<< Visszalépés

A legszebb szakma

2013.02.26.

Igazán nagy örömmel tudósítunk benneteket, hogy a mai naptól csapatunkat erősíti Imhof Iván. Ezentúl minden kedden Akítv Gitár című önálló rovatában jelentkezik a tőle megszokott módon. Hogy mit is várhattok tőle?
Érdekességek, hírek, vagy egyszerűen csak Ivánt éppen foglalkoztató kérdésekről olvashattok mélyreható írásokat. Mérnökember lévén megfelelő alapossággal járja körül az adott témát nem hagy nyitva kérdéseket. Ha mégis, azt a cikkhez fűzhető kommentekben meg lehet vele beszélni.

Aki még nem ismeri majd meglátja, valóban értékes taggal gazdagodott a GitárShop közössége. Fogadjátok Őt barátsággal és természetesen az interneten már-már sztenderddé vált, kritikával :-)

GitárShop.HU



Először is szeretnék köszönetet mondani a GitárShop.HU-nak, hogy megtiszteltek az állandó rovattal. Remélem, sikerül majd érdekes és hasznos írásokkal hozzájárulnom az oldal sikeréhez. :)

Pár szót magamról: 46 éves mérnök vagyok, ´90-ben diplomáztam a Kandón hardveres informatikusként, szakdolgozatom egy MIDI-gitár konverter volt. Több mint 20 éve számítógépes grafikai területen dolgozom és kamaszkorom óta gitározom. Az első gitáromat még akkor kezdtük el a bandával készíteni, sajnos nem igazán sikerült, de én is végigmentem az akkor szokásos lépéseken: először egy Cremona klasszikus gitárba raktam ajtómágnesből és trafóhuzalból gányolt hangszedőt (kiválóan jött rajta valamelyik rádióadó). A kudarc után a gitárkészítéssel felhagytam, de a bandával a torzítóinkat, erősítőinket, keverőpultunkat magunk készítettük. Több amatőr együttesben játszottam a nyolcvanas években, ´90-ben az AORTA országos döntőjén harmadikak lettünk jazz-rock kategóriában, két stúdiófelvételünk készült akkor. Azóta pár tucat különböző gitár és jó néhány effekt és erősítő volt a készletemben. Két éve Bostonban élek és másfél éve munka mellett esti magántanfolyamon hangszerész képzésben veszek részt. Nagyjából egy éve indítottam a saját blogom, az Aktív Gitárt, amiben mindenféle gitárokkal kapcsolatos témáról, hírről, szakmai dologról írok. Rendszeresen közreadok hangszerjavításokról fotókkal megtűzdelt leírásokat. A gyakorlati ismeretek mellett igyekszem elméletileg is képezni magam, azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy hazai összehasonlításban biztosan a legnagyobb gitár témájú szakkönyvtárral rendelkezem, több mint 70 nyomtatott és kb. 20 elektronikus gitáros könyvből áll a gyűjteményem.

Első igazi gitáromnak pár éve álltam neki, némi általános barkácsolási ismerettel és elolvasva egy könyvet, meg sok netes információt. Nem nulláról kezdtem, egy ún. „kitt” gitárt (formailag kialakított, de nyers, csiszolatlan, festetlen, összerakás nélküli test és nyak, zacskós alkatrészekkel) vettem és radikális átalakításnak vetettem alá, a testet teljesen átszabtam, új pickupnak helyet martam, a nyakat átprofiloztam, headlessé alakítottam, a headless hídnak helyet martam, stb.
Aztán kicsit elakadtam, elfogyott a lendület és félretettem az egészet.

Flying V kittből headless útigitár

Úgy alakult, hogy két éve kijöhettem dolgozni Amerikába és összeakadtam egy hangszerésszel, aki gitárjavítási órákat hirdetett.
Felhívtam, beszéltünk, elmentem hozzá - és belevágtam. Munka mellett, eleinte heti 4-5, mostanában már csak 3 órában esténként és hétvégén dolgoztam, tanultam D.J. Parsons mesternél és persze kaptam házi feladatokat is. Szép lassan elkezdtem összeszedni a saját műhelyem felszerelését (ami egy társasház nappalijában nem is olyan egyszerű), most már lassan egy éve, hogy a mesterem inasaként dolgozom, rendszeresen adja nekem az ügyfelek hangszereit, főleg az elektronikai átalakításokat, mert ő azzal kevésbé szeret foglalkozni, de akad mindenféle egyéb feladat is. Büszke vagyok rá, hogy már több milliós értékű hangszeren sikeresen végeztem javítást. Közben folytattuk a headless gitáromat és elkezdtem egy akusztikus gitárt építeni, no ezt se nulláról, hanem szintén kittből - viszont eredeti Martin darabokkal.

