Ibanez faanyagok

Sziasztok!

Mi a véleményetek az új Ibanez gitárok faanyagáról?

Nemrégiben vettem egy RG421-et. A test anyaga NYATOH (azt sem tudni hogy az most sós, vagy édes, vagy mi is lehet ez egyáltalán). 2020-tól kb. 2023-ig bezárólag az RG paletta igen jelentős részét ebből készítették, aztán mostanra teljesen eltűnt. Tapasztalatom szerint nagyon könnyű és puha fafajtáról van szó.

Ez valami rossz választás lehetett az Ibanez részéről, vagy egyszerűen kísérleteznének a faanyagokkal? Nektek mi a tapasztalatotok?
    Número de comentarios - 35
  • 35.

    Hát, szótár, nem szótár, a hangszerkészítésben elvileg a basswood az amerikai hárs. Függetlenül attól, hogy az észak-kelet kínai, meg kelet ruszki Linden-t is hajlamosak basswoodnak nevezni, mert az mégiscsak jobban hangzik. csak az egyikből (basswood) hangszert gyártanak, a másikból (linden) pl. ceruzát. És néha az amerikai basswood is linden néven fut, csak, hogy egyszerűbb legyen.
    És míg az MDF lap esetében tök mindegy, hogy milyen basswood, ezért simán mellé lehet tenni, hogy chinese, a hangszergyártás esetében ezt általában ˝elfelejtik˝, mert kínos. És ami a legnagyobb szívás, hogy ez a Tilia faj, aminek van egy rakat típusa. en.wikipedia.org
    És soha nem fogjuk megtudni, a hárs hangszereink miből vannak, kivéve, hogy ha kínaiak, akkor tuti nem amerikai fa egyik sem. Hanem ceruzafa, ami, ha valaki faragott, vagy rágcsált már ceruzát, kb. képben lehet, mennyire jó gitártestnek.

  • 34.

    ˝basswood˝ ˝amerikai harsfa˝, nem ˝harsfa˝, csaxolok.

  • 33.

    Nekem azért nincs ilyen rossz tapasztalatom. A kőris HB-m, meg az éger is rendes anyagból van. A pörkölt fenyő Fenderem sem tűnik gagyinak. Mondjuk olyan gitárom nincs, ami nagy cég alsó kategóriás darabja, de a felső kategóriával szerintem nincs gond. Persze az is igaz, hogy nem nagyon veszek festett gitárt (az éger HB az, mert az évfordulós, de abban minden hihetetlen minőségi), csak natur lakkost.

  • 32.

    Sabbat.D.: A nyárfáról egyezhet a véleményünk (ganéj), vagy abból is létezik valami csodafafajta? (nem csak, szerintem hanem olyan szerint is, aki arra akarta használni) tüzelni sem jó.

  • 31.

    *gagyi

  • 30.

    Indonéz Ibanez straplock gomb helyét fúrtam ki, onnan tudom, hogy ez valami gayi puhafa.

  • 29.

    31: Az anyag is más, az általában helyi, minden esetben. Persze ebbe nem látok bele, de a nyak anyagával nem hiszem, hogy gond lehet, bárhol is készül.

  • 28.

    Nem ugyanaz a nyak sem, meg semmi. Különösen azért, mert az egyik Mexikóban készül, amásik Kínában. A festett gitároknál nem nagyon tudod, miből van és hogy van összerakva, amíg le nem csiszolod. A natur gitárt viszont nem lehet körbe laminálni.

  • 27.

    Nem a profil, az anyaghasználat.

  • 26.

    Mármint mihez képest? Egy csomó féle Fender nyakprofil van.

  • 25.

    Régen láttam Talkbass- en képet a mexi preciről, sunburst színű volt, lecsiszolták és vagy 8- 10 darabból volt a teste, elöl- hátul laminálva, hogy ne látszódjon. Ezért tartom kakinak. Ellenben van gy olyan sejtésem, hogy a mostaniak a hardverektől eltekintve kb. a ‘90- es évek USA minőségét nyújtják. Legalábbis a testek. A nyak szerintem ugyanaz, mint a Squieren, csak a felirat más.

    Eredeti bejegyzés megtekintése

  • 24.

    #27: Nem ugyanolyan a nyakuk?

  • 23.

