Idén is kiosztották könnyű- és komolyzenei kategóriákban az Artisjus-díjakat: összesen tizenhárom zeneszerző, szövegíró munkáját ismerték el. Tabár István életműdíjat kapott a szerzői egyesülettől, a többi könnyűzenei kategóriában Kovács Adrián, Schwarcz Ádám (Beton.Hofi), Baukó Attila (Azahriah), Cseri Hanna (cserihanna) és Szirmai Marcell (Pogány Induló) vehették át a díjat május 6-án a Magyar Zene Házában. A komolyzene területéről Dargay Marcell, Dinyés Dániel, Futó Balázs, Mohay Miklós, Oláh Patrik, valamint Eötvös Péter, Kossuth-díjas zeneszerző posztumusz részesült az elismerésben. Az év magyarnóta-szerzője Ludvig József lett. A 2023-as év produkciójának pedig a Stúdió 11 zenekar 60 éves koncertjét választották.

Az Artisjus 24. alkalommal díjazta a legkiválóbbnak ítélt kortárs zeneszerzőket és szövegírókat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a sikeres zenei produkciókra és az ezekbe fektetett szerzői munka jelentőségére. Az elismerés presztízse többek között abban rejlik, hogy a pályatársak ítélik oda a díjakat a kitüntetett művészeknek. Ezúttal is az Artisjus szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottakról, a könnyűzenei alkotók kiválasztását külön szakmai bizottság – nevezetesen Bágyi Balázs, Both Miklós, Czutor Zoltán, Kocsák Tibor, Major Eszter és Sebestyén Áron – készítette elő.

Tabár Istvánt életműdíjjal, Kovács Adriánt az év könnyűzeneszerzője címmel, Schwarcz Ádámot, azaz Beton.Hofit pedig az év könnyűzenei szövegírója díjjal tüntették ki. Az év produkciójának a Stúdió 11 60 éves koncertjét választották, a formáció tagjai: Rátonyi Róbert, Barbinek Gábor, Boegán Péter, Csejtei Ákos, Csizmadia Dávid, Gátos Iván, Kalmus Pál, Magyar Ferenc, Nagy Balázs, Takács Donát, Tóth Gyula és Zsoldos Dániel. Junior Artisjus-díjat kapott Baukó Attila (Azahriah), Cseri Hanna (cserihanna), valamint a 18 éves Szirmai Marcell (Pogány Induló), aki az Artisjus-díj történetének legfiatalabb egyéni díjazottja. Az év magyarnóta-szerzője Ludvig József lett.

Az év komolyzenei műve kategóriában idén három alkotást is díjaztak: Dargay Marcell, Dinyés Dániel és Futó Balázs Jób könyve, Mohay Miklós Aranyszájú Szent János liturgiája, valamint a március 24-én elhunyt Eötvös Péter Valuska című, Krasznahorkai László regénye nyomán készült műve érdemelte ki az elismerést. A komolyzenei Junior Artisjus-díjat Oláh Patrik kapta. 

Hét zenei kategóriában díjazták a szerzőket, valamint átadták a tavalyi év legjobb produkciójának járó elismerést. A zenei díjazottak műveit itt lehet meghallgatni.

Az Artisjus 2024-es díjazottjai

Könnyűzene

A Könnyűzenei Alkotói Életműdíjat Tabár István zeneszerző, dalszövegíró, zenei producer kapja. Több mint 70 társszerzővel dolgozott együtt számos arany- és platinalemezen, 300 szerzeményt jegyez, évente sokezer médiaelhangzással. Több mint 25 előadónak írt dalokat, dalszövegeket, az utolsó 15 évben többek között Freddienek, Kállay-Saunders Andrásnak, Tolvai Renátának, Cserpes Laurának, Radics Giginek, Kökény Attilának, valamint Peter Srameknek. Szakmai pályafutásának kezdetét az 1986-os Aorta (Amatőrök Országos Rock Találkozója) nevezéshez köti, amikor zenekarával, az Exotic-kal elnyerték az első helyet. A 90-es évektől főleg producerként és hangmérnökként tevékenykedett, de az MTM Records ügyvezetőjeként és az Alcatraz klub művészeti vezetőjeként is dolgozott. Mindemellett közel 140 videóklipet rendezett, többek között Keresztes Ildikónak, Katona Klárinak, a Roy és Ádám zenekarnak és gyerekkori példaképének, Balázs Fecónak. Az Artisjus testületeiben is aktív munkát vállalt, négy évet tevékenykedett küldöttként és a Szerzői Véleményező Bizottság elnökeként, négyet a vezetőség tagjaként.  „Szerénységére jellemző, hogy magát nem sorolja a legjobbak közé a dalszerzésben és szövegírásban sem, de mi, kívülállók biztosan kijelenthetjük, hogy az összképet nézve a legkisebb közös többszörös nála egyedülállóan kimagasló” – írjalaudációjában Szabó Áron.

