<< Visszalépés

Gibson Les Paul Custom

2013.10.01.

Sokan kérdezhetik, hogy mit lehet írni még egy Les Paulról. Nos, rengeteget, kezdve attól, hogy nincs belőle két egyforma hangzású darab, ugyanakkor a gitárosok körében a külvilág számára oly egyszerű hangszer egy egész kozmoszt testesít meg. Itt pedig a gitárosoknak írunk, és mindig van bőven mit írni egy-egy hangszerről. Persze azt is tudjuk, hogy a honlapunk elsődleges információforrásul szolgál, így bizonyos hangszerek kapcsán megragadom az alkalmat, hogy kicsit mélyebben bemutassam az adott gitár történetét. Ugyanis, a Les Paul már több mint gitár, mert immár egy egész történelem és legenda. Nyugaton a gitárrajongók egy része gyűjti a hangszereket, és a Gibson cég nagyon nagy számban az ők kedvéért is gyártja a korabeli kinézetű hangszereket.

Miközben bemutatom a teszt tárgyát képző Gibson Les Paul Custom gitárt, előtte pár mondatban felidézném a Les Paul Custom gitárok történetét csupán röviden.

A Gibson Les Pault 1952-ben mutatták be. Az első példányok P-90-es szimpla hangszedőkkel, mahagóni testtel, jávor fedőlappal, ugyancsak mahagóniból készült nyakkal és rózsafa fogólappal, aranyszínű lakkozással jöttek ki. Ez a modell lett a legendás Gold Top.

2 évig csak ebben a színben léteztek, míg 1954-ben megjelent pár luxus kinézetű változata is, tisztán tömör mahagóni testtel, valószínűleg Les Paul saját kérésére. Les Paul maga is mindenképpen szeretett volna egy fekete gitárt, el is készült és innen ered a Black Beauty elnevezés is. Ezen a gitáron már ébenfa fogólapot alkalmaztak. A húrlábnál még a hagyományos P-90-es hangszedő volt, de a nyak pozícióba már az új Set Lover által tervezett Alnico V mágnessel készült hangszedő került. A bundok alacsonyak és laposak voltak, éppen ellenkezőleg a mai megszokott Custom változatok, közepes és magas bundozásával. El is nevezték "fretless wonder" -nek azaz bundnélküli csodának, hiszen a gitáros alig lehetett érezte, hogy bundozott hangszeren játszik. Ez a széria tekinthető az első Custom sorozatnak. 1956-ra már kialakult a tömör, egy darabból készült húrbefűző is, ami azóta is elmaradhatatlan jellegzetessége, szerelvénye, mintegy szabványos része lett a Gibson gitároknak.

1957-re a Black Beauty jócskán átalakult. Ekkor már 2 vagy 3 PAF dupla tekercses hangszedő került a gitárokba. Ekkor lett a bundozás is magasabb és szélesebb.

Mára a Les Paul Custom már eltér az első 1954-es sorozat tisztán tömör mahagóni testétől, helyette a jól bevált jávor fedőlappal jelenik meg. Több színben jelenik meg, silverburst, fehér, borvörös, és cherry sunburst színekben. A Custom változat több külső jegyében is különbözik a Standard változattól. Míg a Standard krómozott szerelvényeket kap, a Custom aranyozottakat. Itt egyedüli kivétel a Silverburst modell, ami krómozott szerelvényű. A fogólap szélének és a test kontúrjának berakásai a Custom változatnál több rétegűek.

A pozíciójelzők a Customnál már az 1. fekvésnél kezdődnek és négyzet alakúak. A Standard változatnál a 3. fekvésben kezdődnek és trapéz alakúak. A Custom fejet is egy 4 tagból álló gyöngyház berakás díszíti. Ezt a díszítményt a Super 400 CES modellről örökölte a Les Paul Custom. A Custom modell potméter gombjai is a kényelmesebb fajtából valók, bár ez az évjárat szerint időnként változik. A Gibson már régóta a Grover hangoló kulcsokat használja.

