Március 1-jén, szerdán „Hogy is volt és hogy is van?” címmel ad nagykoncertet Hobo a Nemzeti Színházban. Hobo immáron 10 esztendeje működik közre a Nemzeti Színház társulatában, a jeles jubileum apropóján ezúttal nem egy színházi jellegű előadással, hanem egy hamisítatlan rock- és blueskoncerttel lép a közönség elé.

Pályám ötvenöt éve alatt voltam vendégénekes a Kexben, első szövegeim és novelláim is 1968-ban születtek, azóta szerepeltem néhány filmben, játszottam több színházban, színműveket és könyveket is írtam, volt és van saját zenekarom és ha a csavargót lehet hobónak nevezni, ma is az vagyok. Műfajok között csavargok.

A zene, az irodalom és a színház Bermuda-háromszögében vesztem el úgy, sem zenész, sem író, színész sem vagyok.

Volt tizenkét boldog évem a Hobo Blues Bandben, jól éreztem magam a Katona József Színházban, vagy a Szkénében.

Kínos körülmények miatt hagytam el az Újszínházat, de szerencsére itt ismerkedtem meg Vidnyánszky Attilával és ez a folyamatos zenélés mellett nagyon nehéz, de értékes változásokat hozott. Beregszászon és Debrecenben dolgoztam vele, majd 2013-ban ő hívott a Nemzeti Színházba, ahol lenyomtam tíz évadot.

Eddig 17 közös bemutatónk volt, ebből 6 a Nemzetiben és áprilisban jön a következő, az „Utcazenész” monodrámám.

Furcsa dolog, hogy egy mindenre elszánt, hivatásos csavargó tíz évig meg tud ülni ugyanazon a helyen, ugye? De minden ötletemet elfogadták, nem kellett olyan dolgokban részt vennem, amelyek idegenek nekem. Bár több, mint fél évszázadot eltöltöttem a zenei világban és csak tízet itt, mégis úgy érzem, itt jobban el- és befogadnak.

Érdekes dolog lenne megindokolni, hogy a „Nemzet Színházában”, mit keres a Doors, a Rolling Stones, Bob Dylan zenéje, miközben a magyar rockzenében – ahol nem ártana – nyoma sincs hatásuknak, vagy munkásságuknak. Ám itt gyakran lemegy a „Szimpátia az ördöggel”, vagy Viszockijtól a „Farkashajsza”, vagy a Doors égbekiáltó „The End”- je. De volt a „Vadászat” is és egy évtizede folyamatosan bluesban dörög József Attila művei közül a „Kései sirató”, a „Nagyon fáj” és fület repeszt „A hetedik”.

Március elsején lenyomunk itt egy koncertet, amit ők kértek és ez nem színházi jellegű buli lesz, esetleg valamiféle „adaptáció”, hanem megszelídíthetetlen rock és blues.

Szeretettel meghívok és várok mindenkit.

Hobo