Az Év Könnyűzeneszerzője díjat Kovács Adrián zeneszerző, karmester, zenei vezető és tanár kapja. Zenei tanulmányait hét évesen kezdte, 2006-tól a Bartók Béla Konzervatóriumban zongora és jazz-zongora szakon tanult, majd 2014-ben a Zeneakadémia első alkalmazott-zeneszerzés osztályában végzett. 2012-től a Színház- és Filmművészeti Egyetemen zenés színészmesterséget oktat, 2014-től a Momentán Társulat zenésze, 2016 és 2023 között a Budapesti Operettszínház zenei vezetője és karmestere. Alapítója és 2020-ig zenei vezetője a Sztalker Csoportnak, 2023-tól a Vígszínház zenei konzulense. Tíz színházi darabot jegyez, a Liliomfi című előadásért POSZT alkotói különdíjat kapott. „Zenés színpadi fantáziája, zeneszerzői rátermettsége rendkívüli gyorsasággal bontakozott ki és segítette őt a musical világának színpadára. Harmincéves korára négy műve is műsoron volt Budapest nagy zenés színházaiban. Ezen érettebb műveinek zenei világa egyre inkább a művészi elmélyülés, az alkotói igényesség, a zenei fantázia áradása s a biztos szakmai elhivatottság értékét hordozza magában” –méltatja Kocsák Tibor.

Az Év Könnyűzenei Szövegírója Schwarcz Ádám, azaz Beton.Hofi,rap-előadó, dalszövegíró. Eredetileg közgazdász végzettségű, és 27 éves koráig félprofi labdarúgóként tekintett magára, ám sérülései után a zenét választotta. Rövid idő alatt berobbant a hazai újhullámos hiphop világába, az első, 2021-ben megjelent comic sins és a 2022-ben kiadott Playbánia című albumai is óriási sikert arattak, így hamar bebiztosította helyét a klubok és fesztiválok nagyszínpadjain. 2023-ban már teltházas Budapest Park koncertet adott, Hundred Sins-el közös Bagira című dala pedig jelenleg minden idők harmadik legtöbbet játszott magyar dala lett a Spotifyon. A mixtape trilógiát záró “0” című 20 dalos lemeze 2024 tavaszán jelent meg, amit az MVM Dome-ban mutatott be. „Ez a díj az újabb bizonyítéka annak, hogy milyen messzire vitte a tehetsége és az a tulajdonsága, hogy soha nem fogadja el a lehetetlent. Az elmúlt négy évben közel ötven dalt és húsz klipet adott ki, számos kollaborációban vett részt, és mindeközben végig önazonos maradt. Szofisztikált, érett, szociografikus és egyben önfeltáró szövegeivel mélyen belekarcolta magát a magyar zenei életbe” – fogalmaz méltatásában Major Eszter.

Az Év Produkciója díjat a Stúdió 11 kapja 60 éves koncertjéért. A zenekar története a közszolgálati rádió égisze alatt Zsoldos Imre és Dobsa Sándor vezetésével indult 1963-ban. Tagjai magas szinten képzett muzsikusok, akik rendszeres szereplői a hazai és a nemzetközi jazz életnek. A jelenleg művészeti társulatként működő Studio11 Ensemble a legkülönbözőbb összeállításokban a jazz és a könnyűzene valamennyi stílusában alkot. A zenekar tagjai: Rátonyi Róbert (zongora), Barbinek Gábor (harsona), Boegán Péter (dob), Csejtei Ákos (tenor-, szoprán szaxofon, fuvola) Csizmadia Dávid (trombita), Gátos Iván (szintetizátor), Kalmus Pál (bariton-, alt-, szoprán szaxofon, basszusklarinét, fuvola), Magyar Ferenc (trombita), Nagy Balázs (alt-, szoprán szaxofon, klarinét), Takács Donát (basszus), Tóth Gyula (gitár), Zsoldos Dániel (ütőhangszerek). „Munkásságukat a folytonosság, az önállóság, a magas szakmai felkészültség és kreativitás egyaránt jellemzi, ehhez társult a koncert koncepcióját is meghatározó összegzés. A történeti visszatekintésekkel tarkított műsort a frissen és inspiráltan játszó zenekar mellett fantasztikus vendégénekesek színesítették és tették emlékezetessé” – írja méltatásában Bágyi Balázs.

