A tűzifa kérdés

2012.04.06.

...avagy Kósza gondolatok a gitárokról, kezdőknek


Sok mindenki életében előbb-utóbb jön a megvilágosodás, hogy „gitározni akarok”. Kezdő zenészként (jó ha) felmerül az emberben egy csomó kérdés. Miből milyet kéne venni? (Illetve mire van pénzem?) Mivel meglehetősen tanácstalan, végül kilyukad oda, hogy… … hova is?

Akusztikus vagy elektromos


Régebben közkeletű volt az a vélekedés, hogy kezdőnek, gyakorolni jó lesz egy akusztikus gitár is. Emellett egyetlen érv szól csupán: ez a legolcsóbb megoldás. (És akkor jön a kérdés, hogy fémhúros, vagy nylon húros.) Az akusztikus gitár akkor lesz a célnak megfelelő választás, ha klasszikus gitárdarabokat óhajtanánk játszani (nylon húros „spanyol gitáron”) vagy countryt, esetleg a blues egyes válfajait, (fém húros western gitáron). Aztán vannak még az elektroakusztikus gitárok, amelyek probléma nélkül kihangosíthatóak „hagyományos” kábeles módon. Egy jó minőségű elektroakusztikus nem olcsó mulatság, az olcsóbbak pedig nem hozzák az elvárható hangminőséget unplugged módon (nem szólnak olyan szépen mint, egy mezei akusztikus.) A probléma erősen leegyszerűsített változatáról van szó, mivel inkább az elektromos gitárokra szeretnék koncentrálni.

A Serpenyőtől a Fatuskón át a Stratocasterig


  Az elektromos gitár története 81 éves múltra tekint vissza. Az első elektromos gitárt nevezték serpenyőnek.
„A frying pan 1931-es prototípusa jávorfából készült, amit azonban az 1932-es sorozatgyártásra már alumíniumra cseréltek. A felépítése a klasszikus hawaii stílusú lap steel gitárokét követi. Hosszú, 24 érintős nyakát a testtel egy faanyagból vágták ki. A testen két patkó alakú mágnes alatt elhelyezkedő vasmag szolgált hangszedőként. Közvetlenül a mágnes mellett kapott helyet a két különálló kivezetés, melyre csavarozással lehetett a vezetéket rögzíteni. A serpenyő igazán sosem volt sikeres gitártípus, de az biztos, hogy ez a modell adott ihletet Les Paulnak, Leo Fendernek és a többi neves úttörőnek a tömörtestű, valamint a jazzgitárok kifejlesztéséhez. Az eredeti prototípus jelenleg a kaliforniai Santa Anában, a Rickenbacker Múzemban található.” - Wikipédia

„A Gibson Les Paul modell a világ egyik legnevesebb elektromos gitárja. Nevét az amerikai dzsesszgitáros Les Paul után kapta, aki fontos szerepet vállalt az elektromos gitárok kifejlesztésében. Az elektromos hangszedő felfedezését követően, Les Paul amerikai gitáros előállt egy félig tömörtestű prototípussal, melyet kedvesen csak „Farönk” (The Log) néven emlegetett primitív kialakítása miatt: lényegében egy fenyődeszkára erősített hangszedőről volt szó, melyet egy üreges gitártestbe integrált. 1946-ban megmutatta az eredményt a Gibson cégnek, de ők nem voltak vevők az ötletre és inkább az ES-150-es üreges testű sorozatra koncentráltak.

Később a Fender Telecaster sikereit látva a tömörtestű (solidbody) elektromos gitárok piacán, a Gibson úgy döntött, mégis érdemes belevágni egy ilyen modell gyártásába. A csúcsminőségű, roppant precízen összeszerelt modellt Ted McCarty, a cég akkori igazgatója tervezte 1952-ben és a visszautasított ötletgazda tiszteletére a Les Paul modell nevet kapta.” - Wikipédia

 „A Fender Stratocaster minden idők egyik legismertebb és legsikeresebb elektromos gitárja, melyet az amerikai Fender hangszercég gyárt és forgalmaz. A cégalapító Leo Fender és kollégája, Freddie Tavares fejlesztette ki 1954-ben, de a munkálatokhoz a countryzenész Bill Carson is hozzájárult. A gitárt a Fender Telecaster utódjának szánták. Jellegzetes testformáját megjelenése óta számos gitárkészítő lemásolta és másolja napjainkban is, így elterjedt kifejezéssé vált a Stratocaster-forma, ami az ilyen típusú gitárok testformájára utal. A hangszer klasszikus felépítése a tömör test, a csavarozott jávorfa nyak (paliszander borítású fogólappal, vagy anélkül), végén a jellegzetes Stratocaster Headstockkal, illetve a három darab egytekercses (single-coil) hangszedő.” - Wikipédia A #1 számú strat David Gilmour (Pink Floyd) tulajdonát képezi.

Felépítés


Ma már rengeteg fajta felépítésű gitár létezik, most csak a két klasszikus típusra koncentrálnék. Az addig rendben van, hogy tömör test, melynek anyaga keményfa. Ez máris egyik fontos meghatározó eleme a gitár hangjának. A különböző fajta fák különböző módon nőnek, más fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, pl. máshogyan rezonálnak, máshogy nyelik el, vagy tartják ki a hangot. Ebből kifolyólag még azonos fafajtán belül is vannak eltérések, így két gitár sosem lehet teljesen egyforma, még akkor sem, ha egy nagyon neves gyártó két egymást követő sorozatszámú darabjáról van szó. Ez alól a szabály alól kivételt képezhetnek a tisztán szintetikus anyagokból készülő hangszerek. Legyünk nyitott gondolkodásúak, és ne utasítsuk el ezt a lehetőséget, mondván hogy gitárt csak fából lehet készíteni. Vannak olyan anyagok, amelyek jobb akusztikai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a fa. Mivel az előállítás végig ellenőrzött (beleértve az anyag létrehozását is) jobb eséllyel homogénebb végeredmény születik. Más kérdés, hogy a végén mennyibe fog kerülni…
Természetesen az is meghatározó tényező, hogy mekkora tömegű anyag rezeg. Egy majd’ 5 kg-os gitár egyértelműen más karakterrel rendelkezik, mint egy 2,5 kg-os, és ha ráadásul (amire kicsi az esély) ugyanolyan hangszedőkkel vannak szerelve, ez egyből jól hallható is.