Műhely a nappaliban

Minden alkalommal, mikor valamin dolgozom, úgy érzem, igen, ez az, amit egész életemben szerettem volna csinálni és remélem, egy nap már leszek olyan jó benne, hogy ez legyen a hivatásom. Akárhogy is lesz, nagyon sokat köszönhetek ennek, mert ha későn is, de megtaláltam azt, ami számomra a legszebb szakma, még ha egyelőre csak hobbiként foglalkozom is vele.
Ahogy fokozatosan, napról napra kicsit többet tanulok a hangszerész mesterségről - bár egyelőre csak még olyasmi vagyok, akit „guitar tech” néven ismernek, a hangszerésztől messze állok, mester nem is tudom leszek-e valaha -, mind jobban átlátom, mennyire komplex mesterség ez, mely egyesít magában legalább négy-öt féle különböző szakterületet, hogy ezekből valami új dolog legyen. És azt is, mennyi mindent nem tudok még.

The Luthiers Art, Grant Groberg fotójaThe Luthiers Art (Grant Groberg képe)

Az egyik legszebb dolog benne, ahogy a kezem alatt formálódik, simul a fa, ahogy szépen kialakul az elképzelt forma és közben a forgács illata átjár... a másik, amiért nagyon szeretem, hogy egy gitár - ellentétben a legtöbb mostani ipari produktummal - nem 2-3 éves időtartamra készül, hogy aztán lecseréljék és eldobják, hanem akár évtizedekre. Ha valami elromlik rajta, szinte minden javítható és ha kicsit értékesebb darabról van szó, érdemes is javítani. Mérnökként engem mindig zavart, hogy olyasmiket terveznek manapság, melyek eleve csak rövid időre készülnek és az erőltetett ütemű piacra dobásuk idején sincsenek teljesen készen, egyfajta "béta"-verzió a legtöbb, amit később javítgatnak, bővítgetnek és mire épp már használhatóvá válna, leváltják egy újabb, szintén félkész termékkel...

A gitárokkal ez szerencsére nem így van. Inkább valami ódivatú, de ugyanakkor az előbbieknél talán mégis időtállóbb, értékesebb tradicionális mesterségbeli tudás kell hozzá, a kézzel végzett munkának, a régi mesterek által felhalmozott szakmai fogásoknak ismerete és megbecsülése. 
Még akkor is, ha ma CNC-k dolgoznak sok helyen, mindig lesz olyan munkafolyamat, ami a manuális emberi munkán múlik. Ha másban nem, a prototípusok elkészítésében, az új modellek fejlesztésében még mindig fontos a mesterségbeli tudás - vegyük sorra, miféle!

Először is, alapvető a fa ismerete és fa megmunkálásában szerzett készség. Leginkább talán a műbútorasztalosság, annak is a finom, dekoratív darabokkal foglalkozó része áll közel ehhez, de nem nélkülözhet némi fafaragó-szobrász hajlamot sem, aki igazán egyedi és nívós hangszereket akar alkotni. Ráadásul nem csak a fa megmunkálhatóságát, hanem akusztikai tulajdonságait is töviről-hegyire ismerni kell, az akusztikus gitárok elkészítésénél a "tone tapping" (kopogtatással hallás alapján történő teszt) alapján az igazi hangszerész sokat megtud a felhasználandó fáról.
A precizitás és gondosság szintén elengedhetetlen, de mindennek az alapja a türelem. Türelem nélkül elveszett ember, aki ezzel akar foglalkozni. A fa nem szereti a sietséget és az erőszakosságot - törik, hasad, reped, ha nem vigyázunk rá.

