Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
@Flór Gábor (#18215): Annyiban igazad van, hogy szaru és szaru között van különbség és néha nem könnyű megkülönböztetni. Szaruból van a körmöd is, meg a lópata, a macskakarom, és a marha szarv is. Meg a teknőspáncél fedőanyaga is. Oszt elégé különböznek. Annyira, hogy alapesetben simán meg lehet különböztetni ránézésre is. Egy szakvizsgálat meg simán hozza, ha a pengetőd CITES-es teknősből van, vagy csak Józsi bácsi levágott egy birkát és a szarvából csiszoltad. A CITES alapból van értelme, a hozzá körített bürokráciának nem mindig. Magyarország meg Magyarország, itt minden kicsit ˝más˝. De a CITES alapgondolata jó.
Kíváncsi lennék úgy 50-60 év múlva (sajna akkor már nem leszek kíváncsi) ha a most még gyakori fa anyagok megfogyatkoznak, miből lesznek a hangszerek? Nyilván előre törnek majd a kompozit anyagok. Hiszen most vannak ilyenek és egész jók, csak hát a zenészek szeretik a régi jó dolgokat. Én is éger, mahagóni, stb. fákat vettem gitárként, nem kevlárszálas testpáncélt. ☺
@Flór Gábor (#18218): köszönöm ezt a válaszodat is,
most végkép összezavarodtam: a teléhez miért ˝kell˝ vinned a számlát, melyik része érintett, vagy csak a biztonság miatt vinnéd, ha kekeckednének?
@szbzs (#18217): A Thomann számla elég, mert azon részletesen rajta van, mit vettél: Amit csatoltam, az az én gitárom számláján van. Más cégek nem nagyon adnak ilyen számlát, ott a gitár leírása, certificatja csatolva elég.
Ha egy hangszernek vannak papírjai, az nem jár le.
A hangszert elég bevinni valahova, ahol megnézik (hangszerész), vagy a készítőhöz, és megmondja, van-e kínos rész. Szerintem nem lesz, jelenleg fa esetében a funér, fűrész és rönkfaáru a tiltott, pár nagyon ritka esetben van teljes tiltás, de azok olyan fák, amiről én még az életben nem hallottam faipar.hu Úgyhogy, ha elefántcsont nincs a gitárjaidban (szerintem nincs), akkor nincs min aggódni.
@Flór Gábor (#18215):
és pusztán egy számla elégséges? vagy ez tárgyfüggő? (pengetőnél elég, vonónál már nem?)
egy ˝érintett˝ hangszernél, ha anno az eladótól, hangszerész mestertől nem kaptad meg a ˝papírokat˝, akkor az országod ˝cites hivatalától˝ kell azt igényelned, vagy hogyan juthatsz igazoláshoz?
ha veszel egy hangszert papírokkal mondjuk Németországból, akkor az a későbbiekben elégséges örök időkre bármelyik országba?
nekem van kettő, lehet, hogy értékesebb gitárom (egy Bittermann Ödön, meg egy Romanek Tihamér), ha el akarnám adni bármelyiket is, esetleg külföldre (reverben, catawikin, akármin keresztül meghirdetve, vagy itt jelentkezne rá valaki külföldről), akkor mit kellene előtte tennem?
első körben fel kellene keresnem a Romanek Tihamért, ill. a ˝bittermant˝ el kellene vinnem igazságügyi szakértőhöz, hogy megtudjam érintett-e ˝cites ügyben˝?
ha igen, akkor igényelnem kell hozzá igazolást?
@Molo (#18212): Ellenvízágyú. :)
@Molo (#18213): Nekem van szaru pengetőm, egészen más, mint a teknős (sokkal puhább). Persze a vámos nem tudja megállapítani, hanem gyanítja, elveszi, bevizsgálják, és megbüntetnek. Ezért kell vinni magaddal a számláját a szarunak (és ha teknős, akkor meg a kamu számlát a szaru pengetőről :))
Elefántcsont lehet berakás, fogólap jelölés. Ha külföldre mész, és értékes hangszered van, érdems számlát vinni. Azt nem fogják megnézni, hogy a Cort gitárban kicserélted-e a nyerget elefántcsontra, de ha van nálad valami drágább cucc, kekeckedhetnek. A rózsafa fogólap is olyan: elkobozzák, mert rózsafa. Beviszgálják, és ha enm, visszakapod (valamikor, valamilyen állapotban). Ezzel szemben, ha nálad van a számla, meg a leírás a gitárról, az frankó. Ha megnézel egy Thomann számlát, ott pl. minden adat rajta van a hangszerről, nem is kell más, az hiteles. De ha egy egyedi cuccod van, ott bizony kell az igazolás. Klasszikusoknál amúgy nem is igazán tudom, minek használnak elefántcsontot a vonónál, az egy tök fölösleges rész, ha műanyagból van, ugyanolyan jó lesz a vonó, csak nem lehet vele dicsekedni.