A fentebb említett „két klasszikus” típus alatt a Les Paul és a Fender alakú gitárokat értettem. Az alapvető különbség, amitől ezeknek a hangszereknek más karakterű a hangja, nemcsak a felhasznált anyag minősége, és mennyisége miatt van, hanem attól is, ahogyan a hangszedők be vannak építve. A Les Paul típusokba a hangszedők a testbe vannak süllyesztve, jobban átveszik az egész test rezgését, alapvetően teltebb, mélyebb tónusú hangot várhatunk tőlük. Arról nem beszélve, hogy a komolyabb modellekben a rezonanciát segítő kamrák is vannak. A Fender típusú gitároknak a koptatólapra vannak szerelve a hangszedői, ami egy műanyag lap. Így közvetlenül nem kap rezgéseket a testtől olyan módon, mint a másik típusnál, ezért a hangja magasabb, vékonyabb. De milyen hangszedőkről is beszélünk?

Hangszedők


Két klasszikus típusú hangszedőt kell elsősorban megemlíteni. A humbuckert, és a single coil-t, utóbbi egytekercsest jelent, így vaslogikánkkal kikövetkeztethetjük, hogy a humbuckerben két tekercs található. Remélem, nem árulok el újdonságot azzal, hogy az elektromos gitár az indukció elvén működik. (Aki még teheti, azonnali hatállyal figyeljen oda fizika órán!)
Kezdetben egytekercses hangszedőt használtak, de mivel ez eléggé zajos volt (és ma is annak számít) kifejlesztették a két tekerccsel működő humbuckert, ahol az ellentétes fázisban keletkező zaj szépen kioltja egymást. (Persze csak ha jól van bekötve, polaritás stb… ugorjunk, én sem figyeltem rendesen fizika órán.) A zajon kívül a két hangszedő típus között a különbség, hogy a humbuckerek, felépítésüknél fogva, nagyobb jelet képesek leadni. Azóta már vannak aktív hangszedők, ahol külső áramforrás - pl. 9 voltos elem - segítségével érnek el jelentős jelszint növekedést. Illetve léteznek felezhető humbuckerek is, amelyek felezett állásban egy single coil jellegével bírnak. Ezen a ponton ingoványos talajra érünk. A hangzás ugyanis szubjektív dolog, és ízlés, no meg felhasználás kérdése, hogy kinek melyik felépítésű gitár, milyen hangszedőkkel passzol jobban. Csak annyit jegyeznék meg, hogy a nagyobb jelű hangszedők ronthatják a hangok „érthetőségét” - és akkor nagyon homályosan (szubjektíven) fogalmaztam, hogy mit is értek a „hangok érthetőségén”. Ezen a ponton mindenki mást is el kell keserítenem, akik azt várták volna ettől az irománytól, hogy megválaszolja az örök kérdéseket. Milyen gitárt vegyek ha (maradjunk a már „bevált” példáknál) Joe Satriani, James Hetfield, Papa Roach, System of a Down hangzását szeretném lejátszani. A modellezős erősítők korában talán elég egy lapátot felhúrozni, odatekerni a potmétert az erősítőn hogy SOAD… Nem viccelek!



Beteg. Na, menjünk tovább.

Szerelékek


A szerelékek első ránézésre talán nem bírnak akkora jelentőséggel, mint a faanyag, vagy a hangszedők. Van azonban olyan árkategória, ahol az előbb említett összetevők minőséginek mondhatók, és a gyártó éppen a szerelékeken csökkent költséget. (Most ne beszéljünk a minden téren csapnivaló minőséget képviselő tényleg tűzifa kategóriáról. Ezt minden áron kerüljük el.) A hangolókulcsok közül már minőségibbnek mondhatók a zárt rendszerű modellek, amelyeknek belsejében finom olaj gondoskodik az állandó kenésről, és nyilván onnan csak meghibásodás, kopás esetén tud kiszökni. Ekkor viszont nincs, mese cserélni kell őket. A nyílt rendszerű kulcsokkal sincs semmi gond, ezek „oldszkúlabbak” viszont néha-néha egy kis törődést igényelnek némi műszerolaj képében. Ami meghatározza mitől jó egy hangolókulcs, az az áttételezés. Vagyis mennyire finoman tudjuk feltekerni a húrokat. Általában 1:18 vagy 1:12 az áttételezés aránya. A nagyobb, finomabb mozgást jelent, azonban az 1:12 is normál értéknek tekinthető.

A húrlábakból sokfajta létezik, és régebben a különböző típusú gitárokkal párosították őket. A vintage (jobb oldali kép) tremolo a Fender típusúak sajátossága, a stop bar tailpiece vagy stoptail bridge a Les Paul formájúaké. A vintage tremolo két alapvető szempontból különbözik a másiktól. Egyrészt a testen átmenő húrozásban (valahogy kompenzálni kell a koptatólapra szerelt hangszedők gyengébb rezgésfelvevő képességét a testről) másrészt, hogy a rugós kialakításuknak köszönhetően lehetőségünk van a húrok hosszának megváltoztatására a tremolókar segítségével. Ez aztán el is hangolja őket rendesen, és szükségessé vált egy újabb típus létrehozása.