    Hát, azért a mexi Fenderek elég rendben vannak mostanság, messze magasabb minőség, mint a mostani Squierek.

  • 22.

    A hárs keménynek látszó puhafa (néha össze is keverik a bükkel), és marha olcsó. Kiváló pl. méhkaptárnak. Nem kell leejteni, mert hasad. Ha nincs kiszáradva rendesen, és netán kivirágzik, lehet teát főzni, jó megfázásra. :)

  • 21.

    #23: Egy Squier nyak egy csináltatott testtel meg a hangolókulcsok cseréje után jobb lesz egy mexikói (szerintem) sz@rnál.

  • 20.

    Használtan lett egy hárs testű Ibanezem, hát az nem tudom, milyen fából van, de cirka 20 éve volt egy szintén hárs belépő szintű (BBN4-III)Yamaha basszgitárom, annak a teste még egyben van, keményebb fából van faragva. A nyakat kellett cserélni, meg a hardvereket.

  • 19.

    Az LTD esete is az, mint a többi nagy gyáré, ami nem vállalja be az alsó kategóriát: ESP, Gibson, Warwick. A Fender az, ami kicsit kilóg, mert ott van egy köztes szegmens, a mexi Fender meg a Player, ami már nem Squier, de még nem is USA minőség.

  • 18.

    Vettem egy LTD Surveyor ‘87 basszgitárt, még akkor, mikor kiadták, hát a hangolókulcsok szó szerint szemetek voltak, meg sem próbáltam eladni, kidobáltam mindet. Akkor még valami 28x ezer volt, azóta feljebb ment az ára egy százassal, de naívan azt hittem, hogy egy majd’ 300 ezres hangszer teljes mértékben használható lesz, de nem. Van basszer a családban, mondta régen, hogy nem érdemes új hangszert venni egy lélektani ár alatt, mert szarok.

  • 17.

    Néha szoktam itt olvasni fákról: www.wood-database.com/

    Ahogy látom, a nyatoh alatt ott is beindult a gitárok testéről a beszélgetés.

  • 16.

    A HB drága szériája felső-kozep kategóriás minőség. Van itthon kettő is, egy évfordulós telecaster és egy Enhanced jazz bass. Brutál anyagok, szerelvények, kidolgozás. És mind a ketto 200 alatt volt, még a mostani árfolyamon is.
    A sznobériát kell elengedni, vagy ha már sznobkodunk, áldozni rá. A nagy cégek olcsó cuccai nem olyan jók, és nagyon kevés cég engedi meg magának, hogy csak felső kategóriát gyártson. Gibson, Warwick, stb., de ezeknek is megvan az olcsóbb terméke, csak más nevet kapott. A japánok nem így gondolkodnak, egy cég, egy név, és csak az árból derül ki, mit is veszel.

  • 15.

    Nem túl régen vergődtem én is itt azon, hogy milyen gitár kellene, hát a régi kb. 120 ezres belépő kategóriás szarok ára most 250 ezer lett, ahogy lentebb írtad. A fos Mex. Fenderek ára szintén jól megemelkedett, bár ott a minőség is nőtt, ha jól sejtem már nem 36 darabból van a test, de az egyszínűek festése alá így sem lehet belátni. Sajnos az van, hogy a 250 ezres és a magasabb kategóriás között valóban nagy a szakadék és nincs köztes megoldás. Ahogy Gábor is írta, egyértelmű a cél: megveszed a neve miatt, hozzászoksz, talán meg is szereted, majd rövid idő után szétmegy, egy darabig próbálod tuningolgatni, aztán eleged lesz, jó nagy bukóval eladod és veszel helyette valami hasonlót. Tényleg megéri a HB, nem olyan ganéj, mint régen volt. Vagy veszel egy 250 ezrest, mert tetszik, de akkor azonnal el kellene kezdeni gyűjteni valami komolyabbra, mert mondjuk egy milliós kategória azért már elég jó, és jóval tovább bírja. Vagy el kell adni valami testrészt meg az asszonyét is és venni kell egy USA Spectort vagy német Warwickot, esetleg egy Zon- t. Vagy Foderát, de az már túl meleg szerintem, meg nem túl metálbalta :)

  • 14.