Az esztétikán túl mechanikai ismeretek is kellenek, hiszen egy gitárnál komoly feszítőerők jelentkeznek a húroktól. Természetesen mindezt akusztikai-rezonancia tudással kell kiegészíteni, hiszen az egész a hangról, hangzásról, hangszínről, hangkitartásról szól.
Egy akusztikus gitár rezonáló fedőlapjához megtervezni a merevítőbordákat, méretezni, elkészíteni a könnyítéseket - bár komoly tapasztalat és felhalmozott szakirodalom áll rendelkezésre - egyszerre mérnöki és intuitív munka.
A mesterem mesélte a történetet, hogy mikor a Brian Galloup hangszerésziskolában az akusztikus gitárok nyakának újra-beállítását tanulták (neck reset), a megfelelő vékony faréteg lefaragásához pontosan meg kellett állapítani annak vastagságát, ez mm-es nagyságrend, de nagyon precíznek kell lenni. Ezt többféle mérésnek és egy aránypárszámításnak kellett megelőznie. Miután ők megcsinálták a mérést és elvégezték a számítást, Galloup mester megmutatta a saját eredményét, amit pusztán szemrevételezéssel után írt le előzőleg. Mindig egyezett a kettő, ennyit tesz a gyakorlat és az intuíció.

A következő határterület a finommechanikai fémmegmunkáló tudás, hiszen a gitárokban, elsősorban az elektromosokban, a hangolókulcsok, a híd és főleg a tremolós/vibrátós alkatrészek precíz finommechanikai szerkezetek, ezek megtervezése, elkészítése, karbantartása, javítása szintén nem magától értetődő. Egy Floyd Rose vibrátós híd elég komplex mechanika, helyes felszerelése és beállítása se olyan feladat, amit bárki kapásból el tud végezni, ha nincs tisztában a működésének részleteivel, nem is szólva a hibakeresésről. (Floyd D. Rose maga is ékszerkészítéssel, kőberakással, gravírozással foglalkozott, ami a fémmegmunkálás talán legaprólékosabb figyelmet igénylő műfaja).
Hangszerészekre nagyon jellemző, hogy saját maguk készítenek vagy módosítanak szerszámokat speciális munkákhoz, tulajdonképpen minden gitárkészítő-javító simán elmehetne Mcgyver-nek. Egyedi problémákra egyedi megoldásokat kell találni, ritka a két egyforma feladat, az általános célú szerszámok sokszor nem elég jók.

Nem nélkülözhető az elektronikai szakértelem sem. Az elektromos gitárokban egyre fejlettebb, bonyolultabb elektronikák is kerülnek - a pedálokról és egyéb eszközökről ne is szóljunk, melyekhez lassan már inkább informatikai tudás lesz a fontosabb, hiszen a digitális jelfeldogozással működők tipikusan számítógépes felületen keresztül kezelhetők, sokuk USB-n számítógépre kapcsolva módosítható, szerkeszthető.
A digitális technika a gitárokban is egyre inkább jelen van, lásd a Line6 Variax szériáját, amiben kétmagos processzor, digitális enkóder gomb, relé és más hasonló dolgok vannak, a Fender/Roland VG gitárjait vagy az egyik legellentmondásosabb Gibson Firebird X-et, ami már olyan „űrtechnikával” van felszerelve, hogy szinte már-már használhatatlan egyszerű halandó számára.

 Gibson Firebird X elektronikája  A Line6 Variax JTV-89 lelke
De ha csak az egyszerű analóg áramköröket nézzük, még a legprimitívebb hangszín-hangerő kapcsolások is jelentősen befolyásolják a gitár hangzását, a használt potiktól, kondenzátoroktól függően, egy H-S-H elrendezésű, felezhető hangszedős konfiguráció bekötésére tucatnyi különböző lehetőség van és akkor még nem is szóltunk az aktív elektronikás dolgokról, ahol gyakran 5-6 potméter, több kapcsoló, elem, előerősítő és 20-30 kábel zsúfolódik össze tenyérnyi helyre...

