Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
Fórum, ahol komolyan megvitatható minden idétlen hirdetés, hozzászólás és amit akartok...
Szigorúan csak zenével, hangszerekkel kapcsolatban. Meg minden más is.
@Morscher-Szénási Gabe (#20432): Viszi őket a hájp. Ez a jappányszkájer. Mindegy, melyik évjárat, melyik széria stb., aki nem járt utána, annak fogalma sincs, és kifizeti érte.
@Molo (#20426): Szerintem drágák ezek az SQ-k, a fehér ráadásul szanaszét van moddolva.A CV meg drága marhára.
@Molo (#20430): erősítőnek viszont jó.
Elektromos gitárnak kicsit fura: gsfanatic.com
@Molo (#20428): Ezek jók. Csak az egy baromi jó széria miatt van az a hájp, hogy ami régi japán, az tuti jó is, tehát drága, közben csak az van, amit Gabe írt.
@Flór Gábor (#20427): Értem, köszi!
Azért ez a jappányi nem szól rosszul:
@Molo (#20426): Az első kakukktojás, az ugyanis az ˝olcsó gitárt telerakom drága cuccal, és azt hiszem, többet ér˝ problémakör tagja. A többi meg az, amiről beszéltünk eddig, jappányi drágagitárok, aki ilyenre vágyik, ennyiért tudja megvenni.
Ezek tényleg érnek ennyit? Vagy legalábbis a piacon ennyiért elmennek? Némelyik áráért kapni egy oridzsi juesz stratot. Nem értek hozzá, csak kérdezem:
gsfanatic.com
gsfanatic.com
gsfanatic.com
gsfanatic.com
@Lorand Komaromi (#20423): Azért, ha lenne ennyi fölös pénzem, elmennék, és megmondanám, adok érte 3600-at, ha lepucolja. :)
@Lorand Komaromi (#20423): Elgurult a gyóóóócccceerrr :)
Aze` vannak a szomszedban is wtf dolgok: www.willhaben.at/
@Maczák Balázs (#20420): Mondjuk pont a JV, ami szerintem megéri az árát.Nekem volt JV is, meg van USA stratom is.Tehát nem látatlanban beszélek.Az SQ már kérdéses.A Japán hangszergyártás a 80-as években tényleg nagyon jó volt, de Ők sem akkor indultak, rengeteg semmitérő gitár van, ami japán és csak a mítosz miatt 100 ezres tételekért árulgatják...Nekem nincs ilyen beirányzottságom, hogy USA, vagy Japán.Sőt alapból kevés japán gitárt szeretek.Ami tetszik és jó...
Koreai Squierek néha irrweálisak 130 körüli árakkal, mert ott nem tudhatod, hogy fa, vagy rétegelt testű doloig van a festék alatt.Elnagyioltak is.Korea a 90-es, 2000-es években lett jó, a Cort, a Semick voltak a nagyok, de már nagyon drága is.Ráadásul a PRS SE sorozaton kívül kevés nagy gyár hagyta meg az ottani gyártást.Kínából sem véletlen költözött ki sok gyár terméke indonéziába.Mivel a kínai ipar is elkezdett drágulni.Most pedig a nagy gyárak miatt kezd az ottani gyártás feljönni, mivel a legtöbb nagy név ott gyártat.
@Maczák Balázs (#20420): A fő probléma ott van, hogy a legendás japán hangszerek (szériák) miatt (amik valóban jók voltak), elindult egy indokolatlan hájp, pedig a ˝régi japánság˝ nem feltétlenül egyenlő a minőséggel. Az árakat meg igen ritkán határozza meg a valóság, a legtöbbször pozitív és negatív hisztik mentén alakulnak.
@Flór Gábor (#20419): persze attól, hogy vintage japán nem biztos hogy jó is. Koreaikanál is valóban tapasztalható egy kisebb fajta felértékelődés, főleg amikor egy konkrét típust elkezdtek kínában is gyártani (pl. Washburn N2, a koreai és a kínai változat ég és föld). Vintage japán hangszerek esetén kicsit más a mítosz, hiszen a japánok saját szakállukra kezdték el koppintani az amcsi hangszereket törekdve a minőség maximalizálására (legalábbis ez a legenda ˝lawsuit˝ éra körül) míg a koreai gyártás az amerikai anyacég termékeink kimondottam olcsóbbnak szánt, alcsonyabb minőségű változatai. Magam részéről USA párti vagyok, és irrálisnak tartom pl. a JV Squier-ek jelen árát, de nyilván kereslet-kínálat.... 1200 EUR-t kizárólag USA gitárért fizetnék. Am folyamatosan nézegetem a reverb-ben és bizony van aki vásárol 83-as JV Squiert ilyesmi összegért.
@Maczák Balázs (#20418): Igen is, meg nem is. Egyes régi japán hangszerek nagyon frankón sikerültek, mások meg nem. A koreai hangszereknél már megvalósult a felértékelődés, a kínaiaknál pedig a saját márkák (pl. amit említettem, az Eastman, vagy némelyik szaxofonmárka), amik alapból sem alsó kategóriában indultak, most meg árban/minőségben egyaránt a felső kategória.
@Flór Gábor (#20416): no igen, mert mert a zenészek rájöttek, hogy magas minőséget jelentenek a 80-as évek japán hangszerei (nem azért mondom, mert épp van egy eladó japán stratom :) ). Ez az utólagos felértékelődés a mai kínai/indonéz hangszerekkel kapcsolatban szerintem sohasem fog megtörténni, mivel a mai kínai/indonéz gitárok minsőgében jelentősebb eltérést mutatnak az amerikai felsőpolcos hangszerekhez képest minta annó a japán klónok. A Morris akusztikus gitárok tényleg szuperek, kvázi 1:1 másolatok, nagyon közel vannak mind anyag mind munka minőségben a Martinokohoz.
@Flór Gábor (#20416): Igen, ez érdekes. Ha a divat mondja meg ki vagy.
@Molo (#20415): Engem sem érdekel, csak a tendenciát írtam le. Most a régen lenézett japán hangszerek aranyáron mennek.
@Flór Gábor (#20414): Ez biztosan így van, nem tudom. Én csak a Bulleton viccelődtem, mert olyanon van. Engem nem zavar, hogy indonéz, kínai, vagy mexikói. Ha jó, jó. Ha meg nem felőlem Corona USA vagy Nashville-i gyártmány is lehet. Ha van rá pénzem (és kell persze) akkor megveszem, ha meg nem futja rá, nyilván nem veszem meg, akármilyen custom shop minőség is lehet. Legfeljebb magamban csorgatom a nyálam, ha látom vagy hallom.
@Molo (#20411): Ez már sokszor volt téma, olyan ez, mint a japán hangszerek. Anno a ˝ez csak japán˝ lesajnáló mondat elég gyakran elhangzott, aztán az ˝ez nem japán, csak koreai˝. Aztán jött az ˝ez koreai, nem kínai˝. A kínainál azért nem alakult így, mert iszonyat mennyiségben gyártanak, és nem csak bérmunkában, így továbbra is megmaradt a hulladék minőség, hiába nőttek föl olyan cégek, mint pl. az Eastman, és így a kínai megmaradt pejoratívnak, bármi is történik. És belépett a piacra Indonézia, és most az lett az összehasonlítási példa. Közben az indonéz hangszerek sajnos egyáltalán nem jobbak, mint a kínaiak, hanem pont ugyanolyanok.