    Vagy pirosban, kicsit drágább, de még mindig benne van a 250-ben: www.thomann.de
    Még tokkal együtt is: www.thomann.de

  • 13.

    uncontrolled: ha nem belépő gitárt akarsz ennyiért, akkor használtat, vagy pl. HB-t kell venni. Előbbi esetben a jó minőségért egy kis kopást, meg a vadiúj érzést kell elengedni, utóbbiban pedig azt, hogy mi van a fejre írva. Pl. ez itt 220000-ért prémium minőségű anyagok, kidolgozás, acélbund, Graphtech
    nywereg, EMG kerámia pickup stb. www.thomann.de

  • 12.

    Annyira nem érzem pofáraesősnek a dolgot. Nyilván evés közben jön meg az étvágy és ezért agyalgatok.

    Onnan indult az egész, hogy hosszú időre letettem a gitárt. Van egy kis GIO-m és úgy gondoltam, hogy nosza vegyünk valami ˝rendes˝ gitárt helyette. Sokmindent megnéztem, a keret max. 250.000 volt. Csak hát egy kicsit arcon vágott a valóság, hogy ennyi pénzből lassan megint ott tartunk, hogy belépő gitárokat lehet venni újonnan.

  • 11.

    Igen, ha a tapasztalat hiányzik, könnyen jön a csapda. Mert aki azt látja csak, hogy hú, Ibanez, meg hú akármi, az megveszi drágán a gyengébb minőséget. Természetesen az sem lesz vacak, mert azért a név valamennyire kötelez, de ha nem a névre költünk, akkor bizony sokkal jobb minőségű hangszerekhez lehet jutni töredékáron (a használtról nem is beszélve).
    Az lenne amúgy a frankó, ha a belépő kategóriát meghagynák a noname gyártóknak, a többit meg csinálná a nagy cég. Csak persze ebből valószínűleg nem lehet megélni, tuti, hogy az Ibanez bevételének is jóval nagyobb része jön az alsó kategóriás tömegtermékekből, mint a felső kategóriás méregdrága hangszerekből.

  • 10.

    Egy éve nyúzom az említett 421-es RG-met. Eddig amúgy egész tetszetős a hangja. A sustain azért kellene még bele.

    Valójában a poszt alatt az alábbi kérdésen morfondírozok: Megéri egy ilyen ˝egzotikus˝ fából készült gitárt tuningolni (Graphtech nyereg, Hipshot húrláb, Gotoh satus kulcsok), vagy jobb ha elengedem és nézek valami komolyabbat?
    A helyzet az, hogy a kategóriák közt nagy az árbeli ugrás. A komolyabb azt jelenti, hogy ennek a gitárnak a piaci ára ma 250 eFt körül mozog, míg az a bizonyos nagyobb lépés közel a duplája.

    A másik félelmem meg a jelen hangszerrel ugye a sérülékenység. Bár ezen sokat segítene ha bevenném a leszarom tablettát. :D

  • 9.

    Sajnos kb. ez van. Ha nagynevű gyártó gyárt olcsó szériát, azt általában érdemes kerülni, bármilyen szomorú is ez, mert ár/érték arányban sehol nincs.
    Ehhez képest van nekem egy kőris testű HB Telém, pörkölt juhat nyakkal, 60000 forint, csupa minőségi anyag. Mert nem kell a nevet megfizetni.

  • 8.

    Régen valóban volt rétegelt lemez gitár, az olcsóbb fajtáknál, de volt, ahol nem az olcsóság, hanem kísérletezés volt az oka. A Framus pl. nagyon sokszor alkalmazta ezt, rétegelt nyakak is vannak, sosem vetemedik..
    Ettől függetlenül sajnos a régi hangszerek jobb minőségű fából voltak, egészen egyszerűen azért, mert olcsóbb volt a fa. A Telecaster először fenyőből készült, csak mivel túl puha volt (nem volt meg a technológia, hogy megkeményítsék, most már megvan, az én telém pörkölt fenyő, olyan kemény a fa, mint a kőris), Leo keresett valami más, olcsó fát. Mert ha van is beleszólása a hangba, valóban minimális. Inkább a tartósság, strapabíróság, súly/keménység arány az, ami számít. Pl. az ovangkol iszonyat kemény, gyönyörű a színe és a mintája, de nehéz, mint a beton, így ritkán használják (a Fendernek van all ovangkol ukuleléje, de az kicsi, ott mindegy a súly).