Stop bar tremoló:

Ez lett a mindkét végén rögzített húrokkal működő rendszer, amit mindenki Floyd Rose-ként (bal oldali kép) ismer. Ehhez már „mérnöki” ismeretek szükségesek, ha húrt akarunk cserélni. Persze ez azért költői túlzás, de mindenképpen bonyolultabb, feladat, mint a másik két fajta húrláb esetében. A stoptail bridge a gitár tetejére van rögzítve, a húrok így nem mennek át a testen. A stop bar tartja a húrokat, maga híd ez előtt található. Az oktáv állítása egy kissé macerásabb ennél a modellnél. Manapság már mindenféle kombinációban megtalálhatók ezek húrlábak. Pl a Cort Z44-et testen átmenő húrozás jellemzi, és a húrok egy Les Paulokra jellemző hídon át fekszenek a helyükre. Nincs stop bar, és a rezgéseket is jobban felveszi a test anyaga. A húrláb csak az igazán jó minőségű hangszereken készül jó minőségű fémből. Ez azért fontos, mert a „bili acélból” (pot metal) készült szerelékek igencsak kopnak a huzamosabb használat során, korrodálnak, elveszítik esztétikájukat. Elkerülhetetlen hogy a kezünkről izzadság kerüljön rájuk, extrém esetekben ez is rövidítheti az élettartamot. Ezért előbb utóbb cserélni kell őket. (Mostanában nagy divat lett a „vintidzselés” - amennyi energiát, időt, eszközt, anyagot egyesek erre fordítanak, nyugodtan fordíthatnák normális karbantartásra… No comment.)

Zárszó


Most jöhetnék olyan okosságokkal, hogy aki metalt akar játszani, vegyen metal baltát, aki bluest Stratocaster alakút, aki nagy Guns ’n’ Roses fan meg Les Paul alakú gitárt. Bár ezek a közhelyek nagy általánosságban még igazak is lehetnek, mert amint fentebb említettem a hangzást alapvetően befolyásolja a gitár felépítése, de mégis a felhasznált anyagok minősége legyen az elsődleges ami alapján gitárt választunk. Az alábbi beszélgetés 1994-ben hangzott el, amikor életem első elektromos gitárját megvettem (Mushima Lead Star, használt, piros színben, mert ez volt az egyetlen darab az egész hangszerüzletben, amire elég pénzem volt) a boltba belépett egy másik figura is:

- Jó napot kívánok, elektromos gitárt szeretnék venni.
- Van valami elképzelése?
- Igen, fekete legyen!

Természetesen rengeteg dolgot nem érintettem a témával kapcsolatban. Ez közel lehetetlen is lenne, hiszen könyvtárnyi kötetet írtak tele vele. Ismét csak buzdítani tudok mindenkit, akinek terjedelmesebb hozzászólni valója van, egy-egy résztémával kapcsolatban, ne csak kommenteljen, hanem ragadjon billentyűzetet, és ossza meg a gondolatait velünk egy cikk keretében.

Szerző: Molnár István Tamás


    Kommentek száma - 44
  • 44.

    Jó lenne, a kommentelők a cikk elolvasása után előbb elolvasnák a többiek kommentjeit, mielőtt 623. alkalommal ugyan azt az okosságot leírnák.

    :D

    Igen, első gitárnak egy seprű is megteszi.
    Másodiknak meg egy lapát.
    Ezek után jön a Gitár Híró.
    Ha ezen túljutottál, mindegy, mit veszel, csak gyakorolj sokat.

  • 43.

    Sziasztok,
    az nem jött le teljesen, hogy ez a cikk csak egy esszé vagy segítséget akar nyújtani a kezdőknek...
    De egy kezdő örül neki, ha az elején(3-4 hónap múlva) lefog egy tisztességes F dúrt (mondjuk még nem barréval :-) ), itt meg irogattok mindenféle hangszedő cserét, meg miegymást, azt sem tudja a végén fiú-e vagy lány...
    Hegedűs Bélával egyetértek, valami használható cucc, jó húrok (meg jó ha valaki beállítja), aztán majd lesz valami, amíg nincs egy bizonyos szinten a Fenderből se jön ki a hang....
    Nekem amúgy nem a gitár a fő hangszerem, de én japán mániás vagyok (sajnos gazdaságilag nem minden hangszerem japán....), azokból mindig ott jön ki a hang, ahol várod, az amit vársz, és ha kettőt megszolaltatsz mindegyiken ugyanaz szól....
    Amúgy hallgassatok meg egy 12 húros akkusztikot (sajnos nem gyakori a boltok polcain)!

    Sok sikert a kezdőknek, a haladóknak meg jó zenélést!
    jambariraram! lee--föl-foojt- föl :-)

  • 42.

    Sziasztok.
    javaslatom a Rock gitáros ördög, kezdőknek. :)

    1. keress egy ismerőst vagy hangszer boltot a közeledben,és kérd meg őket hogy nézzék meg a
    leendő gitárod.egyáltalán használható-e...?
    2. vegyél egy olcsóbb neked tetsző gitár formát,kb.20-30.000.-ft.
    3. Vegyél bele egy profi híd pickupot pl. Gibson-Fender-Dimarsio-seymourduncan.(10.000.-ft. használtan,alkudj keményen :)
    4. Vegyél egy profi húr készletet. pl. 10 es.Ernie Ball(2.500.-ft.)