Az Év Junior Könnyűzenei Alkotója Baukó Attila, azaz Azahriah. A 2002-ben született Baukó Attila Paul Street néven vlogolva már 12 évesen gyűjteni kezdte rajongóit Youtube-on, de dalszövegírással és hangkeveréssel csak 2017-ben kezdett komolyabban foglalkozni. 2019-ben kezdte publikálni első dalait Azahriah néven. Gyakori alkotótársa Molnár Attila, azaz DESH, Rét című közös dalukkal 2020-ban kerültek fel először a MAHASZ slágerlistájára. 2021-ben megnyerte az MTV EMA legjobb magyar előadója díját. 2022-ben a Sziget Nagyszínpadán lépett fel, 2023 márciusában teltházas koncertet adott a Papp László Sport Arénában, ősszel pedig tízállomásos európai turnéra ment, ahol minden állomása ugyancsak teltházas volt. Nemrégiben debütált új, Skatulya I című lemeze. „A sikeres könnyűzene jelenlét, aktivitás, kommunikáció, kreativitás és kitartás gyümölcse is. Megtalálni a megfelelő és látványosan sikeres hangvételt, szöveget, hangszerelést, színpadi- és médiajelenlétet közel sem csak szerencse kérdése, hanem páratlan koncentráció és szórakoztatóipari bravúr” – írja róla laudációjában Czutor Zoltán.

Az Év Junior Könnyűzenei Alkotója Cseri Hanna, azaz cserihanna,pécsi származásúbábszínházi rendező, dalszerző és énekes. 2022 októberében jelentette meg első, Zsiráfhát című dalát, aminek videópremierjét a Klipszemlén tartották. A Spotify viral listába is bekerülő BÁCSI című szerzeményét is nagy figyelem övezte, majd 2023 májusában a KIKÖTŐ névre keresztelt első albuma is megjelent, amit a Turbinában telt ház előtt mutatott be, és később Fonogram jelölést is kapott. A színházrendezőként végzett Hanna 2023-ban három díjat nyert a Színikritikusok díjátadóján: a legjobb színházi zenéért, a legjobb gyerek és ifjúsági előadásért, és ő kapta a legígéretesebb pályakezdő díját is. 2023 áprilisa óta a Budapest Bábszínház zenei vezetője. Major Eszter laudációjában a következőket írja róla: „Közhelymentes és önironikus dalaival úgy enged betekintést a hétköznapjaiba és érzelmi életébe, mintha csak a naplójából olvasna fel nekünk. Szövegei abszurd humorral átszőttek, hol komolyak, hol szerethetően kislányosak, jó ritmusban váltakozik bennük a mélység és az üdítő könnyedség. A dalok közös nevezője az igazmondás, amelyet a váratlanul elejtett illetlen szavak még hitelesebbé tesznek”.

Az Év Junior Könnyűzenei Alkotója Szirmai Marcell, azaz Pogány Induló. A 2005-ben született, szegedi származású underground rap előadó 2022-ben tört be a köztudatba a Zártosztály című dalával, majd ezt követte a Gettó Csirke megjelenése, amely robbanásszerű népszerűséget hozott neki. Első nagylemeze 2023. március elsején jelent meg Megáll az idő címmel, amit a Barba Negrában mutatott be telt ház előtt. Vagy Mindent Vagy Semmit címmel megjelent második nagylemezét pedig 2024 elején már az MVM Dome-ban mutatta be. „A magyar rapzene ígéretes tehetsége, aki modern zenei elemeket ötvöz a hiphop gyökereivel. Dalai társadalmi relevanciát és mély személyes élményeket tükröznek, miközben friss lendületet adnak az old school rap műfajának. Őszinte és provokatív hangnemben tárja fel a társadalom rejtett működését, éleslátóan megmutatva a mindennapokat formáló dinamikákat” – Both Miklós így ír laudációjában.

Komolyzene

A komolyzene műfajában is díjakat osztanak: az Év Komolyzenei Műve díjatidén három zenemű alkotói kapják, valamint az Év Junior Komolyzenei Alkotóját is elismerik.

