Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
Mutasd mid van? (fotók a drágaságokról - hangszerek, cuccok :)))
Ha büszke vagy a hangszeredre, ne légy fukar! Elő a farbával!
@outsider (#2478): Barátomnak is ue. típusa van, csak kékben, imádja!
@domesz77 (#2472): szerintem a legszebb, az ˝igazi˝ LP szín, nagyon szép, nyúzd egészséggel!
Próba szünete...
(Ugyanitt zenekar endorsement lehetőséget keres.)
@domesz77 (#2476): asszem beerett egy profilkep csere! :D
Így elsőre: tetszik, hogy a stopbar-ban van két oldalt 1-1 kis laprugószerű rögzítő fül, ami nem engedi leesni húrozaskor (pl. a Schallernél nincs ilyen), masszívnak tűnik, bejön a nyakprofil, és szerintem tök jók a szedők is. Ami furi, hogy a 10-46 húrkészlet vastagabb húrjait kevésnek érzem, fog kelleni a 10-52, és hát a lakkozott nyakat még szoknom kell :)
@domesz77 (#2472): Gratula! Ezek piszok jó LP-k! A szedők is rendben vannak nagyon.Sok örömed és játékod legyen benne!
@domesz77 (#2472): grats, jol nez ki! :^)
@domesz77 (#2472): Szuper, nagyon szép. Gratulálok.
Végre meglett az első igazi LP fazon gitárom: Epi Standard Plustop Pro HB. Tök jó, örülök neki :)
@PRSgitaros (#2469): Nekem ez a három típus tini vágyam volt ami teljesült!
LTD Deluxben nekem csak a gyöngyház szegélyes tetszik, az ha a nyakon is végigfut.
Minőségi gitárok!
Akkor én is teszek ide egy fotót a jenkikről:
@Corey87 (#2466): A középső félét én is be akarom szerezni a négyesfogatom mellé. :)
@Molo (#2467): Majd ha télen lesz időm, majd készítek videót is, úgyis most már csak ˝szobazenész˝ leszek, megtanulom lassan az összes nótát amit valaha akartam :)
@Corey87 (#2466): Gyönyör a szemnek. Gondolom a fülnek is, de valami lehet a hanggal, mert nem hallom. :)
Kialakult a triumvirátus, most egyenlőre nem kell más :)
Érdekes kérdés, mi mennyire lelkesít a zenére. Az újdonságnak mindig van varázsa. Nemrég vettem meg a negyedik amcsi Peavey-met (nem, sajnos továbba sem Wolfgang...), az ˝új˝ darab egy 89-es Patriot. Natúr, kis testű, egyedi super ferrite hangszedők. Nagyon jópofa hangja van, élvezem a játékot rajta, új skálákban, új ötleteket ad, igazán finom darab, és minimális állítgatással nagyon kényelmes is lett. Szóval kell az újítás is időnként, illetve jó keresgélni különféle stílusú gitárokat.
A Peavey egyébként is jó találat volt nekem anno, ár-értékben szerintem sokat tud (akár a PRS, amit írtál), a két Predatoromat mókoltam, a Tracert csak beállítani, meg ˝tízesíteni˝ kellett. (De anno egy Gibson LP studiot összehasonlítva egy Epiphone Standarddal nos, nekem az Epi minden szempontból szimpatikusabb volt).
Kb. egy hete beszélgettem egy zenésztárssal akinek van Gibson Standardja és egy R8-as is. Kérdeztem tőle, hogy mennyire különböznek vagy hasonlítanak egymáshoz? Azt mondta, hogy nagyon minimális a különbség. Inkább érzétben, aprróbb finnomságokban jobb (jobb?) az R8-as. Az óriási árkülönbség semmiképpen sem indokolt, de ha az ember egy darabka újraálmodott történelmet szeretne bírtokolni, akkor az ennyibe kerül. Van akinek ez megéri.
De a legfontosabb ami szerintem az írásod lényege, hogy nem garancia a drága hangszer a jó és iinspiráló zenéléshez.
