Öröm kézbe venni, sugárzik belőle a minőség. Egy kis megjegyzés ehhez: bár úgy látom, hogy ebből a szempontból ma már az olcsó hangszerek is nagyon könnyen megugornak egy igen jó szintet, köszönhetően a ide is betört ipari technológiának, a távolkeleti munkakultúrának, tanulásképességnek. A piacon az árak mégis rendkívül különbözőek. A szintek közti különbséget a használt anyagok és az ellenőrzés minősége adhatja. Mégis az a benyomásom, hogy a megjelenéshez, a használhatósághoz az árnak egyre kevesebb köze van. Tudom, hogy egy ember véleménye nem mérvadó, de nekem az utóbbi időben ez ügyben több mint érdekes tapasztalataim vannak (és nektek?). De végül térjünk rá az egyik legfontosabb komponensre; az elektronikára. A hangszedők saját tervezésű P90-ek, tehát egytekercsesek, mágnesük Aln.5. A huzal zománc burkolatú, mint egyes régi Gibsonnál. A váltó egy 5 állású strat váltó, ami a következőket műveli: 1. híd-2.híd+nyak fázisváltással-3. mindkettő-4. nyak+ híd fázisváltással-6. nyak. Master hangerő- és a hangszín potik, ahol a Tone push/pull-t felhúzva egy a passzív elektronika egy túlcsévélt hangszedő hatását ígéri, bármely kapcsoló-állásban. Ettől duplát ugrik a választék. Leginkább ezért van mostanában nagy hájpja ennek a modellnek.
Made in Indonesia.
10

Hangzás, hangtulajdonságok

Ez P90 hang alapból az, aminek nagy a respektje. Akik imádják ezt (mint én is) úgy fogalmaznak, hogy a P90 az, ahol a single coil erényei erősítik egy HB kiválóságát (az anti-tézis persze pont fordítva hangzik). Összevetve egy LP Speciallal, ami ennek a műfajnak a egyik standartja, hát nem hibádzik a Revstarból semmi. Ha a különbségre fókuszálok, akkor a LP. kicsit agresszívebb, a Rev. kulturáltabb vagy a LP. karakteresebb, a másik definiáltabb, és még lehetne itt mórikálni, de nyilvánvaló, hogy a Rev. apja-anyja egy, a tisztavérű P90 gitár. A történet azonban itt nem ér véget, mert a Rev. Vol. potija úgye úgy működik, hogy nem csak Vol. poti, hanem inkább egy kvázi ’blender’, amivel ingázhatsz az ’inkább single’ és az ’inkább HB’ közt, ahogy ezt a ’ősöknél’ a Gibson P90-knél is megtaláljuk. Az igazi nóvum azonban a 2-4. állás fázisos produkciója. Na ez az, ami igazi unikum! Különösen, ha közben a Vol. potival mászkál a single és a HB. közt (sajnálom, hogy külön-külön a master miatt nem lehet tovább variálni). A Tone Push/Pull használatával a hangkép nem csak telítettebbé válik, hanem a közép-mély tartomány felé jelentősen eltolódik. Ha valamihez hasonlítani akarnám, akkor ez Clapton féle un.’women-tone’. Sajnos (talán csak nekem?) így a magasvesztés miatt (?) halkabbnak is tűnik. Nekem itt hiányzik egy boost-pedál, vagy a Vol.-t visszaveszem és egy kis magassal helyreállítom a felhúzott és a lenyomot állapot közti hangerő egyensúlyt. Ezzel még barátkoznom kell. Felmerült -de nem próbáltam-, hogy a láb állítócsavarját kiszedve egy szabadon lebegő trapéz láb-szerűséget imitáljak, vagyis igazán hozzáadjam a láb tömegét is a hangzáshoz. Összefoglalva, a Revstarral egy meggyőző, vérbeli P90 alapok mellé ennek a hangnak még sok-sok, további változatából is kapunk.
10

Minőség, mívesség

Jó anyagok és jó kivitelezés. Egy felsőkategóriás gitár érzetét kapod, kinézetre- és játékérzetre is. A potik, kulcsok az egész mechanika finoman működik, a választókapcsoló határozottan elválasztja a pozíciókat (akinek ez kemény, az megpiszkálhatja…) Az elektronikát nem kell ápgrédelni, jó, ahogy van. A famunka szép, festés, szegélyezés hibátlan. A beállítás fantasztikus. Azért vannak kisebb hibák is; pl. ha tolod a húrt az érintőn, érezhető finom akadás, tehát kis polírozás még ráférne. Ugyanez vonatkozik a bund-sarkokra is. Ok, ha ezt a kis utómunkát (és ennek az árát) még ráteszed, a hangszer minősége így pláne a kategóriáját messze-messze meghaladja. Azért í bund hibákért mégis jár levonás.
9

Megbízhatóság és tartósság

Saját tapasztalatom még nincs, de bizalmam a cég felé magas.
10

Általános benyomások

A P90 hívőknek magasan ajánlom, mert ezt a hangot ez a gitár nagyon ’körbejárja’ és ettől különösen egy nagyon-nagyon jó értékarányt kapsz (dobozból kivéve is színpadképes). És most a végére egy kis szemöldök-felvonás; vajon mi az oka, hogy ilyen kiterjedt, elszánt rajongótábor mellett a nagyszínpadon, a nagy gitár-hérók kezében mégis ritkán látunk P90 s gitárt (- vagy a stúdiókban igen?), de ha látunk, akkor az egy alapból 4x árú LP Goldtop 50’ és sose pl. akár egy Yamaha Revstar? (Okéoké, ha belegondolok, tudhatom a választ…)
10