Az Év Junior Komolyzenei Alkotója címet Oláh Patrik kapja. Az 1998-ban, Salgótarjánban született zeneszerzőt nyolcéves kora óta foglalkoztatja a komponálás, sokáig autodidakta módon tanulta. Majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2022-ben szerezte meg kitüntetéses mesterdiplomáját. Jelenleg az egyetem doktori képzésének hallgatója. Művei az autentikus cigányzenén alapulnak. Első nagyobb sikerét a 2016-ban megrendezett Sugár Rezső Zeneszerzőversenyen érte el, ahol 2. helyezett lett. Azóta számos díj birtokosa: 2018-ban a Bartók Világverseny döntőse, az ostravai Generace és a 2022-es, Japánban megrendezett Ise-Shima Nemzetközi Zeneszerzőversenyen különdíjban részesült. 2022-ben Junior Prima díjat kapott. A 2023-as Pest-Buda-Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára kiírt nemzetközi zeneszerzőverseny első helyezettje. Nevéhez fűződik a zenetörténet első lovári nyelvű miséjének megkomponálása is, amely a 2021-ben megrendezett 52. Eucharisztikus Kongresszus keretein belül debütált. „Rendkívül örvendetes, hogy a közelmúltban szinte minden évben feltűnnek olyan fiatal, tehetséges zeneszerzők, akiktől azt várhatjuk, méltán léphetnek akár legkimagaslóbb elődeik nyomdokába. Oláh Patrik ilyen fiatalember. Legfontosabb zenei célkitűzéseként olyan kortárs zenét szeretne írni, amely magába olvasztja a magyarországi cigányzene hagyományait is. Jegyezzük meg a nevét, biztosan sokat fogjuk még hallani!” – írja Tihanyi László méltatásában.

Az Év Komolyzenei Műve címet kapja Mohay Miklós, Aranyszájú Szent János liturgiája című művéért. Az Erkel-díjas zeneszerző, egyetemi tanár 1960-ban született Budapesten. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (Zeneakadémia) zeneszerzőként és zeneelmélet-tanárként 1984-ben diplomát, 2004-ben pedig doktori fokozatot szerzett. Pályája kezdetétől a felsőoktatásban dolgozik: zeneelméletet, szolfézst, analízist tanított az ELTE Tanárképző Főiskolán és a Debreceni Egyetemen. Jelenleg a Zeneakadémia Zeneelméleti Tanszékének vezetője, 2013 óta a DLA Doktori Tanács tagja, a doktori képzésben is aktív. Alkotásai hazai és nemzetközi hangversenyeken, fesztiválokon szerepelnek. 1976-tól a Mátyás templom csellistájaként játszott. 1998-tól az Angyalföldi Szent László templom karnagya. Méltatásában Madarász Iván így fogalmazott: „Olyan szakrális zene született a szerző műhelyében, amely a templomi funkcióján túl a koncertpódium profánabb körülményei között is elmélyülésre késztető élményt ad. A keleti liturgia vallásos áhítatának egyedisége a hangversenyterem világában – egy magasabb általánosság dimenziójában – a nem vallásos hallgatót is megszólítja”.

Az Év Komolyzenei Műve címet kapja Dargay Marcell, Dinyés Dániel és Futó Balázs: Jób könyve című oratóriuma.  Szövegíró, dramaturg: Mátrai Diána Eszter. Dargay Marcell zeneszerző, zongorista. Zenei tanulmányait Kalocsán kezdte, 2004-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés és zeneelmélet szakán végzett, később itt szerzett doktori fokozatot. Dolgozott a Magyar Állami Operaház korrepetitoraként, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, majd a freeSZFE Filmintézetének tanáraként. 2023 szeptembere óta a Metropolitan Egyetemen tanít. Számos színházi kísérőzenét komponált többek között a Katona József Színház, a Radnóti Miklós Színház, valamint a Krétakör számára. Utóbbinak 2009-től 2014-ig zenei vezetője volt. Első önálló szerzői estjét 2016-ban tartotta. Dinyés Dániel zeneszerző, karmester, zeneigazgató, egyetemi tanár. Diplomáját 2006-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakán szerezte. 2004-ben csereprogram keretében a New York-i Julliard Schoolban mutatták be Septett című kamaraművét. Betanító korrepetitorként számos operaprodukciókban működött közre és több színházi produkció zenei vezetője volt a Nemzeti Színházban és a Thália Színházban. A Magyar Állami Operaház operastúdiójának korrepetitora, a Színház és Filmművészeti Egyetem, majd 2006-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója. 2007 óta a VI. kerületi Tóth Aladár Zeneiskola tanára. Futó Balázs zeneszerző 1981-ben született Kaposváron, itt zongorát, majd Pécsett zeneszerzést, zeneelméletet és ütőhangszereket tanult. 2005-ben diplomázott a Zeneakadémián, majd 2016-ban szerezte meg doktori fokozatát. Dolgozott színházakban zongoristaként és zeneszerzőként, neves zenekarok és együttesek produkcióiban vett részt, de szólistaként is számos új magyar mű bemutatója fűződik nevéhez. Tanított a Zeneakadémia opera tanszakán és a Színház- és Filmművészeti Egyetem, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézetének adjunktusa. Számos zongoradarab, kamaramű, színházi kísérőzene szerzője, művei elhangzottak Európa-szerte, de Amerikában és Ázsiában is. „A bibliai történetet Mátrai Diána Eszter dolgozta fel színvonalas librettónak, a három énekes szólistát és kamaraegyüttest foglalkoztató oratórium szerzői pedig felosztották egymás között, ki melyik szereplőt, tételt komponálja, hangszerelje meg. Magam még csak megtippelni se mertem volna, az előadás egy adott pontján éppen melyik szerző zenéjét hallom. A vállalkozás egyedisége, a tudással és tehetséggel megírt zene és a színvonalas előadás számomra a tavalyi év egyik legemlékezetesebb élményét adta” – írja a Jób könyve méltatásában Tihanyi László.

