Squier Classic Vibe Telecaster 50s - Elektromos gitár

Technikai jellemzők (alap információk és kivitel)

Már régóta kerestem interneten a számomra megfelelő gitárhangzást, azt tudtam, hogy telénél fogok kikötni, míg végül bejött a Classic Vibe széria. Elmentem a Codába, kipróbáltam. Már (lehet a sok keresés miatt kiöltem magamból a lelkesedést) nem is volt ez a de istentelenül jól szól érzésem csak inkább: ˝Aaaha... na ez az amit kerestem, úgy szól ahogy vártam.˝ 64 ezer volt a gitár, utána levő 1-2 hétben már ment is fel az ára, most 100 fölött van, a Codánál legalábbis. Hm...



Ennyit a vásárlás izgalmas menetéről... A széria száma alapján valószínűleg 2008 legelején készült, de van elvileg a testen is egy másik dátum a nyak takarása alatt. Kínai gyártmány, nem ez érződik rajta. Teste, bundok, minden számi jellemző a Fender szabványokat követi, ezzel nem fárasztok senkit. Ami szerintem fontos lehet például, hogy 3 babás a hídnál, tehát 2 húrnak jut egy, tehát ez szerint nem lehet full pontosra beállítani az oktávot, viszont valamiért az ˝alap˝ fender telékre sem kerül 6 baba, csak ha már valami eltérő dologról van szó mondjuk. Nekem ez nem okozott semmilyen gondot, de ki lehet kompenzáltatni 3 babával is, akinek már ilyen szinten kell a pontosság... Egy hangszín, egy hangerő poti, néha még ez is sok, de teszik a dolgukat. A hangszedőkről a hangzásnál fogok írni, amúgy egy-egy single coil, hogy hol készültek nem tudom. A lakkozása nagyon kényelmessé teszi, mert szépen siklik a nyakon a kéz, de a testen is jól jön kényelmi szempontból. Nem tudom miért, de sokszor inkább bútor érzésem volt, amikor a testet megfogtam. Nem tudom, hogy ez pozitív-e, nekem inkább kicsit negatív volt. Ami a kényelmi szemponton ront valamennyit, az a telecaster testforma, mert bár kézzel a virtuóz kismesterek elérik a felső bundokat a kivágás miatt, de állva már más egy kicsit a felállás. A nagy tömb fenyő testen nincs egy kényelmi kimélyítés sem (pl contour body) és a súly inkább már picit nehéz, de szokható. Hangolókulcsok a kisfejű fajtá
9

Hangzás, hangtulajdonságok

Ez egy telecaster. Nem kell elbújni a sarokba vele, ez szól úgy, mint egy telecaster. Sokan a mexikói fender tele elé is merik tenni, szerintem szériafüggő, de inkább én is csatlakoznék. Ha egy fender telecaster 10-ből 10-es, akkor ez a gitár 9.5... Rendkívül kényelmes. A nyaki hangszedő nekem olyan stratós, de ennek ilyennek is kell lennie. Nem szólt az sem rosszul, de mivel én nem rajongok a nyaki bundok telt hangzásvilágáért, eladtam, 10 ezer pénzért hamar, meglepődtem. A híd pickup szerintem egy isten, fender hangszedőkben egyedül a nocaster tele hangszedőt helyezném elé, persze ez szubjektív. Jól szól tisztán, jól szól blues-osan kicsi torzítással, és még milyen jól szól distortion-nal... Pofátlan, esküszöm. Nem méla, mint egy humbucker (felőlem lehet Gibson Les Paul is), hanem azonnal harap, minden azonnal és eszetlenül dinamikusan szólal meg rajta. Solo-záshoz kiváló, akkordok-riffek lereszeléséhez is kiváló... Lehet lágy, lehet igen agresszív, bárhova elképzelhető... Szerintem a Stratocaster és a Les Paul a világon a két legjobb elektromos gitár, de a Telecaster soha sem fog tőlük jelentősen lemaradni (hangzásban viszont a szintjükön van). Számomra viszont a telecaster az első, egyedül még mustangok felé kacsintgatok kényelmi és kinézeti okokból (előre kitervelt hangszedőcserével). Ja és akkor negatívum, nem lesz erős. A hangszedők (inkább a hídi) kicsit zajos, mivel single coil-ok. Valakit lehet zavarhat, hogy a híd hangszedő átad minden legapróbb zördülést is. Nekem inkább ez is egy tudatos előny, mert gyakran inkább egyfajta zajként fogom fel a gitározást, így ezeket a különböző megnyilvánulásokat inkább direkt előidézem. Egy Fender Champion 600-as erősítővel és gyakrabban Boss DS-1-et használva kevés párja akad, de ez is szubjektív vélemény, nem csak a sajátom viszont.
10