Egy Hohner átalakítása Aguilar aktív áramkörre

A hangszedők tervezése pedig ismét egy külön terület, ahol a mágnesesség, az indukció, a akusztikai rezgések elektromos jellé alakításának tapasztalatai kell egyesüljenek szintén finommechanikai szakértelemmel és elektronikai tudással, ráadásul a tapasztalat leginkább a saját hibáinkból tanulva, próbálgatás alapján megszerezhető.
De akár csak a hangszedők elhelyezése a gitáron is szakértelmet igényel, nem mindegy, hogy hol vannak a pickupok, a hangzást ez is jelentősen befolyásolja.

Egy hangszerésznek mindent tudni kell a fák felületkezeléséről, simítás, csiszolás, polírozás, festés, lakkozás, olajozás, french polish, sellak, stb. - és mindezek hatása a hangzásra, valamint a sérült lakkozás, festés javítása is elengedhetetlen készség. Érteni kell az intarziás jellegű berakások készítéséhez, a gyöngyház formára vágása és beültetése a fába szintén alap dolog.
A javítások, restaurálások során néha az eredeti berakást kompletten ki kell emelni a helyéről és az alap lecserélése után visszarakni - ezek már tényleg néha művészi igényű restaurációs tudást feltételeznek.

Manapság már a kisebb manufaktúrákban is használnak CNC marógépeket. Ez nagyban felgyorsítja a munkát, lehetővé teszi a konzisztens minőség tartását és a reprodukálhatóságot és olyan térbeli formák kialakítását, ami kézzel sokkal macerásabb.
Ehhez viszont már nem csak fa megmunkálásában kell jártasnak lenni, hanem a szerszámgép beállításában és kezelésében, valamint a 3D CAD tervezőszoftver használatában is, hiszen ez kell hozzá, hogy a gépet vezéreljék.

Persze mindez a műszaki tudás nem sokat ér, ha nincs mögötte szenvedély és kreativitás. Hallottam olyan mondást, hogy "minden gitárban benne van egy zene" és ha a megfelelő zenész veszi kézbe, rátalál. Ez talán azt jelenti, hogy ha a hangszerkészítő jó gitárt épít, az megihleti a gitárost - ez pedig csak úgy sikerülhet, ha az előbb felsorolt képességek mind megvannak benne.

A komolyság oldására jöjjön néhány hangszerészvicc:

- Hány hangszerész kell egy villanykörte cseréjéhez? -
- Csak egy. De két napig tart neki, míg megépíti hozzá a célszerszámot. -

Egy hangszerész megnyeri a lottó ötöst és megkérdik, mihez kezd majd a nyereménnyel:
- Hát, csinálom tovább a gitárokat, amíg futja abból a pénzből. -

- Hogy tehetsz szert egymilliós bevételre egy gitár elkészítésével? -
- Ha kétmilliót költesz az elkészítésére. -

- Mi a különbség az ugyanolyan fából készült üreges és tömör testű elektromos gitár közt? -
- A tömör tovább ég. -

Végül egy találós kérdés, szintén hangszerész témában:
Mi az, ami egyre nagyobb lesz, miközben készül, míg a végén egyszer csak teljesen eltűnik?
A válaszokat a kommentekben várom. :)

Szerző: Imhof Iván 

Aktív Gitár





Kommentek száma - 30

2013.03.05. 14:52:12
Ja, pont mint iPhone esetében azt is ˝megfelelően˝ kell tartani... hahaha!
29. szegecs
2013.03.01. 19:26:21
A Tbird-nek az a titka, hogy helyesen kell tartani! Egy órát még a Lukács Laci is kibír úgy, hogy a térdénél lóg és mint, ha ˝tökét vakargatná˝ pengetéssel játszik rajta, de nem ilyen játékmódra lett kitalálva. Egyébként a Studio szériája a Gibsonnak sokkal jobban sikerült!

Persze, megfelelő elektronika megválasztásával egy ˝mélyre hangolt˝ hangszerből is ki lehet hozni a kiegyensúlyozott hangot :)
2013.02.28. 23:11:21
A thunderbird minden szempontból egy elfuserált tervezés... Sikerült úgy megépítenünk egyet anno hogy nem volt fejnehéz, de attól még nem lett kényelmes.

amúgy nekem éger testű gitárom van mahagóni+dió nyakkal, ugyan úgy kiegyensúlyozottnak érzem a hangot, pedig a pince alá van hangolva.
2013.02.28. 15:33:36
Szegecs,

Hang szempontjából nem vitatom, hogy jó lehet - de az a Thunderbird test azzal a Fender nyakkal a fizikai egyensúlyt nézve szinte használhatatlanul fejnehéz volt.
26. szegecs
2013.02.28. 08:24:51
Szervusz!