    Ezt kb.5.000.-ért össze rakják.
    Össz.: Kb. 40-50 ezerből lehet egy használható gitárt összerakni,ezen elkezdhetsz tanulni.
    És miután hónapokon át szenvedsz hogy lefogj valamit,és még mindig van kitartásod akkor jöhet egy komolyabb,de egy ilyen összerakott gitár sok évig kiszolgálja egy kezdő tudás szintjét.
    multi efektnek töltsétek le a˝ guitar rig 4 nevű˝ programot.Ez minden letöltő oldalon fenn van.Ennél nincs olcsóbb verzió.A profik véleményével az a baj hogy ők csak a profiban gondolkodnak,ezzel az a hiba hogy a profi cucc miliókba kerűl.Viszont a legtöbb gitáros csak hobbista.A lényeg a gyakorlás-kitartás.Na...sok sikert ifjú gitár padavanok....u fffffffff :)
    szívesen segítek,ha tudok.˝ HBcleankft@gmail.com ˝ Mosonmagyaróvár.

  • 41.

    És ha valakit érdekel kissé részletesebben és tényszerűbben a Les Paul születése:
    aktivgitar.hu/

  • 40.

    CSak adalékként hadd álljon itt egy idézet Jason Lollar könyvéből (a Lollar pickupokat gondolom nem kell bemutatni, a szerző elismert pickupkészítő), a részlet a hangszedők ˝potting˝ eljárásáról szólt, azaz a ragasztóval, lakkal, viasszal történő tekercsrögzítésről:
    ˝A gitár rezonanciából származó felharmonikusok felerősíthetők az enyhén mikrofóniás hangszedővel, amely komplexebb és gazdagabb hangzást eredményez.
    Azonban a túl erősen mikrofóniás pickup, amely hallható zajt csinál a kapcsoló váltásakor vagy egyszerűen csak a gitár használata közben, nemkívánatos. A mikrofónia szintje leginkább a tekercs tömörségével, feszességével függ össze. Ha sikerült kísérletezős módszerrel az optimális feszességet eltalálni, ennek következetes alkalmazása a kulcsa a jó hangszedőnek. A viasszal történő ˝potting˝ a tekercs rögzítésével szükségtelenné teszi a helyes tekercsfeszülés alkalmazását, feláldozva ezzel valamennyit a jól tekercselt hangszedő igazi hangzásából. ˝

  • 39.

    Ja, és az első gitár kérdéshez én is megosztanám a tapasztalataimat. Véleményem szerint egy Vintage márkájú hangszer jó választás lehet. Nekem Vintage VS6-om volt, amely egy Gibson SG (elég korrekt) másolat. Játszani rajta ugyan olyan könnyű, ha nem kényelmesebb, mint egy Gibsonon. Hangolást szépen tartotta, és az ára is 55 ezer Ft volt újonnan. Érdemes persze kipróbálni vétel előtt, de én is lutrira ugrottam bele, szerencsém lett, sok fórumozóhoz hasonlóan. Szerintem (és sokak szerint) ár/érték arányban nagyon jó a Vintage, de nem mondom, hogy ez az egyetlen, hiszen nekem erről volt tapasztalatom. Gyárt SG, LP, Strato, Tele modelleket, ki-ki megtalálhatja az igazit. Eredeti hangszedőkkel sem volt rossz, de miután belekerültek a Gibson BurstBucker-ek, mindenki ájuldozott tőle. Ettől még a ˝madár még fütyül benne˝ kínai fák sosem lesznek Stradivari vagy Gibson által felhasznált fa alapanyagokhoz mérhetőek, de egy kezdő gitárosnak kompromisszumot kell kötnie. Sajnálom én is azt a sok elvesztegetett időt, amelyet a szörnyű kínai Fender fémhúros akusztikusomon szenvedtem, valamint belefutottam egy számomra szintén szörnyű Squier Standard Fat Stratotacter-be is, amelyet soha nem lehetett beállítani, úgy el volt vetemedve a nyaka. A Vintage-el kellett volna kezdenem, és akkor most előrébb járnék, nem mindegy, hogyan halad az ember, és hogy a sok szenvedés miatt félreteszi a gitárt, vagy épp inspirálja a további játékhoz. Fontos a gitárkábel és az erősítő is. Egy agyoneffektezett gitárnál mondjuk mindegy, hogy Gibson vagy Made In China fája van, az A/D és D/A átalakítók meg ezernyi kondenzátorok között ez a különbség elvész. Egyetértek a kezdőknek ajánlott multieffekttel, ott majd jól kitalálja, hogy mi lesz az az egy-kettő pedál, amit használni fog (a vége esetleg egy túlvezérelt csöves erősítő lesz, pedál nélkül...). Már csak a multi miatt sem érdemes drága hangszerrel kezdeni, úgyis kilúgozza a hangját. Kezdetben szerintem túl drága (mondjuk csöves) erősítő sem kell, de ez megint egy hosszú téma lenne. Tehát: legyen jó a gitár nyaka, legyen jól játszható, kényelmes, inspiráljon a játékra (ha valakinek mondjuk Hello Kitty-s festésű kell, akkor az), és egy multieffekttel kezdetben elég beállítani a megálmodott hangképet, a többi úgyis a jövő zenéje, meg a pénztárca vastagságának függvénye. Szerintem is jobb kezdőnek egy fix húrlábas fejsze, emiatt én személy szerint nem ajánlom a Stratocastert kezdetben. Ha már Fender (másolat), akkor legyen Telecaster, de én Gibson párti vagyok inkább. Tehát az ajánlott Vintage:
    www.jhs.co.uk
    Gibson SG másolat: Vintage VS6
    Gibson Les Paul másolat: Vintage V100
    Fender Telecaster másolat: Vintage V52 vagy V62
    Na, ha én újrakezdeném, ezek közül ugranék bele valamelyikbe!

  • 38.