@Doki66 (#2461): Igen, a japán gyártásban benne volt a maximalizmusuk, amivel ki tudtak emelkedni.És Gibsonhoz képest, valóban töredék áron tudják hozni azt, ami inspirál, hogy zenéljünk rajta.Nekem JV Squierem volt japó, meg volt pár ibanez, stb, de a Squiernél lehetett azt érezni, hogy az tényleg kifogástalan.Minden úgy van és úgy kidolgozva, ahogy egy gitárnál lennie kell.Az USA Fenderem szerintem elmaradt tőle, pedig az is igen jó volt.Bár azt meg akkor adtam el és ábrándultam ki végleg a Fenderből, mikor az első PRS SE singlecutom megvettem 80 ezerért és annyira jó gitár volt, hogy a drága Fenderem nem volt kedvem kézbe venni.
Én sem tudok drága gitárokat megengedni magamnak, de ami van, azt nagyon szeretem.A Burny, A PRS SE PAul`s, ami egyre inkább úgy áll, hogy szedőcserével, mégiscsak a kezemhez nő, meg van egy Harley Benton HP42, ami összességében egy meglepően jó gitár, meg egy sok éves Bullet strat, ami éger testű és valahogy annyira megtetszett(15 ezerért vettem), hogy nem hiányzik más strat.Kulcsokat kellene cserélni rajta, mert azok gagyik, de minden más tökre elég.Szóval lelégedett vagyok :)
@Doki66 (#2461): Nem hisszük el, csak ha teszed ide fel a videókat, amikben szépen szólnak a hangszereid általad. Hehe! :D (Nehogy mindig úriember legyek, most a gc-ség a divat)
@PRSgitaros (#2460): Köszi szépen. Sajnos nem tudom megengedni magamnak, hogy tényleg valami egzotikus vagy ritka darabjaim legyenek, de pár Gibsonom és egy Tokaim már volt. A két Tokai kivitelben, külalakban, a legapróbb részletekben is tökéletesnek tűnik. Az illesztések, a binding, a festés és a hardverek mindig makulátlanok.
Gibsonból volt Standard, Traditional és SG Standardom. Kivitelben elmaradtak mindannyian a Tokaiktól. A Japánok ténylerg nagyon odafigyelnek mindenre. Például gyárilag le van szigetelve a kapcsoló és az elektronika üregei. Alumínium Gotoh hardverek, a legjobb CTS potik, nagy Orange kondik.
A hangzás már szubjektívebb dolog azt hiszem. Az SG-t nagyon szerettem és biztos, hogy abból beszerzek egyet. Aki játszott már SG-n, az tudja milyen és miben más mint egy LP. Nem ugyan azon a számegyenesen helyezkednek el. Másképp szólnak, így bizonyos szempontból nem összemérhetők és ezért nem is hasonlítgatom őket. Az SG az SG. a LP meg LP.
A Tradi és a Standard jó évjáratokból voltak, mindegyik a könnyítés mentes sajtlyukas volt és hasonló hardverekkel. Igazi torkos közepekkel és ahogy egy jó LP-nak szólnia kell. A Tokai hozzájuk képest vastagabb, melegebb, mondhatni füstösebb hangú. Öblös, bluesos a hangja. Inkább nyugodtabb zenéléshez való. Érdekes módon viszont a vastagsága mellett megvannak a felharmónikusai is. Hozzá képest a Gibsonok alul és felül kissé beszűkültebbek, de jobban harapnak. Talán jobban is érthetőek ilyen szempontból. A játékérzet, komfort valamivel jobb a Tokain. Szebben, könnyebben tudok rajta játszani. A fája a nyakától a testéig jobban rezeg. A Gibsonokon kicsit munkásabb a játék. Jobban bele kell kapaszkodni a húrokba ugyanazért a hangért.
Szóval én most már nem először azt tapasztalom, hogy ezek a Japán, de akár a koreai LP-k nagyon jók tudnak lenni töredék áron a nagy nevekhez képest.