Én még a Fenderbird projekhez fűznék annyit hozzá, hogy ezt már John Entwistle kitalálta a 60-as évek végén és használta is a Who fellépésein. Szerintem azért nem volt az olyan böszmeség, mert a mahagóni test a juhar nyakkal sokkal kiegyensúlyozottabb hangot biztosított, mint mahagóni nyakkal. Vagy ti nem így tapasztaltátok?
2013.02.28. 06:17:40
Neeeem... na, elárulom:

A FŰRÉSZNYOM
:DDDD
2013.02.28. 00:17:53
Amúgy a találós kérdésre: szerintem az idegesség/izgalom hogy jól sikerül-e :)
2013.02.26. 19:30:53
Zsolt,
Nem, az csak az első alkalommal volt, mikor teljesen nulláról és segítség nélkül dolgoztam. :)
2013.02.26. 19:27:50
Találóskérdésre: a lelkesedés?!
Mivel veled is az történt, ahogy azt írtad :)
2013.02.26. 18:37:45
Hello Yogi :)
Épp én is dolgozom egy ilyenen, van egy L6-S, amin az előző tulaj lecserélte valami noname-re a hangolókulcsokat, vettem hozzá eredeti Grover Rotomatic-ot és relic-eltem, hogy a korának megfelelően eredetinek nézzen ki. :)
Ráadásul ugye az L6-S teljesen juhar, szóval ott még inkább elkél egy kis testesebb hang neki. Ettől függetlenül baromi jól szól az a gitár, bár a Les Paulhoz semmi köze... :)
20. Yogi
2013.02.26. 18:17:10
A Sperzel egyébként azért olyan könnyű, mert alumíniumból van a ház és a gomb.
19. Yogi
2013.02.26. 18:15:02
Szia itt is, MuzX!
(Egyébként az ötvenes évek végén, amikor a Gibson még Kluson kulcsokat szerelt a gitárjainak többségére, néhány zenész elkezdte ezeket lecserélni az akkor megjelent Grover Rotomaticra: állítólag a nagyobb tömeg miatt jobban szólt vele a Les Paul.)
2013.02.26. 18:14:42
Róbert,
Na igen, ezek a kulcsok nem olcsók. :(
A fedél is jó ötlet, de ha olyan vastagságú, mint amilyennek lennie kell, még acélból se ad túl sokat hozzá, persze a fene tudja. De legalább árnyékol :)
Első körben szerintem a hevedertartók áthelyezésével érdemes játszani, az a legkisebb befektetés és a legkevesebb változtatás a hangszeren.
Sajnos a sustainer nekem egyelőre ismeretlen terület.
2013.02.26. 18:00:44
Akkor innen volt ismerős az oldal :) a Fenderbird-öt már láttam, korábban is említetted valahol egy hozzászólásodban. A fatfingerrel a hangkitartás növelésével kapcsolatban már találkoztam. (apropó sustain, nem lenne rossz egy fernandez sustainert építeni, ha esetleg van benne tapasztalatod, érdekelne, még ha nem is fogadnák el szakdolgozat témaként)
A hangolókulcs csere is felmerült, viszont egyetemista lévén kicsi a költségvetés, kevés pénzből meg elég nehéz jól csinálni bármit is.
Még az jutott eszembe, hogy tömegnövelés gyanánt az elektronikát fedő műanyaglapot cserélném le fémre.
2013.02.26. 17:34:23
Róbert: még egy-két lehetőség:
A hangolókulcsokban is lehet némi súlyt megtakarítani, és mivel az épp a fej végén van, talán számít a forgatónyomatékban valamennyit. Bár némileg a hangot is befolyásolja, milyen tömege van.
Egy Sperzel kulcs szett 138 g, egy Schaller (persze típustól is függ) 272 g. Azért az már számít valamit.
A könnyebb kicsit emeli, a nehezebb kicsit mélyíti a hangszínt.
Amikor gitáron/basszuson előfordul néha ún. ˝dead spot˝, ahol egyszerűen valamiért a nyak egy részén sokkal vacakabbul szól (nem a zörgésről beszélünk), akkor szokták javasolni ezt a szerkentyűt, ami egy plussz tömeget tesz a fejre, ezzel javítva a rezonanciát.

