Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
Csevegő
Kötetlen beszélgetések fóruma. Bármiről és annak ellenkezőjéről is szó eshet.
@Les Paul (#1999): A hangszórók kötözgetése miatt megint szólok, mielőtt leégés lenne belőle , figyelembe kell venni, hogy a hangszórók eredő impedanciája ne legyen kisebb, mint ami az erősítő számára gyárilag megengedett!
@Flór Gábor (#1998):
Jaj már úgy értem, hoyg nem az erősítőmnek lesz nagyobb teljesítménye, hanem úgy, ahogy végül is írtad, hogy kiterjesztem a hangszórók lehetőségeit. Ugye írtam, hogy van egy 120W -os kombóm 80W-os hangszóróval. Most vagy veszek bele egy nagyobb hangszórót, vagy ládát. Ez utóbbival kapcsolatban kérdeztem, hogy ha egyszerre szólnak, akkor elvileg nem kell a külső ládának nagynak lennie, mert a benne lévő hangszóró teljesítménye és a kombóban lévő hangszóró teljesítménye adja az össz. hangszóró teljesítményt. Már ha egyszerre szólnak.
A kapcsolási rajza a kombónak itt van: www.laney.co.uk Nekem úgy tűnik, hogy egyszerre fog szólni...
@Les Paul (#1997): Nem. A teljesítmény csak akkor lesz nagyobb, ha aktív ládát kötsz rá, mert akkor az megnöveli a saját teljesítményével. A felület lesz nagyobb, meg jobb eséllyel ki lehet csutkázni a cuccodat.
Az viszont, hogy együtt szól-e a kettő, a cucctól függ. Van olyan, ami lekapcsolja a belső hangszórót, ha rákötsz egy külsőt, van, ahol neked kell lekapcsolni, meg van olyan, amikor eldöntheted, hogy lekapcsolod, vagy a kettő együtt szóljon.
Bocsi a kérdésért, tudom, hogy amatőr vagyok: A gitárkombómhoz köthető külső hangláda. Ez kiegészítő hangláda lesz, tehát szól a belső hangszóró is és a külső is? A teljesítményük ez esetben összeadódik? Tehát ha belül van 80W, kívül meg ugyanannyi, akkor 160W-ot tudnak összesen és innen már ez lesz a kimenő teljesítmény? Küzdök itt ezzel a 120W kontra 80W kérdéskörrel, de nem tudom hogyan lenne a legjobb megoldani.
Ilyen lett....
@Tom Szájer (#1994): Köszi, az íjra gondoltam ! Tavaly volt szrencsén egy olcsó Washburn gitárt teljes keresztmetszetében kiélvezni, ami fáig tartó lecsiszolást és újrafestést jelent. Az élire ragasztott hasábokból volt összeragasztva.
Ilyen volt....
@Kala (#1989): A legtöbb gitár, még a nagyon drága cuccok is több darabból készül, legtöbbször szimmetrikusan összeforgatva. Ha jól csinálják ez nem is látszik, meg még jól is mutat főleg ha elölről kap egy vékony színfurnért. A rétegelt lemez ennél sokkal olcsóbb , mert szinte bármilyen átmérőjű fából lehet 1 milis furnért hámozni.
@Tom Szájer (#1992): Köszi, azt nem veszek :-)
@Kala (#1986): Íjak középrészéhez használják, mert időjárásálló és szilárd. De a Warwick a basszusnyak szilárdabbá tételére használja, ők ekangának nevezik.
@APeet (#1990): Köszi!
@Kala (#1989):
Valószínűleg speciális felhasználási célokra készítik. Radiális irányú mindenféle szilárdsága bizonyára nagy. Erős igénybevételnek kitett nyelek (szerszámnyelek) esetén kimondottan ideális az ilyen kompozit szerkezet (mert ez tulajdonképpen az). Ahogy lemezeknél a hagyományos keresztirányú rétegelt szerkezet az előnyös. A rétegelt lemez azért is jó, mert változó minőségü faanyagból is konzisztens, egyenletes minőségú rétegelt lemez készíthető. De a gitárral általában nem kalapálunk, nem vágunk fát (hiába becézik sokan baltának), és nem is használjuk polcnak.
Mármint a normálisabbja... Ide felesleges a tömör, természetes karaktert feláldozni a kompozit anyagok oltárán.
Esetleg basszus nyakat tudnék elképzelni a csak egyirányú farostokból préselt-ragasztott anyagból. Bizonyára nem csavarodna, vetemedne, vagy törne el egykönnyen.
@Darvai Róbert (#1987): Ezt értem, de míg egy egymásra szálírányban merőlegesen elforgatott, többrétegű anyag minden irányban tart és megfelelő gyártási technológiával ívelt is lehet, sőt , víz és főzésálló ( lásd hajóépítés), míg az azonos irányúnál ez nincs meg, ergo ha már akusztikailag rontottunk, legalább mechanikailag lenne jó. Persze, kérdés, hogy léceket ragasztanak össze, vagy lemezeket.
@Darvai Róbert (#1987):
Rosszúl fogalmaztam! Úgy értem olcsó másolata a tömör testnek a rétegelt fa! :-)
@Kala (#1986):
Szerintem annyi, hogy olcsó változata (olcsóbban előállítható) a tömör testnek.Ha egy ilyen kategóriájú gitárt, mint az Aria Pro 2 tömör testből készítenének, valószínűleg kétszer ennyibe kerülne.Gondolom pont ez volt az elsődleges szempont.Az ár!
@Tom Szájer (#1985): Én azt nem vágom ( hangszerészettől függetlenül), hogy az ilyan anyagnak mi a gyakorlati értelme. Esetleg direct ível felületekhez csinálják, hiszen éppen a keresztirányú merevítés marad ki belőle.....
@APeet (#1984): Az egyirányú szálirányú anyag általában keményfából készül és műgyantával, hőkezelve ragasztják. Így egy fa alapú bakelit keletkezik. Hangilag nem valami jó és rettenetes nehéz, meg ugye borzasztó drága. A hagyományos rétegelt lemez olcsó, gyorsan növő fából készül és nagyon jó polcnak , meg ládának. Gitárnak meg vacak. Egyszer beépítettem floydot egy ilyen testbe, ami olyan puha volt , hogy majdnem körömmel is ki tudtam kaparni. A hangon a satus cucc viszont nem tudott már rontani.
@Tom Szájer (#1983):
A rétegelt lemez pont attól olyan masszív, hogy a szálak merőlegesen állnak az egyes rétegekben. (na meg a ragasztó) Ha csak egy irányba állnak, az kevésbé merev. De ettől függetlenül szerintem nem igazán jó választás hangszernek. Hállottam már, sőt játszottam is már rétegelt testű gitáron. Szól is, nem is olyan vészes. De amit a fa tudna adni a hanghoz, az nincs jelen. Az erősítő és a jó szedők hangja elfedheti a rétegelt lemez karakterét. De egy kevésbé szép metafórával élve: a sz@r cukormázzal bevonva is csak sz@r.
@Flór Gábor (#1979): jó a rétegelt test , ha a szálak egy irányba néznek(Ez drágább mint a tömör fa), de ez a szerkezet nem jellemző az olcsó cuccokra. Azok hagyományos rétegelt lemezből vannak.
@Saci (#1980): Lehet, hogy, ha válaszolna is, már el is adta volna :)
@Darvai Róbert (#1977): Attól még lehet jó :-)