    Sziasztok!
    Klassz kis cikk szerintem, próbált a szerző dióhéjban egy összefoglalást adni az elektromos gitárokról, és ez szerintem sikerült is. Ettől még az én véleményem is az, hogy Fender és Gibson hangzás közti különbség a humbucker és a single coil hangszedők közti különbség, nomeg a felhasznált faanyagok eltérése miatt van elsősorban. A Gibson vonalon többnyire mahagóniból készül a gitártest és a nyak is, nem mellesleg ragasztva egymáshoz. Ez egy kerekebb, sötétebb tónusú hangot eredményez. Fenderéknél pedig jávor fát használnak, amelynek magasabb a hangkaraktere. Ízlés kérdése. Ja, és ott vannak ugyebár ezek kombinációi is...

  • 37.

    Szép napot mindenkinek!
    A szerző és Yogi valamint Kassai úr nézeteltérésére reagálnék.
    1. A hangszedőben (ferrites réztekercs) a gitáron rezgő acélhúr mozgása indukál feszültséget. (lásd bővebben: gimnázium 11. osztály mozgási indukció, Lenz törvény - pirospont azoknak akik bejártak fizika órára)
    2. Az adott hengszedő tónusát nagyban befolyásolja a típusa, valamint, hogy a húr hossza mentén hol helyezkedik el (ezért van több is egy gitárra szerelve többek közt).
    3. Az alumíniumra szerelt hangszedő lehet hogy király ötlet, lehet hogy humbuk. Szerintem ha egy darab betonra ragasztanánk fel a hangszedőt a húroktól megfelelő távolságban, akkor is ugyanaz lenne a hatás azonos gitártest mellett. A hang karakterét a húr rezgése adja, nem pedig a hangszedő minimális csillapított rezgése. A húr rezgését pedig bizony lehet befolyásolni a test anyagával, formájával, üregeivel, beépített darab alumíniummal.
    4. A cikk írójának tenném fel a vitadöntő kérdést: a kopólapra szerelt humbuckernek (pl.: fat strat) vajon milyen hangja van?
    Tisztelettel: Dobrovitz István

  • 36.

    Hali!
    Kezdő vagy belépő gitárnak tökéletesek a Vintage márkájú hangszerek. Gyártanak belőle LP-t Stratot és még Telét is. (Meg még PRS-t is pl.) Volt alkalmam kipróbálni sokat közülük a Hangfoglaláson. Nem túl drágák, és nagyon hozzák a ˝feeling-et˝, amit a felsorolt típusok adnak. DE NEM AZOK, csak olyanok, és mivel itt kezdő hangszerről van szó, ezek azért olyanok, amiket kicsit később is megelégedéssel pengetsz. Nekem egy V100 TSB-m van, ráadásul egy igen jól eltalált darab. 4.8 kg a súlya, tehát anyag van benne bőven. Ahogy minden ˝nem nagy márkás˝ darabot, persze ezt is ki kell fogni, és ha lehetőség van rá, válogatni. Sokan tuning alapnak is használják, mert arra is nagyon jó. PU, esetleg kulcs csere után egészen kiváló hangszert lehet belőle ˝gyártani˝. És még kimondottan szépek is. :) Az AFD Paradis meg egyenesen gyönyörű. www.reidys.com

  • 35.

    @Molnár István Tamás
    ˝Javítok : Az LP-knél hangszedőkeretre rögzítik a hangszedőket, amik még még mindig jobban átadják a rezgést a testnek, mint a koptatólapra rögzített társaik˝

    Ezt a részt nem igazán értem.Miféle rezgéseket kellene átadnia a pickupnak a testnek?
    És mi célból?

    Amennyire én tudom a pickup rezgése (többnyire) nem kívánatos jelenség, feedback és némi zaj az eredménye.Ezért jobb a testhez minél merevebben rögzíteni a pickupot, mintsem a sokkal flexibilisebb koptatólaphoz.PL a Travis Bean gitároknál egyenesen a testen átmenő alumínium tőkére voltak csavarozva a pickupok.

    A test rezgése ( ill. sokkal hangsúlyosabban a nyaké) pedig szűri a húr hangjának spektrumát, illetve csökkenti a sustaint, dead spotokat eredményez.Azon kívül hogy azzel a szűréssel tudjuk valamilyen szinten befolyásolni a hangképet,
    ez sem feltétlenül kívánatos, legalábbis eddig én így tudtam..

  • 34.

    Félreértésben voltunk, mert nekem a cikkből meg az jött le, hogy a hangszedők a koptatólapra kívülről vannak rászerelve ami meg elég nagy hülyeségnek tűnt :D de valóban tévedtem, sorry!

  • 33.

    @Kassai Krisztián:

    Ehh.... -.-
    Persze, hogy bele vannak süllyesztve a gitárba... senki nem is mondta, hogy nem így van. Viszont Te fennhangon (már-már lenézően) hangoztattad itt, hogy ˝há nehogy mán asszondjuk, hogy a koptatóra vannak szerelve, mer az milyen hülyeség már˝....
    Na szerintem te még életedben nem láttál hangszert szétszerelve, szóval mindenki jobban járt volna, ha inkább nem írsz ide semmit. Először úgy voltam vele, hogy csak belinkelem a képet, hogy elsimítsuk ezt a vitát, de úgy néz ki, vannak itt egyesek, akik a kákán is csomót keresnek. Félre ne érts, mindenkinek joga van a véleményéhez, de ne hülyézzél már le másokat, amikor tulajdonképpen te beszélsz hülyeséget... :D

  • 32.

    Hát ez nem egy tűzifa. Nagyon örültem volna anno egy ilyen első gitárnak. Mahagóni faanyag, grover kulcsok, szerintem teljesen rendben van, nem választottál rosszul.

  • 31.

