Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
Erősítők, hangosítás
Erősítők kiválasztásával, szerelésével, építésével foglalkozó fórum. Színpadi hangosítás témában lehet értekezni.
szia! Nekem volt egy S.L:Amps (Somogyi László ha jól emléxem)gyártmány, 15ezer volt, 7fokozatban lehetett állítani a hangerőt.Elégedett voltam vele.Neten szokott hirdetni.üdv
sziasztok!
igazából erősítővel kapcsolatos az én kérdésem is, ezért ide írom. Lehet hogy adódna lehetőség egy 100W csöves cuccra, amit a meglévő Marshall 1960B ládámmal hajtanék. A kérdésem csak annyi hogy ha esetleg sok lenne a hangerő és attenuatorra adnám a fejem akkor hol tudnék nézelődni meg egyáltalán milyet kéne venni? (azt olvastam hogy a THD az tán nagyon jó csak elég borsos, más gyártó nincsen?) beírom a google-ba hogy attenuator gitár, ár stb stb de csak külföldi oldalakat ad be, nem találok itthon boltot ahol ki lehetne próbálni vagy venni lehetne egyáltalán. Remélem tudtok segíteni (ha jól alakul minden akkor egy DSL100 alá vennék egy fesz osztót, gondolom a 16 ohm-ból kellene sasolni (állítólag 16ohm-os terhelés alatt a csövesek szebben szólnak (én nem tudom, nem használtam még csöves cumót csak jó pár helyen ezt olvastam hogy állítólag más a hangkép 16 és 4 ohm alatt)). Nekem nincs sütnivalóm, egy kis útba igazításra lenne szükségem tőletek : )
@Orosz L (#2057): ˝magáncélra˝? - ezt nem tudom. (( szerintem akkor is a mérnökök munkáját lopnánk ami pedig a cég tulajdona))
Azért írtam, hogy elvi mert lehet hogy nincs a szabadalom szövegében a ˝tube˝ vagy ˝valve˝ kifejezés. Valószínű, hogy tranzisztoros, trafós megoldásoknál is működik, csak zenészeknél ennek nincs értelme, hiszen ott széles tartományokban nemigen változik a hang, csak a csöves hangja jobb kihajtva.
Lehet hogy valami ˝párhuzamos energiakiegyenlítés˝ a szabadalom (persze találgatás és semmitmondó szöveg), de az is lehet hogy egyetlen kis matematikai képlet, amit komoly matematikusok értenek csak.
Az más tészta hogy a valóságban ezt az ötletet autóemelőkben mechanikus erősítés-elnyelés, vagy villamos berendezések erősítőiben alkalmazzák. Más lehet a megvalósítás trafós, csöves esetben, zenei vagy műszer erősítőkben, mindig az a kérdés, hogy mi a cél. Ezek a példák csak példák persze, vak találgatások.
Esetleg a manualokban, az erősítőkön, vagy az elektronika boardján, jelezve lehet a pat.no. az alapján könnyebb lehet a keresgélés.
Könnyen lehet hogy olyasmi, amit barkácsban nem is lehet megcsinálni (erre halad a világ).
@Sailor (#2056): okosak a blackstar-nál. Egy millió találatot kapok, és egyiknek sincs köze a csöves erősítőkhöz. Nehéz lesz megtalálni... Akinek sikerül, tegye már közzé. Magán célra lehet használni bármilyen szabadalmat, csak értékesíteni nem lehet engedély nélkül.
@Orosz L (#2054): azt írják a honlapjukon, hogy semmi nincs a végfok és a hangszóró között. Ez a reklámszöveg. Arra sokan nem gondolnak, hogyha nem sorba van valami, akkor párhuzamosan lehet. Esetleg ha valami nem dróton keresztül nyel el az energiából, az lehet mágneses csökkentés is (minden trafóban ott van a mágneses mező). Egyébként lehet hogy maga a szabadalom ELVI leírása fenn van a szabadalmi hivatal honlapján, csak engedély nélkül nem használhatod, persze van az a pénz....
@rockerjani (#2052): Gondolom a lényege , hogy a teljesítménycsökkentésnél ne változzon meg az erősítő viselkedése és hangkaraktere.
@rockerjani (#2052): Nagyon érdekes, ötletem sincs mi a titka, majd 20 év múlva, mikor lejár a szabadalom.