link
2013.02.26. 17:23:38
Róbert,
Igen, sajnos egyensúlyba hozni nem egyszerű, lehet próbálkozni a két hevedertartó áthelyezgetésével meg súllyal is, de nem garantált. Az mesterem egyik ügyfele egy Gibson Thundebird testre rakatott egy Fender nyakat, iszonyúan fejnehéz lett, próbáltuk súlyozni, de nem segített, én is a hevedertartó átrakását mondtam, de azt meg nem akarta. Amúgy nagyon jól nézett ki, de átgondolatlan projekt volt ez a Fenderbird...
link
2013.02.26. 17:07:37
Tamás, akkor majdnem hasonló, mint én, beágyazott mikroprocesszoros rendszerek volt a szakágam.
Ha esetleg valami konkrét ötletelés lenne, megbeszélhetjük magánban.
2013.02.26. 17:06:09
Üdv!
Alföldi Tamáshoz hasonlóan szintén mérnök hallgató vagyok (mérnökinformatikus) és szintén gitározással kapcsolatos szakdolgozat témát keresek. (Viszont én nem csináltam a testvéremmel gitárt :( )
Illetve van egy fejnehéz gitárom (hársfa test :( beast forma), nincs véletlen valami ötleted az egyensúlyba hozására?
Eddig az első hevedertartó áthelyezését és némi horgász ólmot javasoltak.
(Megkérdeztem egy hangszerkészítőt, 30 ezerért készítene új testet, de az egész gitár 45 ezret ér :( )
2013.02.26. 17:04:04
Köszönöm a választ, Iván!
Mérnök informatikus - mérés és folyamatirányítás szakon vagyok :)
2013.02.26. 16:53:44
Baltazar181,
Esetleg ha küldenél egy fotó privátban az emailcímemre aktivgitar @ gmail.com, talán többet tudnék mondani.

Lázár Bence István,
Ez is jó ötlet, de nem ez a megoldás. :)
2013.02.26. 16:08:33
Találós kérdés: A sörösüvegek száma? :D
Amúgy nagyon tetszett a cikk, mindig is érdekelt a hangszerkészítés, bár sajnos nincs keretem meg lehetőségem rá, hogy bármilyen szinten nekiálljak :S Talán majd egyszer :)
2013.02.26. 15:34:05
Koszonom szepen.. Szerencsere a fa nem serult es festve sincs a gitar.. legalabbis a hatulja. Sima lakkozas van rajta es a mahagoni szine, lehetseges hogy nem pont attetszo a lakk hanem van egy keves arnyalata. Minden esetre megprobalom a pillanat ragasztoval viszafoggni a darabb lakkot , nyilvan meg fog latszani nah de szerencsere nem a gitar elejen van hanem a hatuljan ugyhogy nem eszreveheto. Megegyszer koszonom
2013.02.26. 15:27:34
Köszönöm mindenkinek! :)
Igyekszem válaszolgatni sorjában:

ZolkoW: majdnem, közel jársz - de az nem tűnik el magától :)

Roughneck: igen, ez is egy jó megoldás lehet :D

Ricsike: Kösz, igyekszem! :)

Baltazar181: megmondom őszintén, nincs nagy gyakorlatom ilyenek javításában még. Csináltam már karc eltüntetést egy Spector basszuson, ahol a repedés csak az áttetsző lakréteget sértette meg, de nem hatolt le a fáig és a festékréteg se sérült különösebben.
Én egy Micromesh nevű extrafinom polírozó sorozattal (azt hiszem 1500-12000 finomságú) mentem végig rajta párszor, utána pedig egy 3M autópolír javító anyaggal egy akkus csavarozóba fogott polírozószivaccsal tükörfényesre políroztam. Elég sokáig tartott, de sikerült eltüntetni.
Azt most kapásból nem tudnám megmondani, hogy teljesen lepattant lakkal mi a jó eljárás, a pillanatragasztó nyilván megfogja, de valamennyire látszani fog, mert arra nem nagyon van mód, hogy körötte ne legyen nyoma. Megpróbálok utánanézni.

