ESP ESP M-II woodland camo - Elektromos gitár

Technikai jellemzők (alap információk és kivitel)

A gitár 2009-ben készült Japánban ami mindössze 6 darabszámra lett limitálva világszerte. A terjesztést az amerikai DrumCity Guitarland intézte, Coloradoban.
A hangszer 24 bundnak örvend, 25.5˝ menzúra hosszon. Teste alder (éger).
A juhar nyakat egy rózsafa fogólap fedi, melyen gyöngy ház pontberakások találhatóak, a 12. bundnál pedig a megszokott ESP felirat.
Az ESP féle superstrat formát egy roppant impozáns matt erdei terepmintás festés borítja. Híd gyanánt egy Kahler típusú tremoló rendszert kapott, ami tremol-no funkcióval is el van látva, így könnyen varázsolhatunk a tremolós gitárból egy fix hidasat, mindössze egy kis csavart kell beljebb csavarnunk.
A passzív elektronikát a hídnál egy Seymour Duncan SH-8 Invader, a nyaknál pedig egy Wilkinson hangszedő hajtja.
Eddig ismeretlen terület volt számomra a Wilkinson termék, de jelszintbeli különbség nem hallható a két pick up között. Teljesen optimális, teszi a dolgát.
A gitáron egy volume (hangerő) potméter található, valamint egy 3 állású pick up váltó. Ennek személy szerint roppantul örültem, mert számomra a tónus potméter mindig teljesen felesleges volt a gitárra.
A fejen Gotoh hangolókulcsok helyezkednek el, ami a legtöbb prémium kategóriás gitárral ellentétben nem satus, hiszen a tremoló satuja miatt teljesen felesleges lenne, csak húzná a fejet.
10

Hangzás, hangtulajdonságok

A nyak rendkívül kényelmes, nem a legvékonyabb fajta de nem is egy tuskó kivitelezés. Kellemesen domború, hibátlanul illeszkedik rá a kéz.
Jelenleg egy 1993-as Mesa Boogie Dual Rectifier erősítővel, valamint a hozzá tartozó V30-as hangszórókkal felszerelt ládával hajtom. Emellett digitális processzorokon is tesztelgetem a hangszert.
Játék közben nem eredményez semmiféle nem kívánatos zajt sem a gitár, sem a hangszedők. Mellékesen nem is arról híresültek a passzív hangszedők, hogy zajosak lennének.
10

Minőség, mívesség

A gitár egy közeli barátomtól került hozzám, aki hasonló beállításokkal szereti pengetni a gitárt, ezért némi kisebb beállítást követően maximálisan személyreszabottá vált a hangszer.
Tip-top állapotban került hozzám, sérülés/karcolás nem található rajta.
Mindössze a nyakpálcát takaró műanyag laphoz kellet új csavarokat szereznem, mert azok elvesztek.
A klasszikus ESP kemény tok védte a hangszert átvételkor.
10

Megbízhatóság és tartósság

A hangszert egy tank felépítéséhez tudnám hasonlítani (és kinézetéhez is :))
Színpadon és stúdióban egyaránt megállja a helyét, nyugodtan rábízhatja magát az ember.
A hevedertartó eredetileg a klasszikus strap-lock rendszerű volt, ám azóta egy Dimarzio clip-lock heveder aggatja a nyakamba a gitárt.
Annyiban igényel pót gitárt koncerten, ha húr szakadás van, akkor minnél kevesebb ideig szóljon egy gitárral a show, csak fel kelljen kapni a másikat (amennyiben ez adott). Egyébként a gyors húrozás sem egy ördöngős feladat rajta.
9

Általános benyomások

Én a zord, vandalisztikus metál hangzás eredményezésére használom a gitárt, ezért a tiszta hangszínéről nem igazán tudok helytálló véleményt alkotni.
A több mint 10 éves gitáros ˝pályafutásom˝ során eddig gyakorlatilag csak a mahagóni testű gitárokat gyűjtögettem (leszámítva az első kezdő hangszereket), ez az első alder (éger) testű gitárom. A karaktere teljesen más mint a mahagónié. Nem mondom azt, hogy az egyik jobb vagy rosszabb, mert ez nem igaz. Míg az éger inkább mély közép-közép kiemelt, addig a mahagóni inkább a mély frekvenciákon érvényesül. A magas frekvenciákon is máshol emel a két fa.
Tapasztalatból garantálhatom, hogy aki a súlyos, lehangolt metált szereti, nem fog csalódni egy éger-mahagóni párosításban felvételen vagy koncerten. A leírtak alapján tökéletesen kiegészítik egymást egy harapós, arcba mászó sound megcélzásánál.
Sajnos az OMEGA DIATRIBE-ban nem használom a gitárt, mert ott főleg a bariton 7 húrosok zsizsegnek, de hamarosan hallható lesz egy otthoni projektben, addig is egy éger-mahagóni összehasonlító hang fájlal tudok szolgálni, amit alább találtok.
9