    Egy kis ˝szentimentalizmussal˝ kezdem. 12 éves voltam, amikor megkaptam az első gitáromat. Akusztikus, 6 húros, ˝anonym˝, csodálatos hangzással, olyan ˝behízelgő˝, bársonyos tónussal. Ma is meg van. A legjobb barátom, akihez (nem amihez!) bármikor bizalommal fordulhatok, és biztosan ˝csak az igazat˝ fogja ˝mondani˝. Az idősebb fiam, 12 évesen (?) érdeklődve nézte a játékom, majd eljutott 13 évesen oda, hogy megkért, tanítsam meg játszani. Én mindenesetre gyorsan vettem neki egy hagyományos, viszonylag jó minőségű akusztikus gitárt, mondván, az enyémet nem adom. Nagyon belevetette magát a gyakorlásba, nagyon szépen haladt, és tanul ma is. Sajnos anyagi lehetőségeim nem engedik meg, hogy zeneiskolába is beírassam, mivel egy hangszert (dob) már tanul, és a második igen sokba kerülne. Természetesen ma már érti, hogy a gitárja, a társa, no és ˝élvezi˝ a nyári táborozások során az ˝egy szál hangszer˝ előnyét. Tudtam, hogy egyszer elérkezik az ˝elektromos korszak˝ ezért első lépésként kapott a hangszere gy kis elektronikus (testen belülre szerelt pick-up) ˝beültetést˝. De az elektromos gitár az más. Nos e héten érkezett el a döntő pillanat, és ˝pénztárcámnak˝, meg igényességemnek kompromisszumaként a kapta ezt a gitárt.
    Én, 60 évesen, már kiestem a ˝gitárpiac˝- ból. Remélem nem döntöttem rosszul, és egy alig 16 éves gyerek ezen tud tanulni, legalábbis, nem a hangszer lesz az akadály. Várom véleményeteket.
    gregbennettguitars.com/
    Minden jót mindnyájatoknak!
    kisslaciferi

  • 30.

    és a hangzásbeli különbség elsősorban a single coil meg a humbucker közti különbségből ered nem abból, hogyan vannak beszerelve.

  • 29.

    de attól még a testbe be vannak süllyesztve, hogy is lehetne másképp?

  • 28.

    Arra vannak szerelve :) a kép is jól mutatja :)

  • 27.

    Köszi szépen... 3

  • 26.

    Azoknak, akik nem láttak volna még ilyet:

    3.bp.blogspot.com

  • 25.

    Tényleg azt hiszed hogy a strató hangszedői a koptatólapra vannak szerelve? :D:D:D:D:D

  • 24.

    hát van itt tanács bőven de ismét kihangsúlyoznám ELSŐ gitárról van szó!! teljesen felesleges százezreket költeni erre, persze én is irigyeltem mindíg azokat akiknek apuci fendert meg epi lespault esetleg mégjobbat vesz mert egy jó hangszeren tényleg gyorsabban lehet fejlődni. DE, amíg valaki nem tudja, hogy milyen stílusú gitárt akar, addig csak bukik a vételeken. én egy stagg s-300stratón kezdtem(kb 20-25ezer ujonnan). ezt a márkát mindenki fikázza, viszont sokkal jobb, mint egy bullet strat ezt garantálom. kényelmetlen, zörög, de egy idő után megtanultam beállítani és vettem bele egy SD humbuckert, így már nem is szól rosszul. most készül lassan az egyedi handmade lespaulom ami már lassan gibson árkategória lesz, viszont a stratót soha sem adnám el. hozzám nőtt, rááll a kezem. erősítőkről szólva pár szót, én egy johnson 15wattos kombóval kezdtem ibanez tm-5 torzítópedállal. mondanom sem kell, soha sem szólt úgy, ahogy akartam. utána volt egy vox ad30vt-m, ami modellezős na ez már jól szólt de nekem túl bonyolult volt. ezután jött egy marshall mg30dfx. na EZ az az erősítő ami már tetszett. azóta csak marshallom van. javaslom az mg-széria kissebb tagjait(15, 30). nagyobb felesleges, koncerteztem én 30assal és kezdésnek elég volt. a valvestate széria érdekes, ha kiveszem belőle az ˝előfokcsövet˝, akkor is működik, csak tompább a magas, tehát az nem előfokcső csak néphülyítés(hangzásban sincs annyira nagy különbség, egy idő után ugyis csövesre váltasz majd.). Ami még szerintem fontos, hogy keress használtan egy régebbi marshallt, esetleg még a g szériából(mg elődje) mert minél régebbi, annál jobban össze van rakva. Aztán ha kialakul, hogy mi az a hangzás amit el akarsz érni akkor lehet gibsonokkal meg fenderekkel dobálózni, addig felesleges.

  • 23.

    Sziasztok!
    Olvastam a cikket, bejött, minden van benne. Kis tanácsként a kezdőknek. Szerintem első elektromos gitárnak bármi megteszi. Egyáltalán nem érdemes sokat költeni első gitárra, mert úgyis lerombolod. Aki meg ilyen 120+ ezres gityókat ajánl kezdőknek az szerintem most ássa el magát. Kezdő gitáros úgyis hatvan stíluson átmegy mire megtalálja a hnagját. Ahhoz meg egy használt strato bőven jó. Egy fontos: ne legyen oktávhamis és bundhibás. Kicsit zörög meg az ki se hallatszik erősítőben. Vagy ha igen a kezdő kollégánknak még nem tűnik fel úgyse. Egyetlen fontos dolog, hogy az erősítőd legyen használható, lehetőleg valami nagyobb nevű, és ne modellezős, mert abból az életbe nem fogod hallani hogy is szól valójában a gitárod. Nem muszáj csövesnek lennie, valami középkategóriás tranzisztoros már megfelel. Lásd Fender Marshall Peavey. És nem is kell sztem 40-60 wattnál több. Én egy 15ös Fenderrel kezdtem, és imádtam a tisztáját. Jelenleg egy FM212-m van szintén imádom és épül a csövesem. Szerintem ez a legfontosabb, hiszen lehet akárhogy belőve a gitárod akármilyen pickuppal, ha az erősítőd egy trágya. Végszóra: kezdésnek olcsó de használható gitár és jó erősítő. A gitárokat úgyis cseréled de az erősítőt több mint valószínű, hogy nem.