Az Év Komolyzenei Műve (posztumusz)címet Eötvös Péter: Valuska című művéért kapja. Szövegkönyvet írta: Krasznahorkai László regénye nyomán Keszthelyi Kinga, Mezei Mari. A 2024. március 24-én elhunyt kétszeres Kossuth- és Prima Primissima-díjas, Szent István renddel kitüntetett zeneszerző, karmester, professzor, Eötvös Péter 1944-ben Erdélyben született. Budapesten nőtt fel, később évtizedekig élt Nyugat-Európában, 2004-ben költözött vissza Magyarországra.  Rendszeresen vezényelte a világ legnagyobb zenekarait, többek között a Berlini-, a Londoni-, és a Bécsi Filharmonikus Zenekart. Vendégkarmesterként meghívást kapott Európa legnevesebb operaházaitól és legnagyobb fesztiváljaitól. A fiatal zeneszerzők és karmesterek támogatására 1991-ben létrehozta a Nemzetközi Eötvös Intézet Alapítványát, 2004-ben pedig az Eötvös Péter Kortárszenei Alapítványt. Zenekari műveit és operáit világszerte rendszeresen játsszák. Méltatásában Mózes-Szitha Tünde így ír róla: „Több mint hat évtizedes pályája során Eötvös Péter 13 operát komponált, de csak az utolsót, a Valuskát magyar nyelven. Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című kisregényéből Eötvös – szövegíró szerzőtársaival, Mezei Marival és Keszthelyi Kingával – azokat a szálakat emelte ki, melyek a kisemberek kiszolgáltatottságát érzékeltetik, megmutatják a tudatlanságból, félelemből és önzésből épített hazugságok romboló következményeit”.

Nóta

Az Év Magyarnóta-szerzője díjat Ludvig József kapja. Az 1947-ben Mezőkeresztesen született zeneszerző, szövegíró klasszikus zenei tanulmányait Miskolcon végezte. 1978 óta zeneiskolákban tanít, immár nyugdíjasként is klasszikus gitár órákat ad egy budapesti zeneiskolában. 40 magyarnóta szerzője vagy társszerzője, és az elmúlt 26 évben 18 Magyarnóta kottakiadványt adott ki, többek közt Perecesi Lakodalmas, Szívemben még él a Magyarnóta, Hullámzó Balaton tetején és Vörösbort ittam az este címekkel. Slágermix könnyűzenei sorozatában rendszeresen publikál új magyarnótákat szerzőktől.  „Zeneszerzőként és szövegíróként is kitűnő magyar nóták és több hangszeres csárdás fűződik a nevéhez. Emellett másként is szolgálja a műfaj ügyét, fennmaradását, népszerűsítését. Az általa alapított Koncert 1234 Kft. számos zenei albumot, kottát jelentetett meg, köztük tucatnál is több gyűjteményt magyarnótákból” – írja méltatásában Éliás Tibor.

Irodalom

Az Artisjus irodalmi díjakat előző héten hirdette ki a szerzői egyesület. Az irodalmi nagydíjat Rakovszky Zsuzsa kapta, a többi irodalmi díjazott Győri László, Milbacher Róbert, Bényei Tamás, valamint Darvasi Ferenc és Reményi József Tamás (posztumusz). Az irodalmi díjasok bemutatása itt olvasható.

Categories: Artisjus, Hírek

Tags: 2024, Artisjus Díj, azahriah, Beton.Hofi, cserihanna, Dargay Marcell, díj, díjátadó, Dinyés Dániel, Eötvös Péter, Futó Balázs, könnyűzene, komolyzene, Kovács Adrián, Ludvig József, Mohay Miklós, Pogány Induló, Stúdió 11, tabár istván, Zenei díjazottak