
Világnézeti eszmecsere, zenész módra
Az igények miatt keltek életre egy sohasem lefutott témakőrt. Szabadon beszélgethetünk e hasábokon, az élet, a létezés jelentős kérdéseiről. Vitázni lehet, sőt kötelező ! Tabu nincs a témakörben, de tiszteljük egymást ha egy mód vanLaposföld kutatóknak % www.facebook.com
Szinte bármilyen kiszámítható, de működő egészségbiztosítási rendszer jobb egy kiszámíthatatlan nem működőnél. Egy olyan pedig, ami a középosztálynak és a gazdagoknak jó, a szegényeknek nem jó, még mindig jobb, mint egy olyan, ami csak a gazdagoknak jó, de igazán abból is csak egy szűk felső rétegnek. Márpedig nálunk kb. ez van, és még kiszámíthatatlan is, nem tudni, mi mennyibe kerül, holnap mi lesz (lesz-e pl. orvos, elérhető közelségben kórház stb.).
Nyugaton az van, hogy ha sokat fizetsz (magas összegű biztosítást), akkor kiváló ellátást kapsz, ha közepeset, akkor közepest, ha meg semmit, hagynak kimúlni. De ez szerintem még mindig sokkal jobb, mint itt, ahol egész életében kötelezően bazi sokat fizet az ember, aztán vagy ellátják rendesen, vagy nem, de inkább nem.
Én nagyon szívesen lennék olyan rendszerben, ahol mind a nyugdíjamról, mind az egészségbiztosításomról én döntök. Az új nyugdíjrendszer megvalósulásához az államnak kellene átvállalnia néhány évtizedet, amikor kihaló rendszerben elfogynak azok a nyugdíjasok, akik még a régi rendszer szerint kapják a juttatást, és közben arra kéne szocializálni az embereket, hogy ők már nincsenek a régi rendszerben, több fizetést kapnak, fektessék be. Az egészségügyi rendszernél ugyanez, de ott gyorsabban menne, mert föl lehetne ajánlani a munkába lépőknek, hogy egészségpénztár vagy állami. Itt kisebb lenne az átfutás, amit az államnak magára kellene vállalnia.
Egy államnak. Vezetőkkel, politikusokkal, szakértőkkel, stb. A maffia azonban sajnos nem így működik.
A fiam egyetlen mondatban foglalta össze az Angliában eltöltött tíz éves belgyógyász- onkológus praxisának lényegét: - Ott orvosnak lenni nagyon jó, betegnek lenni egyáltalán nem... (Ott is vannak várólisták, és fizetni kell.)
A sógorom Amerikában küzd az életéért. Csak hatalmas összegekért jut a rákgyógyítás korszerű módszereihez...
Én az egészségtudatos életvitel híve vagyok, bár sokszor megszegem...
@Molo (#342): Ez a cél. mint a jó birkák, fizetünk inkább, mert az egészség meg nem vicc. Már három közeli ismerősöm ment így daganat diagnózissal fizetős CT stb. vizsgálatra, mert fél évet kellett volna várnia, ami a rák esetében halál. és pontosan tudják azt, hogy aki beteg, az azzal fog foglalkozni, hogy meggyógyuljon, nem pedig forradalmat indít.
Tegnap volt a születésnapja a román Victor Babesnek (akit a Babes-Bolyai egyetem nevéből ismerhetünk, ahol amúgy tegnap sikeresen megvédte a diplomáját a fiam, aki innentől diplomás színművész), aki valami olyasmit mondott, hogy a boldogság alapja az egészség, tehát a mindenkori kormányoknak a legfőbb feladata, hogy a polgáraik egészségét megőrizzék, tehát erre kell költeniük a legtöbbet. Mindezt a 20 század hajnalán, Hát, Magyarországig nem jutott el ez az elmélet (ellentétben Skóciával, ahol már alkalmazzák).