Videó és zene ajánló

Ha már thrash, napjaink (szerintem) egyik legjobb bandája:

@Darvai Róbert (#1632): Igen ez érdekes, a Yesnek az egy egészen új korszaka volt. Úgy szerintem a nagy durranásokat igazán a 70-es évek elején csinálták: Close to the Edge (1972)
Tales from Topographic Oceans (1973)
Relayer (1974) - Én ez utóbbival voltam úgy , mint Te. Az akkor valami egészen kiváteles hangzásnak számított. Ez abból van:

@Darvai Róbert (#1636): Igen, az egész album király, de ezt emelném még ki:)

@cifrakdaniel (#1635):
Ez q...a jó volt! ! !

hamár Anthrax:)

Maiden elé baromi jó kis zenekar voltak:)

@K.Tamás (#1633):
Odaba...os! :-)

Trash day

Talán 22-23 éves lehettem, amikor az egyik pincér kollégám (akkor még szakácsként dolgoztam egy jól menő pesti szállodában) mutatta nekem kazettán ezt a dalt. Padlót fogtam. Sokáig Ők voltak az etalon nekem. Aztán egyszer meghallottam a Dream Theater Pull Me Under című számát, és bekaki volt, bepisivel...

@cifrakdaniel (#1629): Hát igen, kicsit fájdalmas így hallani Axl-t, pedig a népstadionos koncerten vagy a tokyoi koncertfelvételen is messze volt/van a tökéletestől. Mondjuk ha megint eljönne az eredeti felállás, akkor valszeg egy kicsit sem bántaná a fülem :)

@Kala (#1627): Én mondjuk a jazzel még nem barátkoztam meg, talán egyszer átjön a lényege, de az is lehet, hogy nem. Mindenesetre nem erőltetem. Az is tiszta sor, hogy a Yes-ben nem szólna jól még a hamiskásság sem, ami pl a Weezer-nek jót tesz, de a sex pistols féle hamisságot nem tudom befogadni. Én most is azt keresem a zenékben amit leírtál, hogy az előadó(k) adja magát, ha nem is feltétlen újít, de mégis érezzem ki belőle a csak rá jellemző egyéni ízt, és ebbe nagyon sok minden belefér.

@Zsoldos Imre (#1628): Okés, en meg arrol, hogy meg most sincs playback rasegites. Es emiatt tisztelem is.

@cifrakdaniel (#1626): Persze hogy volt, Ozzy nem egy egyszerű eset, akárcsak Axl. De arról nem hallottam, hogy playbackeltek volna. A gnr meg kölyökkorom egyik legmeghatározóbb zenekara a sabbath meg a deep purple melett, de én 92-ről beszélek :) Ez a mostani felállás nekem sem a szívem csücske, mindamellett, hogy tetszik chinese lemez.

@Zsoldos Imre (#1625): Abszolút elfogadom. Ami engem illet, bizonyos műfajokban, pld. jazz , inkább a zene érdekel, mint a subidubi.... Rockzenében viszont kifejetetten az igényes vokált preferálom, mint a westcoast, southern-rock zenekarok, vagy éppen a Yes és hasonlók. A virgázó versenygitárosoktól pedig kiver a frász, ha nem lenne hangos, el lehetne rajtuk aludni. Több mint negyven éve a Sabbath és hasonlók túlnyomóan autodidakta amatőrök voltak, de egyben az akkori éra újítói is, mind-mind valami mást, egyedit tudott a zenei életbe hozni. Zömüket az első 3 hangból fel lehet ismerni. Amit mondasz , korrekt, ők jelenségek voltak, ki-ki a saját stílusával, mondanivalójával mondanivalójával tűnt ki az átlagból.

@Zsoldos Imre (#1625): Azért ha jól tudom ott nem csak hangi különbségek miatt repült Ozzy, egyébként koncerten meg ne playbackeljenek vagy vállalja fel hogy olyan a hangja amilyen, vagy húzzon a picsába...főleg ha egy rock/metál zenekarról van szó, élő zene, ha felvételről akarom hallgatni megveszem a lemezt..Axl legalább felvállalja h kurvára nincs hangja..

hozzáteszem nem szeretm Axl-t se az ő vicczenekarát. Nincs a playbacknél kiábrándítóbb dala, Robert Plantet se playbackeltetik pedig neki sincs már olyan hangja mint 40 éve.

Ízlésről vitázni kár, véleményért leszúrni valakit szintén. Szerintem nem beszélünk el egymás mellett, ahogy látom te inkább a technikai oldal, az egyéni teljesítmények felől közelíted meg a zenét. Engem meg az összhatás érdekel. Pl soha nem tudtam instrumentális gitárzenét hallgatni, mert engem személy szerint halálra untat, öncélúnak tartom, ahogy az egyszemélyes előadókat (énekesek) is. Kalapácstól mondjuk elvárom a sárkánytorkot, és ha az kell hozzá egy koncerten, hogy playbackeljék, hát istenem, valszeg mindenki jobban jár. Ozzy és Axl valóban nem voltak technikailag toppon, ahogy Hetfield vagy Cobain sem, (a Nirvana mondjuk hangszeresen sem, és lám, mégis annyi lemezt eladtak amennyit Satriani valszeg sosem fog) de ezek a bandák így velük együtt lettek azok, amik. Amikor Ozzyt Dio váltotta, akkor azért a Sabbath zenéje is változott, és az újabb irányhoz lehet, hogy kevés volt a hangja, viszont sztem ez fordítva is igaz, nem tudom elképzelni Dioval pl a Sabotage lemezt. Én személy szerint az Ozzy-s lemezeket szeretem jobban, az ő hangja jobban bejön.

@Zsoldos Imre (#1623): Én már nem merek mondani semmit, mert mindenki leszúr a véleményemért. Lentebb Kalapács esetében konkrétan azt fogalmaztam meg, amit te itt most ellenérvként hoztál fel , azaz , hogy a felvétel erősen playbackelt... Na az se tetszett. Ezzel együtt, fogalmazzunk úgy , hogy ez a Te véleményed, az enyém pedig más. Változatlanul fenntartom , hogy szerintem, és ez mások véleménye is Ozzy hangja pocsék. Ezt egyébként egy időben a Sabbath gárdája is így látta és lapátra is tették. ( Ha jól tudom Dio váltotta) Láttam olyan publikus felvételt is vele, hogy látszott, szerencsétlen azt se tudja hol van....Szerinted Londonban mondjuk 50-60 fontért ez jár a közönségnek. És itt most nem az általad taglalt színpadi megjelenésről, az átadott érzelmekről és egyebekről beszélek. Ezeket nem nem vitatom el. Roussos hamis volt még nagy alakja volt a zeneirodalomnak. Valljuk be őszintén Axel Rose is halovány , mégis vitte valamire. Nem egyről beszélünk... Szerintem....

@Kala (#1622): Bár klipnek is elmenne, de ez egy filmrészlet. Underground film underground zenékkel. Amúgy nekem nagyon tetszik, pont azért mert annyira emberi meg szeretem a nyers cuccokat, meg szerintem ez még bőven nem a botrányos ˝énektudás˝ kategória. Szeretem az eredetit is, és úgy gondolom, hogy miként a stúdióban rommá masterelt dolgoknak, úgy ennek is meg van a létjogosultsága. Szeretem ha valami profin fel van játszva, de ugyan úgy megfog ha valami bár tökéletlen, de kiérzem belőle a valódi emberi érzelmeket.

@Zsoldos Imre (#1620): Ez jó példa arra, hogy botrányos ˝énektudással˝ is lehet világsztár valaki.....