  • 22.

    OK Yogi, be kell látnom, hogy igazad van. Gondolom a GS nem ér rá mindennek után nézni, szóval marad a fórumozók javítása. Ha a hangnem korrekt nincs benne semmi kivetni való.

  • 21.

    Kedves Tamás
    Soha, egyetlen gyártó nem tett még olajat a hangolókulcs házába. Nem véletlenül, hanem mert nem tudná megakadályozni a folyást, és mert nincs szükség a folyékony kenőanyagra.
    Nem sértegetni akartam a hozzászólásommal, hanem segíteni. Ha te mégis sértőnek érezted, akkor elnézést kérek, nem ez volt a szándék. Szerintem hasznos lenne, ha valaki javítaná a cikket a leírtam hibák figyelembe vételével, de gondolom ez a GS feladata lenne.

  • 20.

    ah... ,max 2000 karakter, akkor ˝disregard comment 19˝ majd elküldöm Molnár úrnak cikként, hamár úgyis azt kérte tőlünk...
    csak annyit: Undark: pontosan!

  • 19.

    Hali, azért bátorkodom hozzászólni a cikkhez, mert még bennem friss az élmény: tavaly vettem meg életem első villanygitárját. Nem volt soha klasszikus gitárom, nem tudtam semennyit sem gitározni, 4 hónapig olvasgattam a neten elérhető okosságokat

  • 18.

    Ami viszont a _legelső_ gitáromat illeti, 14 évesen kaptam karácsonyra. A legolcsóbb East klasszikus gitár volt, amit kínál a piac. 15000 Ft volt a listás ára. A szüleim úgy voltak vele, hogy egy hét után úgy is megunom, aztán nem fogom használni többet... Na most ehhez képest kinéztem egy 180000 Ft-os Yamaha klasszikust, hogy legyen min flamenkót is játszani rendesen. ; )

  • 17.

    Az első elektromos gitárom egy Vorson EDG-46 típusú hangszer volt. 35000 JMF-ért adták 2007-ben. Meglepő módon nem azért esett erre a választásom, mert olcsó volt. Akkor már évek óta játszottam klasszikus gitáron is, szóval nagyjából volt elképzelésem arról, mit és hogyan szeretnék játszani. Ebből a modellből 8 különböző darabot próbáltam ki egymás után ugyan azon az erősítőn. Volt amelyik tényleg a tűzifa kategóriába esett (zizegő bundok, elviselhetetlen alapzaj, 30°-os szögben kiálló híd!!! :D ), de találtam egy olyat, aminek a nyaka nyíl egyenes volt, a szerelékei rendben voltak, alapzaja alig volt, szépen és pontosan is szólt. Azóta kb. 20000 Ft-ot költöttem rá és csodálatosan kiszolgál. Bármilyen stílusban megállja a helyét. A lényeg, hogy mielőtt hangszert vesz az ember, jóóóóóóó alaposan próbálja is ki, kérjen meg egy hozzáértőt, hogy kísérje el, ha ez lehetséges.

  • 16.

    Vagy az is lehet, hogy egyik gyártó olajat tesz bele, a másik zsírt, és mindketten másikat tapasztaltatok meg. Ez azért ne legyen vitatárgy.

  • 15.

    Ja, olaj. Az én Washburnomban isten bizony olaj volt, keresztben a fejen fekete folyásnyomot produkált. Vagy ha megnézek közelről egy gitárt majd kiderül, hogy folyékony halmazállapotú fekete zsírt használnak...

  • 14.

    Drágáim! Máris 13 kommentnél tartunk... Helyes.
    Kedves Gitárshop! Yoginak igaza van, tényleg nincs stop bar tremolo, és az én eredeti cikkemben nincs is benne ez a kifejezés! Viszont: a koptatóra rögzített szedő miatt van vékonyabb hangja, elég vaskos tévedés - Yogi
    Az alapvető különbség, amitől ezeknek a hangszereknek más karakterű a hangja, NEMCSAK a felhasznált anyag minősége, és mennyisége miatt van, hanem attól IS, ahogyan a hangszedők be vannak építve. Nem beszéltem kizárólagosságról, de ne mondd hogy nem befolyásolja a hangzást az, hogyan és hová van a hangszedő beépítve.
    az meg pláne, hogy a LP-nál a testhez rögzítik a pickupot Ki mondott ilyet? A Les Paul típusokba a hangszedők a testbe vannak süllyesztve. Ígérem, megnézek közelről egy elektromosgitárt, de légy szíves te meg tanulj meg olvasni.
    Javítok : Az LP-knél hangszedőkeretre rögzítik a hangszedőket, amik még még mindig jobban átadják a rezgést a testnek, mint a koptatólapra rögzített társaik. Különben csak az hibázik aki dolgozik, lehet cikket beküldeni... Köszi, hogy rámutattál a maszatolásomra, konkrétumok helyett.

  • 13.

    Első gitárnak jó egy alsó kategóriás gitár is. Ha kialakul a stílus, addigra tudni fogjuk nekünk mi kell. Ráadásul akár milyen jó egy gitár hangja egy idő után megunja az ember és újra vágyik :)

  • 12.