  • 7.

    Nekem is van ilyen anyagú Ibanez gitárom (úgy emlékszem) egy RGRT421. Nincs vele semmi baj, rendben van a hangja, szerintem. Régen is csináltak gitártestet mindenből ami kéznél volt, könnyen beszerezhető volt. Nem csak az Ibanez, hanem mások is. Van egy 1971-ben készült japán Ibanez 2020 gitárom, annak pl. 5 rétegből van ragasztva a teste, ebből a három vastagabb réteg mahagóni szerű kinézettel, de a hangszerész arra is azt mondta, hogy mindenféle helyi fát használtak akkor is, nem gondolja, hogy mahagóni lenne. Az olcsó gitárok ilyen zavarosak. Ettől még szólhatnak jól.

    Ha valami mahagóniból vagy kőrisből, égerből készül, az sem jelent igazából túl sokat, mert kb. minden darab fa máshogy működik, más a hangja. Viszont ezek annyira kicsit számítanak a megálmodott tökéletes hangzáshoz, hogy ennél még speaker választásnak is nagyságrenddel nagyobb szerepe van. Szerintem az igazán profiknál érdemes ezzel foglalkozni igazán. Mondjuk egy interjúban Jim Root azt mondta, hogy hallja a különbséget még a mahagóni testek között is, és ezt elhiszem neki. De hogy mi maximum csak az erősítő fej és a speaker választását halljuk ki, amikor akár csak egyedül mutat valamit egy youtube videón, abban biztos vagyok. Százszor többet tesz a hangzásba az elekronika. A hangkitartásban, súlyban, csengésben van különbség a test faanyagai között, de ezek inkább a gitárosnak számítanak, nem a hallgatónak. Kőris fák között is nagy különbségek vannak, hangban és ott súlyban is. Sokszor azt is leírják, hogy pontosan milyen fajta fából van a fa anyag, ha már ébent, mahagónit, égert vagy kőrist használnak. De ezek a most hozzáférhető, furcsa nevű és elég extrás kinézetű Ibanezes fák szerintem megfelelnek a célnak. Azt gondolom az Ibanez pont minden árfekvésben ahhoz passzoló jó minőségű és mutatós hangszert gyártja. Ez a nyato, vagy mi a halál, gitárom is szuper kényelmes, szép és rendben van a hangja is. Talán annyi az egyetlen baj vele, hogy jobban kell vigyázni rá, mert puhább mint a többi gitárom fája.

    De egészen biztosan mondhatom, hogy régen még szarabb fákat is használtak a japán és az európai gyártók is, az olcsóbb gitárokhoz. Nem is volt ez ekkora téma. Akkor is csak a csúcshangszereknél figyelek arra, hogy a fa mennyire jó. És még a fényezést is ehhez választották, hogy mit takarjon, mit nem. Ehhez képest ma minden gyártó meg meri mutatni a faanyagot az olcsó gitárjain is.

  • 6.

    Az RG421 jelenleg Meranti-ból van. Az is úgy néz ki, mint a mahagony, de egy tömegfa, kb., mint a nyatoh, csak menőbb a neve.

  • 5.

    Hát igen, a faanyag a prémium gitároknál számít, az alsó árkategóriában csak a feltörekvő márkáknál lehet jó minőségű faanyaggal találkozni (pl. HB). Ahol a nevet fizeti meg az ember, ott sajnos minél olcsóbb a hangszer, annál olcsóbb a fa, amiből készül, meg a szerelvények, elektronika stb.,

  • 4.

    Mindig abból készítenek gitárt, ami Indonéziában éppen jó áron és nagy mennyiségben elérhető. Más okot nem érdemes keresni mögötte.

  • 3.

    Könnyű, és közel sem olyan, mint a mahagóni. De kemenyfa, parketta és ajtó is készül belőle.

  • 2.

    Fura, tapintásra egészen puha érzete van és rendkívül könnyű.

  • 1.

    A nyatoh egy olcsó egzóta fa. Könnyen megmunkálható, hasonlít a mahagónihoz, csak vacakabb. Mintázata szép amúgy, és tulajdonképpen keményfának számít.

GS Activo