De ez az egész rendszer el van cseszve, ahogy kell. Nem a végfelhasználót kellene vegzálni, hanem a gyártókat. Neked, mint vevőnek, semmi közöd ehhez. megveszed a gitárt, puf, elefántcsont a nyereg, gyártónak ficcen is a büntetés.
@Molo (#18212): Békemenetre is jó?
@Flór Gábor (#18206): Az elefántcsont oké, még a teknős páncél is, bár ott komolyabb vizsgálat kell, mivel az csak szaru, akár marha vagy bivaly szarvból is faraghattam. Ha nem látszik egyértelműen a minta, akkor DNS vizsgálat. Szóval oda komoly szakértelem kell, hosszas vizsgálat, azt ránézésre egy vámos nem biztos, hogy megmondja. Na, de a legtöbb gitár nem tartalmaz se elefántcsontot (agyar ugye) se teknőspáncélt, más állati alkatrészt. A rózsafa fogólapról vagy más fáról melyik vámos állapítja meg, hogy miből van? Muszáj vinnem egy hivatalos, hatóságilag igazolt leírást magammal, hogy miket tartalmaz a gitárom? És ha én tettem vagy tetettem bele csont nyerget? Megállapítják, hogy egy ritka vidra faj (gorilla, rinocérosz, ugandai repülő nyúl) lábszárcsontjából lett faragva és nem egy disznó vagy marha vágáson szereztem?
Mivel a munkámat érinti a CITES (kétszer is vizsgáztam belőle, de ma sem értem. Van egy kolléganőm, ő ennek szakértője, de mi csak élő állatokkal és növényekkel foglalkozunk vagy egyértelműen azonosítható származékaikkal (preparátum, tollak, szőrös bőr, koponya, virágcsokor, stb.), időnként felmerülnek kérdések. Szerencsére nem esik a munka területemre határ átkelő, ott sűrűn előjönnek ezek a dolgok (állat csempészet, nem ritka). Így kerülöm is ezt a témát, mint dilettáns gitáros a fellépést. :D
@Flór Gábor (#18203): Vízágyúhoz tüntetésre :D
@szbzs (#18210): Ja, én azt hittem, ˝vagy˝ kitétel, de ˝és˝. Úgy is hülyeség persze, de kicsit árnyal. (Nem mindegy, ha 75 előtti, hogy a nagyi prüntyögött rajta, vagy maga Ránki Dezső? )
Minden ország máshogy kezeli. Van, ahol szarnak az egészre, meg van, ahol kiszúrnak veled. Ha pl. van nálam egy teknős pengető, azért mondjuk a franciák megbüntetnek durván, akár magánszemély vagy, akár nem. Akkor is, ha a te saját teknősöd döglött meg, és az ő páncéljából faragtad.
@Flór Gábor (#18209): köszönöm a választ, igazad van, egyelőre nincs korlátozás a ˝Diospyros-ra˝, de 2 éve volt ajánlás arra, hogy legyen,
az én olvasatomban, ha tegnap ejtetted el azt az elefántot, akkor nem tudom, hogy miként tudnád bizonyítani azt, hogy 1975 előtt szerezted be az elefántcsontot, vagy félreértettelek?
nekem azért is zavaros az egész, mert valamelyik usa gov oldalon meg azt olvastam, hogy magánszemélyekre, ha nem kereskedelmi forgalomról van szó, azaz, ha a vonó a személyes poggyászodban van, akkor rád nem vonatkoznak ezek a tiltások, legalábbis náluk, mint befogadó országra, a Fesztiválzenekarnál meg szokás szerint a zenei ˝rakományban˝ voltak a hangszerek,
@szbzs (#18208): Az ében nem CITES, bárhol lehet venni. Ezt az előadóművész használta dolgot nem értem, bevallom, ez valami fordítási hiba. Lehetek én akármekkora előadóművész, ha mondjuk tegnap agyonvertem egy elefántot, és az ő agyara van a zongorámon. Mint ahogy a Fesztiválzenekarnál is látszott.
@Flór Gábor (#18207): ez az 50-es: www.jofogas.hu
nincs szándékomban megvenni egyiket sem,
ismersz valamilyen jó forrást, hogy akkor mi-merre hány méter?
van a www.cites.hu , nincs energiám az összes ottani dokumentumot végigolvasni, de pld. ilyeneket lehet olvasni www.cites.hu :
Az EU-ban általános tiltás vonatkozik az elefántcsont-kereskedelemre. Mentességet élveznek azonban az elefántcsontot tartalmazó antik műtárgyak és hangszerek. A tárgy jellegétől és az abban található elefántcsont beszerzésének időpontjától függően egyedi feltételek alkalmazandók.
Régiségek
Az elefántcsontból készült vagy azt tartalmazó műtárgyakat, például ékszereket vagy szobrokat többnyire ˝régiségeknek˝ nevezik. Kizárólag abban az esetben lehet velük kereskedni, ha bizonyítható, hogy
✓ az elefántcsontot 1947. március 3-a előtt szerezték be, és
✓ a tárgy megalkotása érdekében annak természetes állapotát jelentősen megváltoztatták.