Alföldi Tamás: szerintem biztos akadna, manapság már rengeteg információ elérhet, mikor én 90-ben írtam, nem volt semmi internet arrafelé, nemhogy Google. Angliából ismerősökön keresztül rendeltem meg egy könyvet, amúgy Magyarországon csak szóbeszéd alapján volt elérhető információ. Egyébként külső konzulensem Kóbor ˝Mecky˝ volt az Omegából, bejártam a stúdióba párszor, nagyon segítőkész és rendes volt velem.
Manapság már rengeteg ötlet lehetne, milyen szakos vagy konkrétan?

AWELAND: köszönöm, üdv neked is, itt is! Igen, jó kis filozófiai megközelítés. :)

GVguitars: Nem véletlenül írtam ezeket, gondoltam is rátok egyből... :-/
2013.02.26. 14:18:00
Üdv itt (is)! :)

a 2 középső vicc sajnos amennyire ironikus, annyira igaz is :(
2013.02.26. 13:20:45
Üdv Iván és mindenki!

Örömmel olvaslak itt is. Akik még nem ismeri az oldalat és egyszer megismeri, nemhiszem hogy le tudna róla szállni, mert annyi érdekes, értékes, hasznos, cikk van benne hogy nacsak.
A találóskérdésre az én gondoltom : A munka intenzitása.
Ezt magamból kiindulva gondolom így. Mikor készítettem a két gitárom, (az egyiket a kollégámmal), ahogyan készült és láttam a haladást egyre nőtt a munkakedvem és már nagyon vártam hogy megszólaltassam. Mikor teljesen készen lettek, akkor szomorú voltam, mert az a hév amikor vártam a percet hogy szerszámot fogjak a kezembe elmúltak, mivel készen voltam a gitárokkal. Ezután már csak a rajtuk való játék, ami örömet szerzett. De a készítésüket is ugyanúgy imádtam. Van mikor nincs annyi időm hogy játszam, akkor előveszem megnézegetem végigsimítom előidézem azokat a hátfájásokat, amit a sok görnyedéssel szereztem és elteszem olyan időre amikor, több időt tudok ráfordítani. Szóval röviden kifejtve nekem ez ugrott be, meg egy indiaia filozófus ( Osho) mondása: AZ ÚT A CÉL!
2013.02.26. 11:44:15
Üdv!
Én is mérnöknek tanulok, most kellett választanom szakdolgozat témát, de nem tudtam gitárral kapcsolatosat, mert nem volt ötletem hozzá... (Még lehet módosítani a témát)
Tudnál pár szót ejteni a szakdolgozatodról és a midi konverterről? Ja és én is építettem egy szólógitárt az öcsémmel :)
2013.02.26. 11:35:40
Szia! Aminap vettem egy Epiphone Les Paul Standard Plus Top Pro gitart. A szallitas kozben megserult a lakk egy kis helyen. Bar nem befolyasolja a hangszer hangjat engem esztetikailag idegesit ujj hangszerrol leven szo. Az lenne a kerdesem hogy mivel lehetne kijavitani ezt a serulest a hatso szelen vannak repedesek es egy 1cm helyen megpukkadt a lakk. Nem tudom ezt a kis lakk reszt szedjem le vagy ragasza valamivel vissza. Sokkat olvasgattam es a legtobben a pillanat ragasztot ajanlottak.. Onnek mi a velemenye?
2013.02.26. 10:23:00
Szia!Miközben olvastam az írásod,magamban gondoltam,hogy végre ezzel kapcsolatban is kapunk információkat,stb stb.Valószínűleg nem voltam elég figyelmes,de csak akkor jöttem rá,hogy fent van a címsorban az oldalad,mikor már a végére értem.Nagyon jó,ott is rengeteget olvasgattam,olvasgatok. Egyre jobb lesz ez az oldal.Így tovább GS.
2013.02.26. 09:54:37
Találós kérdés: A káromkodások száma! :D
1. ZolkoW
2013.02.26. 08:09:18
hmm... a találós kérdésre: a fűrészporkupac? :)