Csevegő
Kötetlen beszélgetések fóruma. Bármiről és annak ellenkezőjéről is szó eshet.@Overdrive (#2138): Szerencsére nem így állapítják meg egy fa keménységét, hogy belenyomják a körmüket (mondjuk majdnem: a Brinell módszer esetén egy vasgolyót nyomnak bele). És a testet gyakran csinálják acer macrophyllumból, ami egy lágyabb fajta, de a keménysége még mindig duplája az úgynevezett puhafáknak (fenyő, nyár, fűz, hárs, vadgesztenye stb.). Egyébként a körömpróba nem mérvadó, az, hogy a felületét meg tudod nyomni, nem jelent semmit, az ovangkolban is meglátszik, sőt, én most megkarcoltam körömmel egy darab ébent, ami itt van az asztalomon. Márpedig az aztán végképp nem puha.
@Flór Gábor (#2134): Bakker, csak a te kedvedért levettem a gibsonom elektronika takaró fedelét, és a körmömet bele tudtam nyomni a fába. Nem mélyen, igaz, de látszik a nyoma. Na ez az én olvasatomban nem a keményfa. Bármit írnak az okosok a táblázatukba. :D
Ja igen, és ˝békebeli˝ 21 éves hangszerről beszélünk, nem ilyen úri huncutság könnyített, gyorsszárított, kétes eredetű fákból készült, fúrt faragott cucc.
@Darvai Róbert (#2124): Nos, tévednek. Keress rá bárhol forrásokban. A hangszergyártásban használt juhar mindig is keményfa volt. Azért használják ősidők óta hangszerek nyakához, valamint oldalához és hátához, és csak ritkán fedlaphoz. A Brinell-módszer alapján a kanadai juhar pl. keményebb, mint a tölgy. Az európai juhar középkemény fának számít. A keményebb latin neve acer saccharum, míg a puhábbé acer macrophyllum. Előbbit használják nyakhoz is, utóbbit nem, az inkább való testanyagnak, vagy fedlapnak. Ezen kívül még sokféle juhar létezik, de ez a kettő a hangszergyártásban elterjedt. És mivel itt egy gitárnyak kapcsán merült föl, és egyértelmű tényként állítottad, hogy puhafa, ezért kérdeztem rá, mivel tudomásom szerint (és a többi hozzászóló tudomása szerint) nem az.
@APeet (#2128):
Néhány janka keménységi táblázat:
www.countyfloors.com
www.findanyfloor.com
Mahagóniból mondjuk tényleg van puha is.
Pl. a honduran az puha (még mindig nem egy fenyőléc típus), 800-as keménységgel.
A sapele, a sipo 1510 (keményebb, mint a kemény juhar).
Ott a khaya, valami hasonló értékkel.
Illetve a santos mahagóni 2200-as keménységgel. Az azért már elég kemény.
A juhart viszont az 1500-as értékével semmiképpen sem mondanám puhának.
Egyébként ez a kemény, puha fa, meg hány kiló a hangszer addig a pontig mozgatott, míg meg nem lett az 1995 évjáratú Parker Fly Deluxem. Onnantól minden új értelmet nyert. Ugyanis sokkal fontosabbnak tartom a hangszer konstrukcióját, és rezonanciáját.
A Parker nincsen két kg. A teste nyárfa, a nyaka hárs.
És papír vékony az egész.
Aztán jön a trükkök sora, a karbonnal bevont háta, a szénszálas fogólap a ragasztott bundokkal, a speckó nyak- test illesztés. Az eredmény valami elképesztő rezonancia, hatalmas akusztikus hang.
Szóval szerintem nyugodt szívvel c vágyányra lehet tolni ezt a fa mizériát.
BTW. A Gibson mahagonit használ, ami kifejezetten puhának mondható, mégis jó hang jön ki belőle. Aztán tessék kipróbálni egy Szilfa testű gitárt, ami kemény fa, az akusztikus tulajdonsági ellenben hajmeresztően rosszak. Ellenben lehet vele dúcolni remekül. :)
@Flór Gábor (#2122):
Soha nem mondtam, hogy jó fej vagy és soha nem is kértem a segítségedet! Ne haragudj!
Egyébbként két ember véleményét is kikértem ez ügyben! Az egyikük évekig dolgozott fakitermelésben, a másik pedig diplomás kertész.Minde a ketten állítják, hogy a juhar az puha fa! Erős rostozata van és nagyon könnyen megmunkálható.Ezért is használják hangszerekhez.
Ne haragudj Gábor, de elég gúnyosan kérdeztél vissza, hogy ˝hanem?˝Ezért gondoltam, hogy kötekedni akarsz.Nem szeretnék megint itt vitatkozni, veszekedni veled! (És mással sem! )
@Flór Gábor (#2121):
Egy egy adott fa keménysége függ erősen attól, maga az adott fa hol nőtt.
Északabbra, hidegebb körülmények között lassabban nő, sűrűbb a rostszerkezete.
Ismerős mesélte, aki rönkházakat is épít, hogy volt kliense, aki a sarkkör környékéről hozatott fenyő rönköket. Azt mesélte a srác, olyan kemény volt a fa, hogy a szöget alig lehetett beleverni.
Ott van a Squier CV széria, ami elvileg ˝pine˝ ami valami északi hosszú levelű fenyő fajta, más kérdés, Kínában éppen milyen anyagú raklapokat halásztak ki a folyóból az uszály baleset után, és vitték az asztalosüzembe, ahol egy órás napon történt szárítás után már készül is belőle a gitár.
Andris cimborámnak, aki a Sublime hangszedőket készíti, van egy Vorsonja. Amiről le lett vakarva a festék. Nos az a gitár vagy négy darab, szemmel láthatóan nem azonos fából lett ragasztva, olyan formában, hogy az erezet is össze vissza áll, és az egyik lécen kajak rajta van a háncs.
Az egy dolog, hogy ezzel együtt jól szól. :)
Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský