Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
Videó és zene ajánló
Videó,zene ajánlók,és beszélgetések ...
@Flór Gábor (#3379): Igen, így van, egy a nyolcvanas években készült filmet ez alapján az első képkocákából azonosítani lehet... És ami a röhej, akkor a szinészek a SciFi-ben és a westernben is így néztek ki.....A Quarteflash-t én iraki tartóztodásom alatt ismertem meg, Kuwait-ból hozták meg a kazettájukat nekem. Itthon soha senkivel nem találkoztam aki ismerte volna őket.... Kivéve azt aki nekem a kazettát vette :-)
@Kala (#3378): Nem tudom, ki találta ki abban az időben ezt a frizura-divatot, de súlyos büntetésben kellett volna részesíteni. (És ezt már akkoriban is így gondoltam. :))
Ezt a zenekart pedig szerintem soha az életben nem hallottam/láttam, még fénykorukban sem (ami csak azért érdekes, mert azért elég komolyan foglalkoztatott a popzene akkoriban).
De szerettem őket ! Dallamos, pop-os, kulturált rock ....
Na, egy igazi drogos hangulatú esemény:
A Rockpalastban rajtam és a Flipper öcsin kívül volt még valaki, aki nem lépett fel? :-)
Egy kis látványosabban :
Ismét bizonyítandó, micsoda felhozatal volt ( Gábor kedvéért: Lánykoromban ) , egy nálunk alig ismert, nagyon korai, nagyon progresszív, legendásnak számító album!
@Kala (#3372): Igazad van, nehéz dolgok ezek... :)
@Kelemen Gábor (#3371): Igazad lehet, de most nem mennék bele, ilyen filozófia eszmefuttatásokba, maradjunk annyiban, hogy lánykoromban.... :-)
@Kala (#3369): Az mit jelent János, hogy a Te idődben?
Most már nem a Te időd van? :)
És mikor ért véget?
Csak nem elkezdtél ˝csomagolni˝ ?????
Rivera pár évtizeddel később, még mindig jój nyomja:
Az én időmben ez volt a progresszív zene krémje:
Akkor térjünk vissza a videókhoz! :-)
@gitaros66 (#3364): Kicsit most már elbeszélünk egymás mellett, de azért köszönöm! :)
@Kelemen Gábor (#3363):
Én Siófokon születtem és ott is éltem 35 évig. Voltak nekem is barátaim.
Én is kiköltöztem egy közeli kis faluba, mert elegem lett a Siófok városiasodásából.
Az első ami feltűnt, hogy nem tudtam megelőzni köszönésben az akkori 70-80 éves embereket. És ez nagyon zavart.
Sajnos ők már nem élnek, és a falu közben felhígult (ezt rám is mondhatták volna 30 évvel ezelőtt) és előállt az amiről Te beszélsz. Nem barátkoznak egymással az ˝újak˝ és a ˝régiek˝, a falu alsó vége a felső végével, stb.
Nekem itt is kialakult a baráti köröm és nagyon jól érzem magam itt a faluban.
Ami a Facebookot illeti, nekem egyáltalán nem hiányzik, mert nekem nélküle is vannak barátaim.
Abban viszont tökéletesen igazad van, hogy akinek az kell, legyen boldog vele.
És én azt kívánom Neked, hogy találd meg a barátaidat a parányi faluban, mert ott is biztosan vannak, csak még nem találtad meg őket.:))
@gitaros66 (#3361): Az én szüleim is állandóan látták rajtam az akkori világ ˝torzító hatásait˝...
Őrajtuk meg a nagyszüleim látták...
Egészen Noéig nyomon követhető a folyamat.
Ő nem látta a gyerekein a világ torzító hatásait, mert a sok víztől megundorodva, amint partot ért, berúgott, és aztán 600 évig nem józanodott ki... :)
Én Pesten születtem, és ott éltem harminc évig.
Voltak barátaim.
Aztán ideköltöztem, ebbe a parányi faluba...
Az első, ami feltűnt, hogy az emberek nem barátkoznak egymással.
Nem velem, egymással.
Nem igénylik.
Pedig akkor még nem volt Internet...
Akik igénylik a barátságot, és alkalmasak is baráti érzésekre, most is megtalálják.
Akiknek pedig a Facebook kell, legyenek vele boldogok!
Szívből kívánom, Te is töltsd jól az életed, és érezd jól Magad a bőrödben! :)
@gitaros66 (#3361): Hát, nem tudom, én sem most jöttem ki a gimnáziumból, de nekem pl. a Facebookon, vagy akár az ehhez hasonló fórumokon tanítványaim, baráti társasásagaim alakultak, segítettek olyan emberek, akiket amúgy az életben meg nem ismertem volna (és én is segítettem hasonlóknak), tartom a kapcsolatot olyanokkal, akik több száz, vagy ezer kilométerre vannak tőlem. Nme élek társadalmi életet vadidegenekkel, és a közeli (és elérhető távolságban lakó) barátaimmal van, hogy elmegyek sörözni (mondjuk ha haza tudok jutni valahogy autó nélkül). Lehet persze hibáztatni az online világot, de azért ha valakinek igénye van, meg tudja találni a személyes kapcsolatokat is. Mint pl. a GS találkozó, ahol söröztünk jól, de a 30000-es tagságból kb. öten voltunk Kálmánnal együtt, aki mondjuk nem szomszéd utcában lakik.
Az én gyerekem meg minimális szinten találkozik a médiaszeméttel, egyrészt mert 10 éve nincs tévénk, és előtte sem néztük, másrészt mert valamilyen szinten valószínűleg hatott rá, hogy itthon milyen zenék mennek (mit játszunk), milyen filmeket nézünk, miket olvasunk, és mit tartunk jónak. Nem mondom, hogy ugyanaz az ízlésünk, mert én azért brutálisan jazz vagyok, ő meg a populárisabb vonal felé hajlik, de az igazán fos zenéket, amiket a korosztálya jórészt hallgat, sosem szerette.
Úgyhogy kényelmes dolog mindent a környezetre fogni, de a környezet mi is alakítjuk ám, jó nagy részben, meg a mi dolgunk, hogy a lehetőségeket hogyan használjuk.
@Kelemen Gábor (#3360):
Biztosan igazad van.
Valamikor, amikor a SZER en vadásztunk jó zenéket, ma az interneten kell vadásznunk, hogy olyan ˝virágot˝ találjunk, amilyent szeretnénk. Minket már nehéz átállítani, de látom a saját gyermekeimen, unokáimon a mostani nylonvilág torzító hatásait. Maximum példát tudok mutatni nekik, ha elfogadják, mert a környezeti és médiaszeméttel nem tudom felvenni a versenyt.
Igaz, hogy valamikor a Beatles és a hosszú haj is tiltott volt (engem is bevittek egypárszor, mert a parkban Lady Madonnát játszottunk és énekeltünk), de az mégis egy valós világ volt, az összes negatívumaival együtt. Akkor még voltak barátok, ma chatelő Facebookos ismerősök vannak. nem ugyanaz,
A haverokkal este beültünk egy pofa sörre valahova és jól eldumáltunk, ma fel kell menni a Facebookra, ( nekem nem ) és ott élhetsz nyilvános társadalmi életet vadidegenekkel.
De abban nagyon is igazad van, hogy szeressük ezt a életkort és ezt az életet, mert tudunk szűrni és esetleg még értéket is találunk. Amennyi még vissza van azt töltsük jól!