Hangositási kérdés.

Hangositási kérdés. Hogy szoktak ˝panorámázni˝ egy zenekart élőben, koncerten (dob, ének, 2 gitár, basszusgitár). Főként a 2 gitár érdekelne.
Láttam már olyat koncerten (ami szerintem nem volt szerencsés), hogy a két gitáros arra az oldalra volt keverve, ahol a színpadon is volt. Az egyik jobb oldalon, a másik bal oldalon. Na már most aki közönségként a színpad szóló gitáros felőli oldalán állt, az kb hallotta a szólót, aki a másik oldalon, az kb csak sejtette...
(Elég távol voltam a színpadtól, biztosan nem az alapokat hallottam.)
Szerintem ez egy rossz gyakorlat. Én mindegyikből tennék mindkét oldalra.
Mi a szakszerű gyakorlat egy ilyen esetben?
Hogy csinálják, akik jól csinálják? :)
    Kommentzahl - 12
  • 12.

    Norbert, én a vakságot valasztanám. Nem csak zene, de hangok nélkül a világ egy színes fos.

  • 11.

    Jó véleménye volt. Az, hogy utálom, nem azt jelenti, hogy nem ismerem, milyen hangzásnak kell létrejönnie. De itt nem is az volt a feladat, hogy a legjobb hangzást létrehozzam, hanem az, hogy ne gerjedjen, minden hangszert és az éneket is lehessen hallani, ők is hallják magukat, mindezt kicsi, pocsék adottságú helyen, kevés cuccból. Sikerült, szénné dolgoztam magam érte.

  • 10.

    És a (Metal) zenekarnak mi volt a véleménye? :)

  • 9.

    Laca: vannak jó tankönyvek, de ez tipikusan olyan szakma, mint a zenészség. Van nekem itthon egy csomó jó tankönyvem, de hiába fogom elolvasni, hogyan kell zongorázni, max értelmesen fogok tudni róla beszélgetni, gyakorlat híján zongorázni nem fogok tudni. Egy egyszerű klubkoncert hangosításához általában elég az alapfokú hangtan ismerete (frekvenciák stb.), némi hangszerismeret (melyik hangszer melyik tartományban szól), technikai ismeret (legalább a saját cuccot nem árt alaposan ismerni), valamint jó fül, és igényesség. Én utálom a metált, de hangosítottam már metálkoncertet, és minden erőmmel és tudásommal azon voltam, hogy jól szóljon. Pedig nem volt a munkám, csak megkértek, de eszembe nem jutott volna, hogy nemtörődöm módon álljak hozzá.

  • 8.

    Én a tartalomjegyzéknél adtam fel. De jó alfejezet cím a ˝vakon vagy süketen jobb születni?˝

  • 7.

    Gyíorsban kettőt találtam, bár szerintem egyik sem az igazi:

    nikospapachristou.files.wordpress.com

    docshare04.docshare.tips

    Az utóbbi már kissé tudományos akadéimiai jellegű, ahogy beleolvastam az előszóba.

  • 6.

    Linkeljetek jó hangmérnök tankönyvet. Köszönöm.

  • 5.

    Hely- és zenekarfüggő mert van aki használ alapot van aki pedig vonalból megy, csendes a színpad vagy monitorozott.
    Manapság is érdemes egy olyan embert vinni még kisebb bandánál is aki együtt lüktet, lélegzik a tagokkal és segíti beálláskor az adott helyi hangmérnök munkáját.
    A jó az ha megvan a sztereó hangkép mint ahogy Gábor is írta, de ritka manapság a jó hangmérnök mint a fehér holló. Sajnos a költségek miatt nem minden klub tudja megfizetni ezt a szakmaiságot.

  • 4.

    Ez egy nehéz szakma. És mégis mindenki csinálja, nem kell hozzá se érzék, se végzettség. Pedig...

    Nyilván a hely, hangerő, zenekar felosztása, meg még egy csomó minden befolyásolja, hogyan kell keverni. De van, akinek tök mindegy, mert süket, nem ért hozzá, és nem érdekli, nem azért van ott, hanem mert rábízták.

  • 3.

    Én úgy csinálnám, hogy a jobb oldali gitárból (az adott nem túl nagy helyen, ahol ezt átéltem) jobbra kevesebbet tennénk, mivel ő az alapról is ott szól, a bal oldali gitárból kicsit többet. A másik oldalon fordítva. Nyilván nagyobb helyen, ahol az alapok már annyira nem játszanak, minden kb a PA-ból szól, ott más a kép.
    A basszus és a dob egyébként jó helyen volt, kb középen.
    Az énekkel küzdött a srác egy ideig, de közönség és a zenekar többszöri unszolására végül a 3. számnál már eltalálta a hangerőt...
    Addig senki nem hallotta...
    Egy jó nevű debreceni helyről van szó. Első háromban benne van, népszerűség tekintetében. Nem szakértelemben... :)
    Egy másik nívós helyen is botrány volt a hangosítás sajnos...

  • 2.

    Én úgy szoktam csinálni, és hallgatni is azt szeretem, ha azt hallom, amit látok. És persze ezt nem úgy kell elérni, hogy széttolom a zenekart, hanem egy jó kis balanszírozás, aminek következtében akárhol vagy, mint közönség, a zenekar képének megfelelő helyről hallod a hangszereket, anélkül, hogy a sztereo hangkép szétbillenne. A basszus a kivétel, mert nyilván nem teszem egyik oldalra, hanem igyekszem minél inkább középre tolni a lehetőségek szerint.
    Ezt amúgy jól látod, úgy lehet elérni, hogy minden szól mindenhonnan, ezekkel az arányokkal, kell játszani.

  • 1.

    *hangosítás

GS AKTIV