Charvel Pro-Mod San Dimas Style 1 HH FR - Elektromos gitár

Technikai jellemzők (alap információk és kivitel)

A gitárt Mexikóban gyártották 2018-ban Charvel Pro-Mod San Dimas Style 1 HH FR - Satin Burgundy Mist néven.
Technikai jellemzők:
éger test
Stratocaster headstock
Charvel die-cast hangolókulcsok
12-16 collos változó rádiuszú natúr csavarozott juhar nyak grafit pálcás merevítéssel
22 jumbo bundos, 648 mm-es menzúrás ében fogólap
felezhető Seymour Duncan ’59 SH-1N (nyak) és JB TB4 (híd) humbuckerek
1 db felezős hangerő és 1 db hangszín poti
3 állású pick-up váltó
Floyd Rose 1000-es tremoló
09-42 Nickel Plated Fender húrok
Tok sajnos nem járt hozzá.
9

Hangzás, hangtulajdonságok

Alapvetően a 80-as éveket idéző glam rock gitár, de a felezhető Seymour Duncan humbiknak köszönhetően Fenderes hangzást is egészen jól produkálja. A DiMarzios japán Charvel So Cal gitárommal összehasonlítva, annak a nyaki hangzása ˝krémesebb˝ volt, hídi állásban pedig jobban kijöttek vele a felharmonikusak, egyszóval rockosabb stílust képviselt, a San Dimas hangzásvilága szerintem sokoldalúbb. Az elektronika ebben a Charvelben sem zúg-búg, a potik stabilan állnak, és imádom ahogy a hangerő poti lejjebb tekerésével teltebb hangzásúvá válnak a riffek. A Floyddal kezdek megbarátkozni, de a technikám sajnos még mindig nem az igazi... Ez a Floyd összehasonlítva a japán So Cal Charvelével szerintem gyengébb minőségű, előfordul, hogy használat után nem áll vissza tökéletesen, és kicsit elhangolódik a gitár. Zavaró tud lenni, főleg hogy nem alsó kategóriás gitárról van szó. A tone poti engem nem nagyon hoz lázba, de aki szeret vele játszadozni, az első alkalommal tutira meg fog lepődni azon, hogy mennyire masszív a járása, ahová tekered, ott is marad.
8

Minőség, mívesség

Amikor megérkezett Németországból, rögtön megvizslattam: a színéről majd később ejtek pár szót, de a legelső dolog ami megfogott benne, az a test tapintása. Nagyon-nagyon kellemesen érdes a felülete, aminek köszönhetően szinte semmi szennyeződés nem látszik meg rajta, még a két humbi között lerakódó por sem. A nyaka ennek a Charvelnek is fenomenális, a natúr felület és a változó rádiusz együttesen szerintem akkora találmány, hogy nincs az a telibe lakkozott, ilyen-olyan profilú gitárnyak, ami ezért kárpótolna. Ehhez persze kell az a személyes attitűd is, hogy nekem alapvetően bejön a kicsit laposabb nyakprofil. A japán So Cal-hoz képest itt azért érződik, hogy nem az a veszetten sűrű sugármetszett anyag, sokkal lájtosabb érzetet kelt bennem. Nem rossz, de szerintem a So Cal nyaka sokkal jobb, leszámítva persze az ében fogólapot. A bundok szépen fel voltak polírozva, nem voltak karcoló élek, a fogólap egészen sötét ében fa (szerintem színezett), a juhar nyakon pedig van 1-2 madárszem is, ami egyedivé teszi a gitárt. A gyári beállítások kényelmi szempontból azért hagytak némi kívánnivalót maguk után, és mivel nem értek eléggé ehhez a fajta tremoló rendszerhez, inkább elvittem egy fullos beállításra. Ha csak a hangszer minőségét nézzük, akkor három kritikát tudnék megfogalmazni: az egyik az, hogy a hangszedők és a Floyd fészkeinek az élénél előfordul 1-2 fényezési egyenetlenség. Keresni kell ezeket az apró hibákat, de azért ott vannak. A második negatívum a három-állású kapcsoló, ami szerintem lehetne jobb minőségű,kicsit lötyögős, a harmadik pedig a FloydRose, ami ennél a gitárnál nem egy atom stabil cucc: sokszor feszélyez a kar használata, mert nem tudom mi vár rám a használata után... A japán So Calhoz képest szerintem érezhetően gyengébb a minőség.
7

Megbízhatóság és tartósság

Nem vagyok profi zenész, és színpadon sem fordulok meg túl gyakran. Fél éve van meg ez a gitárom, és elég sokat használom. Alapvetően minden rendben van vele, semmilyen deformációt nem látok rajta, a fényezés nagyon jól bírja a gyűrődést, de mégis azt kell mondjam, hogy a Floyddal nem tudok megbarátkozni. Hiányolom belőle a stabilitást, az intonációs problémái miatt bizonytalanná teszi a játékérzetet. Ha lenne rá keretem, ezt az alkatrészt bizony lecserélném...
8

Általános benyomások

Az nem volt kérdés, hogy a japó Charvel után megint egy Charvelt szeretnék, de mindenképp ében vagy rózsafa fogólaposat szerettem volna, és inkább a San Dimas forma felé hajlottam. Egyedül a gitár színét illetően voltak kétségeim: eredetileg a szatén narancs színt céloztam meg, olyat viszont már sehol nem találtam, csak So Cal-ban… Feketét nem szerettem volna, fehér már volt, talán még a piros tetszett volna, de az meg nem volt ében fogólapos változatban. Tetszett még a lila is, de ez a burgundy mistic valahogy sokkal jobban tetszett. Vannak akik egyszerűen Hello Kitty rózsaszínnek látják, pedig egyáltalán nem az, és nekem ez a szín bizony tetszik! Amit talán pozitívumként leginkább ki tudnék emelni ebben a hangszerben, az elsősorban a játékkényelem, a hangzásbeli pozitív tulajdonságok, és a letisztult formavilág, gyengeségei között pedig egyértelműen a hardveres oldalt említem, azon belül is szerintem a FloydRose a legkritikusabb pont. Valószínűleg hozzáértő kezekben másként viselkedne a gitár, de mivel nem képviselem a profi zenészek táborát, így csak a saját benyomásaimat tudom megfogalmazni a hengszerrel kapcsolatban. Összességében véve egyáltalán nem rossz gitár, de ennyi pénzért én mégis kicsit többet várnék tőle.
8