
Fórum, ahol komolyan megvitatható minden idétlen hirdetés, hozzászólás és amit akartok...
Szigorúan csak zenével, hangszerekkel kapcsolatban. Meg minden más is.@Kala (#14708): Erről van szó, ha el kell adni, akkor ami visszafordítható, aztvissza kell fordítani.Meg kell tartani a régi alkatrészeket és nincs ez a probléma.A bundozás persze nem ilyen, azt bármilyen gitárnál be kell nyelni, ha kell alkalmazni, vagy ha azután el kell adni.Én megértem, hogy Te miért gondolkodsz aszerint, ahogy, de ez nem vélemény kérdése, hogy a pickupcsere egy gitárnál, vagy hardware csere, ha visszafordítod, nem bukó, használat közben pedig számunkra megfelelőbbéteszi a hangszert.Hogy Te ezzel nem élsz, azt elfogadom, de mikor én teszem, akkor sem az ablakon dobom ki a pénzt...
@domesz77 (#14709): NIni! Itt a gitárod, mögötte meg a kék Jackson, aminek a bundjait csonkolni kellett: gsfanatic.com :-)
@domesz77 (#14707): Jól mondja! Mindenkinek más a megközelítése és a saját dolga, hogyan oldja meg. Én kb. 10-12 gitárt adtam el, mire kialakult a szívemnek kedves trió. De soha egyet nem buheráltam át és így bukta nélkül tudtam szinte mindig cserélni (amortizációt benyelve, ami szerintem természetes). Miután amatőr asztali muzsikus vagyok, én is visszafogom magam, van helye pénznek máshol. És a meglévő hármat sem tudom foglalkoztatni. A három hangszerben egyenként alig van pár ˝kilométer˝.... Pedig ajjjaj, de lenne még ötletem ! Pld. egy szélesnyakú mondjuk 46 mm-es Stanford, vagy Godin, esetleg egy Hagström F200, A Domesznak eladott hangszert nagyon szerettem, de nem számomra nem lépte meg azt amit a Hagström tud. Utóbbi akkor drágább volt, most a kettő kb . pariban van. Így jó áron adtam el, ő is örült én is. Azok a Rockfield-ek nagyon jók. Aztán ráköltött jó sokat, amit magának csinált és most szereti. Viszont bajban van , mert meglátta álmai gitárját és kénytelen elszenvedni , hogy nem kapja vissza azt a pluszt, amit beletett. Sovány vigasz, hogy ma az a gitár az eredeti alapfelszereléssel több lenne a boltban, mint amennyiben neki az egész volt.
@Morscher-Szénási Gabe (#14703): Gabe, ne vegyél mindent a szívedre! Ha valaki, akkor én tudom milyen érzés egy jól sikerült tuning, ráadásul érzelmileg is jobban kötődik utána az ember a hangszerhez. A Lada-Ferrari hasonlat nagyon sarkos, és nem szeretném, ha magadra vonatkoztatnád, minthogy a ˝kis emberek˝-et sem rosszallóan írtam, inkább magamra értettem. Én annyi pénzt költöttem már ilyen-olyan tuningolásra, hogy ha összeadnám, kijönne belőle egy jóféle cuccos, de egyszerre sajnos nem engedhettem meg magamnak, csak évek alatt. Az meg hogy Kala nem hiszi, hogy klasszisokkal jobb lehet egy tuningolt gitár, mint az alap, hagyjuk meg neki, mert még igaza is lehet :) Én azért még fogok venni ezt-azt az akusztikus Alvarezemre, hátha egyszer Martin verő lesz :)
@Kala (#14702): Akkor én nem értelek.Én arról beszéltem, hogy pl. egy CV stratba, ami jó gitár , belerakok egy komolyabb hangszedőszettet, akkor van 150-ből egy olyan gitárom, ami mellett nem vágyom USA Fenderre, ami bő fél milla, mert, ha nem is olyan jó, de alig marad el tőle feelingre és hangzásra is.Ez hol értelmetlen pénznyelő?Ez teljesen ésszerű tuning, ami ráadásul vissza is fordítható.Ehez képest ésszerűbb lenne többszörös áron egy USA Fender?
@domesz77 (#14699): Hát igen, van a ˝tuningnak˝ sok változata. Ilyen pld. az általad említett optikai tuning ( azt hiszem, hogy ha úgy néz ki a gitár, mint Steve Vai-nak, akkor úgy is gitározom) , a következő műszaki tuning ( ez a Gibson hangú Orfeus esete) és van kényelmi használati tuning . Tágabb értelemben ilyet én is csináltam, amikor Muzikertől érkezett Jackson bundvégeit síkoltam, mert nem akartam hogy metélt legyen a kezeimből. De ez inkább a helyettük elvégzett garanciális munka volt.....A Te eseted, ahogy magad is beláttad, jól példázza, hogy ezekbe csak akkor szabad belefogni, ha igazán a saját elképzeléseidet, saját magadnak valósítod meg....Későd nehéz olyan embert találni, aki ezekkel azonosulni tud, vagy hajlandó a fáradozásaidat kompenzálni....