Minőség, mívesség

A gyári beállítások elmentek (9-es húrokkal), de persze hamar beállítottam egyénileg, és folyamatosan is kell szinte, mert gyakran kipróbálok más húrvastagságot és típust (de most is csak 10-es húr körül motoszkálok). Hogy ha lehet ilyet mondani, jól állítható... A nyakmerevítő pálca csavarját kicsit nehezebb megtalálni a kulccsal és tekerni, de ha a nyak másik oldaláról kéne tekerni az sem biztos, hogy jobb lenne. A hangszedő(k) magasságán és dőlésszögén is variáltam, de úgy vettem észre, hogy egy single coil-nál kevésbé művelhető akkora varázslat, mint egy humbuckernél. Azt az egy hangszedőt szinte amennyire lehet, magasra állítottam. A húrok is egészen alacsonyan vannak, nemigen zörögnek, de azért még nem ibanezi alacsonyságban lengenek. Összességében egy nagyon minőségi, gyárilag jól összerakott hangszerről van szó, a hardverek, minden. A jack aljzatot viszont már le kéne egy ideje cserélnem, mert nem 100%-os.
9

Megbízhatóság és tartósság

Nagyon megbízható, ha földhöz vágnám, nem esne egyből darabjaira, talán egy kicsit elhangolódna. Nem szobagitárnak született, bár... De, annak is. Inspirál, ha használod, és ez az egyik legjobb dolog, amit adhat. Minőségileg pedig bármilyen szinten felléphetsz vele. A hevedertartók közül nekem a nyakhoz közelebb levő kicsit lazább lett, de jól becsavartam pillanatragasztóval átitatva, azóta semmi baja, a másik még nem panaszkodott. használok hevederrögzítőt, de nem átszerelőset, egyszerűen ezt a gyári hevedertartóra ráfordíthatós dunlop műanyagot. Ha lenne sok pénzem, inkább egy agyonmoddolt fender mustanggal lépnék fel, de sohasem kerülne messze tőlem ez a tele, az biztos. A kopás jól áll neki, mint minden fendernek és a gitárok többségének. Vagy koptasd a farmerod.
10

Általános benyomások

A hangszer megfelel a zenémnek, sőt tökéletes eszköz a megvalósításhoz és az agyaláshoz egyaránt. Az agyontorzított zenéken át a leglágyabbakig bármi felmerül nálam és a saját számaim is egyre dinamikusabbak, profibbak, de ez rajtam is múlik, gyakorlás nélkül megesz az idő vasfoga. Egy jó hangszer viszont arra ösztönöz, hogy még többet játsszak és méginkább ki tudom rajta fejezni saját magam az átszellemülés miatt. Nem kezdtem korán a zenélést, kb tíz éve sem játszom, ráadásul változó intenzitással. De tudom már rég, mit akarok a zenén belül és ez egyre csak letisztul, ami jó dolog. Már régóta nem vagyok az a típus, hogy a gitár az a mindenem és jajj semmi baja ne essen, ha elveszne öngyilkos lennék, stb... Sokkal inkább egy eszközként tekintek rá, ami pótolható, bár azért elég szar lenne, ha gitár nélkül maradnék. Ha pénzes lennék és elveszteném, valószínű pótolnám, de ugyanígy vagyok egy ibanez ak-85-el is... majd egyszer megint lesz... Imádom a hangját, imádom, hogy inspirál, és nagyon kényelmes, állva meg egyre jobban megszokom már. Nem hiányolok semmit a hangszerből, még többet is tudott-tud, mint kell. Azon gondolkodtam, hogy contour body-sítom, de nem volt annyira fontos mégsem. A tátongó nyaki hangszedő helyétől és az egyedi koptatótól már így is elég egyedi, na meg a matricák... A lenti videó vett rá véglegesen, hogy megvegyem, a feltöltött képen pedig eredeti állapotában látható. Minden jót.
10