Ezzel már tulajdonképpen be is mutattam a szóban forgó Gibson Les Paul Custom modellt. Itt azonban még van pár fontos információ. A Custom modellek egy másik műhelyben készülnek, ahol a fedlap domborítását kézi faragással végzik. Legalábbis ez így volt még pár éve. Talán ez is magyarázza a Standard változathoz képesti magasabb árát.

Hangzás, játékkényelem

Ebben a darabban a nyaknál egy Gibson 490R Alnico II dupla hangszedőt helyeztek el, míg a húrlábnál egy 498T jelű Alnico V változatot. Ez utóbbi egy nagyjelű hangszedő rendkívül erőteljes hangzású, karakteres közép és magas tartománnyal. Ezzel a gitárral bátran lehet akár még metált is játszani, bár mindenki tudja, hogy a Les Paul sokkal inkább egy univerzális rock hangszer. Bármekkora torzítást állítunk be, a hangja még mindig megtartja a Les Paul jellegzetes torkos, magvas karakterét, ugyanakkor az Alnico hangszedők finom selymes szövetét a torzított hangzásban.

A tiszta hangzás különösen a nyak hangszedőnél vastag és meleg, a húrlábnál már nem ezt hallani, hiszen azt a túlvezérelt hangzásokhoz fejlesztették ki. Kombinált állásban azonban nagyon jól használható tiszta hangszínt ad ez a gitár, nyilván erősítőtől és gain beállítástól függően. Kiváló hangkitartása van, ami az idővel még csak nőni fog.

A Les Paul-t lehet szeretni vagy nem szeretni, a nyaka furcsa lehet, akik hozzászoktak a Fender és Ibanez jellegzetes vékony nyakához, azonban azt tudni kell, hogy a Les Paul hangzás ezzel a nyak keresztmetszettel valósítható meg. A nyakát könnyebb megszokni, mint a súlyát. A Les Paul gitárokat gyakran éri kritika e tekintetben, bár erre megint azt lehet mondani, hogy megszokás kérdése. A Les Paul legendás hangkitartása és éneklő hangja nagymértékben a test súlyával van összefüggésben.

Ez egy ilyen hangszer, el kell fogadni ilyennek, és aki elfogadja az meg is szokja és onnantól boldog ember lesz egy ilyen modell birtokában.

A gitárhoz adnak egy bíbor plüssborítású kemény tokot, melynek belső zsebében megtaláljuk a Custom Certificate-et, azaz egy kemény fedeles tanúsítványt, a gitár "anyakönyvi kivonatát", igazolván a hangszer eredetét és minőségét. Sok ember számára ez többet jelent, mint saját anyakönyvi kivonata....

A most bemutatott Les Paul Custom a cikk írásakor 819.000,- Ft-ba került.

A Hangfoglalás 2011 kiállításon is lehetett látni egy gyönyörű Les Paul modellt, 779.000 Ft-ért, egy Gibson 1956 Goldtop VOS-t. Ez a gitár már azóta új gazdáját boldogítja.

Reményeim szerint rendszeresen be fogok tudni számolni újabb különleges Gibson modellek érkezéséről.