@Sailor (#2050): Köszönöm nagyszerű választ! Le a kalappal!
Az 500 Hz úgy jön ide, hogy a zajszintmérő manualjába azt írja, hogy ˝A˝ beállításnál 500-10, 000 Hz között mér, a ˝C˝ pedig 32-10, 000 között...ezért nem tudom, hogy melyikre kellene állítanom. A-ra állítva kb 90dB-t szokott mérné, C-re állítva pedig 95. Igaz csak 5-6 decibel a különbség, de 90 dB már bőven megfelel, mivel kb 2-3 órát tudok így játszani, anélkül, hogy károsodna a hallásom. Itt egy másik ilyen dB lista, remélem ezt menyitja www.greenwoodent.com Na most, ha te azt állítod, hogy a legtöbbet ˝A˝ típusúval mérnek (500-10, 000 Hz), konkrétan mindent, akár ezt a listát is ilyen módon készítették, akkor ahogy említettem, így ˝csak˝ 90dB, ami elfogadható, napi 2-3 óra bőven elég.
Úgy látom ez egy Blackstar szabadalom: www.blackstaramps.com
@rockerjani (#2045): passz, még nem volt szerencsém hozzá. van 1 linked róla?
@Carrick (#2049): nem műxik a link, de dBA-ban kellene lennie mindennek amely hangnak, zajnak, zenének nyomásának hatása van a fülre. (az 500Hz nem értem hogy jön ide)
Talán! ebben nagyon nem vagyok biztos, de lehet hogy a mérő sávokra bonja a spektrumot mint egy EQ sávjai, (pl oktáv, vagy tercsávok) és azok közül a legnagyobbat adja eredményül. pl oktávhangköz=kétszeres frekvenciaarány: 20-tól 2*20-ig masodik sáv: 40-80Hz; 80-160..... egy keskeny sáv energiája kevesebb lehet.
A fül viszont teljes hangenergiát érzékel a valós hallás határain belül széles sávon (ez biztos). Összegezve érzékeljük a hang energiáját mondjuk 20-14kHz-ig.
A hangszórónak is van karakterisztikája, nem egyformán adja le a mély-közép-magas tartományokat, ezek térben másként terjednek.(mélyek gömbszerűen, magasak propellerkarakterisztikával nem pontszerű hangszóró esetén.(a plazmahangszórók pontszerű forrásnak tekinthetők ahol a mély-közép-magas egyformán terjed, de szaguk van, és én még soha nem hallottam ilyesmit)) Másként terjed ha több szóró van(és különbözőek), és az sem mindegy hogy a tér milyen alakú. Gyártók féltérben mérnek, ami azt jelenti hogy a szórót egy totál sík falba építik be, és annak nincs ˝vége˝(sokkal messzebb van vége, mint amilyen távol mérik a hangszórótól számítva), míg a ládának az előlapja egyszercsak elfogy és hirtelen vagy ott a padló, vagy új tér nyílik az oldalak mellett, ezek befolyásolják a hang és a résztartományok(low, mid, high) terjedését. Megkülönböztetnek közelteret(ahol csak a forrás befolyásolja), távolteret, (ahol elnyelések, más források, visszaverődések, interferencia befolyásolja a hangot), és átmeneti teret, ami a kettő között van kb.
Én is szoktam a saját 2*8-amat szemből és oldalról hallgatni és tényleg eléggé más, szemből egy teljes hangot hallok, oldalról a magasak érthetőbbek, kifejezettebbek, valószínűleg mert kevesebb a basszus, de a magas sem olyan fényes. Csak gitározgatni is szoktam, de zenét is hallgatok rajta.
@Sailor (#2048): Van az a lista, amin írja, hogy hány dB hány percig hallgatható(64.78.30.80 az is ˝A˝-val, 500 Hz feletti mérés eredménye? A 90dB az totál elfogadható, 2-3 óra naponta...bőven elég, akkor nem foglalkozom se attenuatorral se füldugókkal.
Egyébként amikor a hangláda oldalánál állok, sokkal halkabbnak tűnik, mint amikor szembe álok, főleg még ha le is ülök, de a dB méter erősebben jelez ennek ellenére. Ezt akkor csak tévesen érzékelem, mármint hogy halkabb?