Hangszerek
Az EU-ban csak akkor forgalmazható elefántcsontdarabokat tartalmazó hangszer, például zongorabillentyű vagy hegedűvonó, ha
✓ az elefántcsontot 1975 előtt szerezték be, függetlenül a hangszer gyártási időpontjától - ezt ˝1975 előtti hangszernek˝ nevezik, és
✓ a hangszert előadóművész használja, vagy használta a közelmúltig.
Nyers elefántcsontnak minősülnek az agyarak vagy az agyardarabok.
Nyers elefántcsontot kizárólag 1947 előtti régiségek, illetve 1975 előtti hangszerek
javítása céljából lehet értékesíteni, feltéve, hogy egy kulturális örökségért felelős hatóság
támogatja az ügyletet.
...
ezek szerint, ha van egy olyan zongora, amelyen elefántcsontból készült billentyűk vannak, akkor azt csak akkor lehet eladni ill. megvenni, ha bizonyítottan előadóművész használja, használta?
igazából a következő érdekelne: ha az eladó rendelkezik CITES engedéllyel egy adott hangszerhez, akkor nekem attól függetlenül kell Magyarországon is egy import engedélyt kérvényeznem?
szerkesztés: nem feltétlen az elefántcsont érdekelne, hanem az ébenfa fogólap a ˝gyengém˝...
@szbzs (#18204): Elvileg reális ár a 800, ha jó állapotban van. Ha szar, akkor rá kell költeni kb. ugyanannyit. Amik 50 körül vannak, azok gondolom, le vannak pukkanva. De, hogy pl. ez mennyit állt az oldalán, és a pincében tartották-e...
Amúgy az elefántcsontot ilyen régi zongorák billentyűiről szokták beszerezni, csak akkor van baj, ha nem ad tanúsítványt, aki eladja. Márpedig pl. az Ecserin ritka a tanúsítvány. :)
@szbzs (#18205): Igen, ezt hallottam egy riportban. Az volt a baj, hogy nyilatkozhatsz te, mint hangszerkészítő akárhogy, ha nincs érvényes CITES tanúsítvány, buktad. És persze, hogy sokszor nem csináltatják meg a készítők, mert az külön lóvé. De ami az igazán durva, hogy utaznak a zenészekre: van nálad egy gitár, vagy pláne hegedű, szinte tuti megnéznek.
10 éve a Budapesti Fesztiválzenekar belefutott (állítólag minden vonóhoz megvolt a szükséges dokumentáció):
www.thestrad.com
úgy látszik, hogy a Magyar Állami Operaházban mégsem hoz eleget a büfé:
e-arveres.mnv.hu
Árverés adatok: Ehrbar zongora [M40370/240805]
Megbízó: Magyar Állami Operaház
Árverés meghirdetésének időpontja: 2024-08-05 08:00
Licit időszak kezdete: 2024-08-15 08:00
Licit időszak befejezése: 2024-08-21 21:00
Kikiáltási ár: 800 000 HUF
Licitlépcső: 20 000 HUF
Árverési biztosíték: 120 000 HUF
Árverési biztosíték megfizetésének határideje: 2024-08-13 23:59 (már ˝lemaradtatok˝)
fogalmam sincs, hogy mennyit ér egy Ehrbar, meg milyen állapotban van (˝A zongora jelenleg az oldalán áll, vásárlást követően a megszólaltatásához mechanikát szükséges igazítani.˝), az Eiffel Műhelyházban nézhették meg az érdeklődök,
a jf-en egy kb. 50 évvel fiatalabb bécsi mechanikást hirdetnek 50E-ért, de lehet, hogy az operás az angol mechanikás, azért is drágább, nem értek hozzá,
Emberek, ez a soha vissza nem térő alkalom, ha valakinek ez volt a gyerekkori álma (nekem nem, de ismerek olyat). Őrület. :) www.facebook.com
@szbzs (#18198): Baromira kell vigyázni, ha utazik az ember, mert elég sok tiltott cucc van, és ha kekec vámost fogsz ki, baj lehet. Pl. van nálad egy teknőspáncél pengető, igazolás nélkül. Vagy bármi elefántcsont. Zenészeket gyakrabban ellenőrzik, pont emiatt.
Ettől függetlenül lehet velük kereskedni, csak tudni kell igazolni, hogy még a listára kerülés előtt készült.
jut eszembe: ha valaki boltban ˝komoly˝ klasszikust akar, tehát nem építtetne, akkor irány Karlsruhe www.siccasguitars.com , persze előtte ˝be kell jelentkezni˝,
gondolom akik ˝érdekeltek˝, azok már ismerik,
a hangszerészük lehet, hogy magyar, Füzesi Dániel,
lehet, hogy idegenbe szakadt hazánkfia, vagy Belgiumban nőtt fel, mert nem az LFZE-n tanult,
van youtube csatornájuk is: youtube.com
sok fiatal magyar gitárművész is játszott már náluk,
szerkesztés: SiccasGuitars néven futnak a youtube-on, csak a fórummotor nem jeleníti meg a csatorna linkjét