Alapműveltség a gitáron - Technikai felkészítő tréning

Az Endorphin Lab gitárosa, dalszerzője. A Bendegúz Hangstúdió hangmérnöke, session-gitárosa és hangdizájnere.
kisdavid
kisdavid
Moderator Začal: 2013.02.17.
127
133.

jaaa...átaludtam négy évet.húú tényleg régen jártam itt.remélem azóta jól nyomod.

132.

@Dósa László (#75): pedig csak a gyakorlás hozza meg az eredményt.ne szorítsd annyira a nyakat, nem kell annak mindíg fényesen szólni.Játsz 12 ütemet a kínzó barrékból, aztán rögtön skálázz egy percet, és ismételd.gyúrjál... a pap is jó ötlet

131.

@Sailor (#128): Na ez igaz, a könnyebb nem lett konkretizálva, hogy mire is gondolt :)

130.

@Kala (#127): Ez a mi vana afesték alatt kérdés soha nem egyértelmű.Epinél van, ami éger fedlapos, nem jávor, van, ahol egy műanyag szerű réteg volt a topon, volt Fendereknél, hogy a szín alatt egy másik szín került elő, erről sok helyen írnak, Jacksonon volt már a fekete alatt lángolt jávor furnér, azt itt a Gs-en is árulta a volt gazdája, aki Sabbat-al lakkoztatta le, Gibson studioknál a fekete alatt is korrekt, két darabból illesztett jávor top van, stb...Szóval lutri.Epinél lehet bármi, bármennyi darabból :)

129.

@Sailor (#123): Kösz Srácok, értem amiről beszéltek, és sok hasznos infót tudtam meg! Körvonalazódik már :)

128.

@Morscher-Szénási Gabe (#124): Igen, félreérthetően írtam.
Trem esetében elmozdul a láb, ezért csökken a nyújtás hatékonysága, puhábban indul, de többet kell az ujjnak keresztbe mozdulni, mint wraparound egydarabos híd/láb és felsősatu esetén. Ebben az esetben kicsit keményebb lesz érzetre a nyúlás indulásakor, viszont kevesebb keresztirányú mozgással lehet ugyanazt a hangmagasságot elérni.
Arra akartam célozni hogy az ujjnak könnyű fizikailag, vagy a hangmagasság elérése megy gyorsabban, ami nem derült ki az alapfelvetésből.

127.

@Morscher-Szénási Gabe (#125): Gondolom , sok szkeptikus ember megkereste... Ez is éppolyan dolog , mint ahogy még sok általam eladott hangszerről sem lehet tudni, milyen a fa belül... Ezért, amikor megkérdezik, mondhatnám azt , hogy megveszed , hazaviszed, szétfűrészeled és akkor meglátod.....Egyszer az életben egy Ibanezt kellett rendbe raknom. Miután festeni nem tudok, erre mást kértem meg, viszont nekem kellett előtte eltávolítanom a gyári 10-12 réteget. Ha ezt nem teszem meg, soha nem derül ki, hogy rétegelt fából van. Ti.a gyári, sötét, lilás kék festés tökélesen fedett, a súlya nem mondta meg és a hangja sem....Sokszor akusztikus hangszereknél rákérdeznek, hogy tömör, vagy laminált. Ezt a legtöbb esetben, hacsak a gyártó kifejezetten nem tesz róla említést, csak destruktív módon lehetne kideríteni. Én nem rendelkezem olyan képességekkel, hogy pengetéssel, kocogtatással, ráolvasással , vagy mind tudom én mivel meg tudnám állapítani. Max. az ára alapján lehet következtetni....

126.

@Morscher-Szénási Gabe (#124): Nekem viszont az a tapasztalatom, hogy olyan Floyd rendszerű tremolos gitárnál ahol nincs úgynevezett zero point a tremolóba építve, sokkal nagyobbat kell nyújtani pont amiatt, hogy a húr nyújtásakor a tremoló hajlamos az előre billenésre. Szerintem a fix húrlábas gitárokon könnyebb a kézzel való nyújtás.

125.

@Kala (#119): Ez tényleg érdekes! Viszont kár volt ezért egy gitárt szétvágnia.Ha a test mérete, tömörsége, súlya a sustain és a rezonancia meghatározó elemei lennének, akkor minden akkusztikus és klasszikus gitár döglötthangú, semmire nem jó fadarab lenne. :)

124.