@Carrick (#2047): Az emberi halláshoz igazított szűrő a ˝A˝. ˝Világos˝ hogy ha az amerikai munkaegészségügyi és munkabiztonsági IZÉ a dBA-t használja neked is azt kellene. Egyébként ahol a világon eljutottak oda hogy a hallásvédelemmel foglalkozzanak, ott dBA-val mérnek. Lövészetek fülvédői, üdülőövezetek zajszintjét, mindenféle füldugót szerintem ˝A˝ szűrővel mérnek.
Legkárosabb a 2-4kHz tartomány, és a mélyek kevésbé ártalmasak egészségügyi szempontból mint a magasak. (Az élvezeti vagy mérnöki szempontok már más tészta.)
Köszönöm a válaszokat! Egyenlőre egy takarót próbáltam ki...sajnos nagyon elvesznek a magas hangok és valahogy az agresszivitást is elveszti, de holnap megpróbálok több mindent.
A dB mérésre visszatérve (elnézést hogy megint ezzel jövök :D). A kütyün van két beállítás ˝A˝ és ˝C˝. Több mindent ír.
1. ˝Use A-weighting for voice recordings, or
C-weighting for full-range musical material˝
2. ˝Set WEIGHTING to A if you want to
measure noise level or C if you want
to measure sound levels of musical
material.˝
Világos, hogy zenét mérek, ezért C-re kellene állítanom...
A különbség A és C között, hogy A: 500-10, 000 Hz között mér, C pedig 32-10, 000 Hz között.
˝A˝-ra állítva természetesen kevesebbet mutat, kb 5-6 dB-vel. Azt szeretném tudni, hogy a mély hangok ugyanolyan károsak a hallásra, mint a magas hangok?
@Tom Szájer (#2044): szivacs volt a kérdés, de igen kísérletezni lehet lábtörlöszőnyeggel, törülközővel, stb több rétegben, ezek ingyé vannak, és már van mérője is, megtudhatjuk melyik a jobb...
@Orosz L (#2035): Mi a véleményetek a DPR hangerőcsökkentő potiról?Nem nagyon találok róla érdemleges véleményt..Blackstar series one 45 például ilyen.Köszönöm!
@Sailor (#2043): Meg kéne próbálni egy plédet elé rakni , hogy mit is csinál mielőtt felesleges fúrás-faragásba kezdene. Abból már lehet következtetni arra , hogy működik e.
@Carrick (#2038): ha elnyelés a cél, akkor a szálas (fiber) anyagokat ajánlják inkább. A ˝buborékos˝ szivacsos anyagok rugalmas fala úgy viselkedik hogy egyik felén be, és a másikon ki. Ha stúdiókat nézel a szivacsos anyagok a szétoszlatást segítik. Falakra rakják, ahol a visszaverődést kell semlegesíteni, és ilyenkor tojástartó, gúla, csúcsos alakúak, azért hogy a forrás irányából érkező, és a falról visszaverődő hangokat a gúla oldalainak irányába vezesse tovább. Nem sok hangenergiát nyel el, hanem szétszórja. (olyasmi mint a különbség a fal és a szivacs között, mint a tükör és a szép fehér fal között, fény esetén, energia kicsi veszik el de az eredmény teljesen más). A studiókban a sarkokban erősödő hatás kiküszöbölésére, szálas anyagokat ajánlanak olyan anyaggal borítva ami légáteresztő, és még ferdén a falra téve. Az anyag szálai rezegnek és egymáshoz súrlódva hővé alakítanak valamennyit a hangenergiából. SoundOnSound honlapon olvastam erről cikket, studió szigetelés reflexiók csökkentése témában ha jól emlékszem. Ha panelen keresztül hallgatod bizonyára változik a hang magas-közép-mély aránya, de hogy ez mennyire lesz hallható egyáltalán ahhoz ki kell próbálni.
Egy ilyen előtéttől szerintem olyan lehet a változás, mintha nem direkt a hangszórókból szólna, a hang hanem a láda teljes előlapjáról, lehet ez is furcsa lesz.
@kapusij (#2041):
Vannak mániás szakaszaim amikor nem én vagyok egyedül, hanem többen, mint most. Épp azon gondolkodunk, hogy te ki vágy? De ha fontos lenne, biztos tudnánk.
Lasziiii! Te vágy áz?!