Szabó Sándor



Kommentek száma - 7

2016.05.01. 11:28:26
Piistvan: na jó-jó, de ez egy netes felület, nem pedig egy hangszerbolt. Csak kell valami leírás, blabla meg ilyenek. Nem mellesleg az embernek itt a szubjektív véleménye is kibuggyan, merthogy miért ne lehetne elájulva pár dologtól amit a hangszer produkál? Természetesen én is hiányolom a hangfelvételeket, ott lehetne igazán megérteni, hogy miről is van szó, amikor azt mondják, hogy ˝énekel˝ a gitár, ˝kiváló a hangkitartás˝, ˝vastag, meleg hang˝ stb.
2014.04.21. 16:25:26
Nekem egy hangszer bemutatásakor mindig hiányérzetem van. Elolvasom a szokásos, újra meg újra ismétlődő blablát. Tudjuk hogy néz ki, milyen anyagokból rakják össze, de a hangminta, na az kéne ide. Többféle erősítőn, többféle beállítással.
Viszonylag sűrűn járok Hágában, ott találtam egy hangszerboltot. Van egy hangszigetelt szobájuk, a falra rengeteg gitár kiakasztva, több teszt erősítő. Azt akaszt le az ember amit akar, oda dugja, oda tekeri, ahová akarja. Senki nem jön be, nem akadékoskodnak, nem sürgetnek. Na itt volt alkalmam jónéhány Gibson kipróbálni. Eltekintve attól, hogy a húrok kissé rozsdásak és nem egészen tökéletes a gitárok beállítása, igazi csemege egymás után kipróbálni a különböző modelleket. Nekem személy szerint a Supreme tetszik a legjobban. Énekel a gitár, ha kell, jobban mint a sima mahagóni jávor fedlapos Gibbók.
Hogy ne szaporítsam a szót, egy gitárt akkor próbálhat ki az ember, ha kierősítve rezeg a kezében, a papír surrogása nem helyettesítheti ezt.
5. APeetTOP100 #57
2013.10.05. 02:31:38
Seth Lover valóban nem az alnico mágnest találta fel, hanem az osztott tekercses elrendezés (ismertebb nevén humbucker) kötődik a nevéhez. (amennyiben hihetünk a wikipédiának)
A cikket olvasva egy kicsit olyan ˝mese habbal˝ érzésem volt itt-ott.
Például ˝Kiváló hangkitartása van, ami az idővel még csak nőni fog.˝ résznél. Mármint nem a hangkitartásával kapcsolatban, hanem, hogy nőni fog.
Vagy: ˝A tiszta hangzás különösen a nyak hangszedőnél vastag és meleg, a húrlábnál már nem ezt hallani˝, mint minden más gitárnál...
˝azt tudni kell, hogy a Les Paul hangzás ezzel a nyak keresztmetszettel valósítható meg˝
Szerintem meg inkább a rövid menzúra, a faanyag és a test geometria adja.
Amúgy nem rossz cikk, de a megkérdőjelezhető részletektől inkább tartózkodnék.
4. JnCon
2013.10.03. 21:31:26
Nekem egy 86-os Custom van, máshogy szól, mint a Standard. Mélyebb tónusú a hangja, talán kicsit túlságosan is.
Ez persze lehet a hangszedők miatt, nem tudom. Amikor a Standardon játszottam, először kicsit ˝soványabbnak˝ tűnt a hangja, de aztán rájöttem, hogy a magasabb tónusú hangszínek jellegzetesebbek, a Customnál pedig kicsit el vannak nyomva, bár erőteljesebbnek tűnik a hangzása.
Szóval nem szól szerintem jobban, csak egy kicsit máshogy, ízlés dolga.
Annyival mindenesetre biztos nem jobb, amennyivel többe kerül. Persze a kézzel faragott fedlap sokat dob az áron, a használati értéken nem igazán. Ha most választanom kéne, hogy melyiket vegyem, inkább a Standardot venném. Bár ez a Custom már annyira hozzám nőtt, hogy nem válnék meg tőle másikért cserébe :)
2013.10.02. 13:43:12
Nekem volt egy 94-es Standardom,játszottam Classicon.Egyet mondjatok meg.Mi a különbség a Standard,Classic, Custom között hangzásban.
2. undark
2013.10.02. 12:08:34
háth én nem tudom... ha lottón nyernék, talán vennék egyet, de hogy ennyit nem ér, az tutifix...
1. Yogi
2013.09.30. 22:27:47
Annyit tennék hozzá, hogy a hangszedők atyjának neve helyesen Seth E. Lover, és természetesen nem ő találta föl az Alnico V mágnest. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a cikk állításával szemben a Gibson régóta (a hetvenes évek óta) mindenféle márkájú hangolókulcsot használ, ma is kapható Gibson gitár TonePros, Min-ETune, Schaller, Kluson és még a jó ég tudja, milyen kulcsokkal.
Ja és akárhogy számolom, nálam a hasított gyémánt öt részből áll, nem négy.