@Sailor (#123): Nekem a tapasztalat az, hogy a floyd rendszerű és a kétpontos lebegőre állított tremes gitárokon a nyújtás könnyebb, kevésbé kell az ujjaknak dolgozni.Mivel maga a tremolo mozdul el, ami teljesen a határpontra van állítva, mindkét irányból azonos húzóerővel.A rövid menzúrán is könnyebb, azonos húrvastagsággal.És az alapkérdéshez kapcsolódva: az eclipsek is rövidmenzúrásak, de van 24 bundos, míg a baritonokból szintén van, ami a stratnál is hosszabb menzúrahosszal van gyártva.Ez nem változtat a menzúrán, hogy 21;22;23;24, vagy 32 bundos.A rádiuszt Kala nagyon jól elmondta, ott a vintage kismenzúra miatt elhallgat eg pontnál a húr, mert beleér a következő bundba, a nagymenzúrán van tered nyújtani...

123.

@domesz77 (#110): Kicsit én is hozzáteszek egy nem elhangzott szempontot. Nem tudjuk mit értesz az alatt hogy könnyű nyújtani.
A dupla satus hangszereknél konkrétan csak a két satu közötti húrrész tud nyúlni, érzetre kemény lesz, viszont többet változik a hangmagasság, mint egy satu nélküli fejnél, és egy jazzgitárhoz hasonló akasztós vagy bigsby-s lábnál. Ezeknél ugyanis a húr menzúrán túli része is nyúlik, és elmozdul a nútban/babán a húr, és ha nincs kellően síkosítva vagy nem görgős, akkor hangolódhat is a nyújtás után a hangszer. Tremolónál egy húr nyújtása elmozdítja az egész tremolót, így a többi húr hamis lesz a nyújtás idejére ha éppen szól.

122.

@Kala (#119): Ha előtte szól, én ezt elmondtam volna neki, mondjuk cserébe nekem adhatta volna a szép Squiert. :) (Persze abból nem lett volna ilyen videó. :))

121.

@Molo (#120): A destruktív teszt nem új keletű a piacon, autóknál, bútoroknál és sok más esetben teljesen megszokott. Kajánál, italnál kifejezetten kívánatos, . Más esetekben, szokatlan (pld. hangszer), nem kívánatos (pld. műtárgy), ellenjavallt ( pld. menyasszony ) :-)

120.

Érdekes, én is ezt néztem nem sokkal a GS-re csatlakozás előtt. Jó kis videó, de azért egy pillanatra a gerincemen futkosott a jeges rémület, amikor fogta a fűrészt és belevágott a gitárba. Amúgy jók a fickó videói.

119.

Egy érdekes teszt ! Tanulságos !

118.

@domesz77 (#116): Ha Marty Friedmant veszem alapul(akinél nem sokam nyújtanak-hajlítanak jobban), akkor 22 bund, fix húrláb;24.75-ös menzúra, a húrokat nem tudom..., Malmsteen 8-as húrokat használ a scalloped fretboardján..., mondjuk SRV 13-as húrokat használt, nem kell mondanom, hogy hogyan játszott.Jómagam 9-es párti vagyok.

117.

@domesz77 (#116): a menzura nem szamit, hacsak nem akarsz ragaszkodni egy bizonyos hur vastagsaghoz, mert hosszabb menzuran valthatnal vekonyabb hurokra. A fix hid/tremolo kulonbseg is reszemrol elmeleti, nekem nem feltuno a kulonbseg... :^)

116.

Akkor nagy rádiusz, rövid menzúra, fix húrláb :) Köszi mindenkinek!

115.

@domesz77 (#112): Egy nem személyes tapasztalaton alapuló , de igaz adalék. Főleg a régebbi gitárokra volt jellemző az erősebben ívelt , tehát kis rádiuszú fogólap, mert akkoriban a nyújtás még nem volt szokás. A mai nyújtásos technika ezeken, különösen alacsonyra állított húroknál akadályba ütközik, nevezetesen, nyújtáskor a húr beleérhet a következő bundba , ami eltompítja a hangot, a hang elhal.

114.

Meg szerintem a legtobb embernek a strat/lp menzuran standard hangolasban a 9/10-es szettel egesz konnyu hajlitani, de ez megszokas kerdese, van, aki sokkal kemenyebbel is boldogul, van, aki 7-8-asig is lemegy LP-n, pl. Jimmy Page. 9/10-esnel vekonyabbat mar eleg nehez ugy beallitani, hogy ne csorogjon, nagyon rendben kell legyenek a bundok meg palca beallitasa, meg annyira nem lehet leengedni a hurokat...