    Igaz, ami igaz, kezdő gitárra tényleg nem érdemes 50-60 nál többet adni. Lényeg hogy szóljon, és ne legyen ferde. Vannak erre is külön szériák, mint az Ibanez Gia, avagy a Schecter SGR. Nálam külön kötelező szempont volt a Warlock alak, mert az agresszív és menő :D Persze most már inkább egy Ibanez Prestige RGA-t vennék.... :P

  • 11.

    Sziasztok!
    Nagyon tetszett ez a kis írás, nem vagyok nagy gitáros, de pár évtizede próbálok szabadidőmben pengetgetni, igaz a fő profilom az ének - már aki bírja hallgatni :-) -
    Az a sanda gyanún, hogy most keresztre leszek feszítve az tuti :-D. Szeretnék egy tényleg jó gitárt de nincs rá pnzem, a családi kassza nem engedi, hogy százezreket költsek egy hangszerre, bár szeretnék. Kénytelen vagyok körülnézni és a gyengébbek közül választani, hogy a számomra megfelelő stílushoz passzoló hangot csikarjak ki. Van itt két link mind a kettő egy sokak által gyűlölt és soha kézbe nem vehető ˝márka˝ egy típusáról szól.
    www.ultimate-guitar.com

    webcache.googleusercontent.com

    Elolvastam őket és megvettem egy ilyen cuccot fillérekért. A beállítást megoldottam itthon - nem nagy ördőngősség, igaz bundot csiszolni nem kellett - a hangszedőt lecseréltem egy entwistle hvx zebra szettre, a hidat szintén lecseréltem egy roller saddlerre, és még mindíg nem tartok 40 ezer forintnál, viszont a hang mindenért kárpótol. A gibson hangot nem tudja sajnos :-) de hát ennyiért ne is várjuk el. Próbálták már igazi gitárosok is eddig egy negatív véleményt sem hallottam vissza, sőt. Aki eddig játszott rajta nem nagyon akarta visszaadni.

    Persze természetesen én is vágyon egy igazi Gibsonra, de az csak egy álom marad, no meg a tudásom sem megfelelő egy olyan hangszerbirtoklásához :-D na jó ez csak vicc volt.

  • 10.

    Gyerekek, nem tudja értelmezni a fórumszoft az idézőjelet? Ezt azért javíthatnátok...
    tehát harmadszor is: olyan, hogy *stop bar tremoló, nem létezik - van stop bar, ami a Tune-o-Matic hidak jellemző húrrögzítője és mindenképpen fix hidat feltételez, meg van a tremoló, ami ugye nem fix és akármilyen felépítésű lehet, ezek egyike a Floyd Rose.
    Szóval a tévedések javításával jó cikk lehetne.

  • 9.

    Valamiért eltűnt a hozzászólásom vége: tehát olyan, hogy *stop bar tremoló

  • 8.

    Nem rossz elképzelés a kezdő gitárvásárlónak szóló cikk, nagyon hasznos, mert a legtöbben tényleg nem tudják, mire kell figyelni. Véleményem szerinte azonban nem ártott volna a tényeknél maradni, esetleg átnézetni valakivel, aki ért hozzá vagy legalább látott már elektromos gitárt közelről. Azért az, hogy a Stratocasternak a koptatóra rögzített szedő miatt van vékonyabb hangja, elég vaskos tévedés, az meg pláne, hogy a LP-nál a testhez rögzítik a pickupot. A hangolókulcsokban sohasem olaj van, hanem kizárólag zsír, olyan pedig, hogy *stop bar tremoló

  • 7.

    emberek, itt első gitárról volt szó, nem pedig arról, hogy 2 év után mit vegyek 200.000 Ft-ért.

    Én 50 E Ft-nál semmi képp sem költenék első gitárra többet. Akkor még úgyse tudja az ember, hogy mi jön be neki vagy mi nem. És az 50 ezret is inkább használtba gondolom, azon nem lehet nagyot bukni :S.
    Én Floyd rose-os gitárt nem javaslok elsőre, se alap tremolósat(fender), csak a szenvedés van vele. Első gitárnak pont jó egy alap telecaster vagy alap strato (pl squier), esetleg valami használt epiphone.
    tuningolni nem érdemes, akkro inkább vegyen valaki egy jobbat, vagy gyűjtsön egy gibsonra...

  • 6.

    Nem kell fender, lényegében az is szériagyártmány és nem is squierre gondoltam. A lényeg nekem hogy egyedi legyen. Teljesen új gitár lesz belőle, csak nincs pénzem egyszerre megvalósítani ezért a squiert használom fel pótlásnak míg minden meg nem lesz. Egy alkatrészt se akarok megtartani. E hónapba készül el a test is éger fából. Házilag. Eszemben sincs squiert tuningolni. Eleve a fái alkalmatlanok hozzá... hiába tennék bele 60ezres fender pickupot akkor se szólna úgy.

  • 5.

    1. ˝ne érd be félmegoldásokkal. Felejtsd el az olcsó Squier-t, Cortot, Epiphone-t..˝
    Kezedbe vennél egy újonnan 100e fölötti Cort-ot valószínűleg befosál az élvezettől és nem adnád soha többé, 1990 utáni USA Fenderekért sem.
    2. ˝ Én is egy ilyen gitárral nyomulok (félig) Egy pár dolog még squier. De ha okos az ember és ismeretsége van akkor 100ezerből bőven kihozhat az ember egy csúcs gitárt, teljesen személyre szabva.˝ - ez tipikusan azoknak a dumája akik még nem fogtak a kezükben csak squier kategóriát. Ugyanis bármennyire fájó, nem lehet belőlük Fendert csinálni. Rákölthetsz 1 000 000-t, akkor se.
    Azért tudom, mert én is ezt hittem anno.

  • 4.

    Olcsóbban ki lehet jönni home made gitárokból. Én is egy ilyen gitárral nyomulok (félig) Egy pár dolog még squier. De ha okos az ember és ismeretsége van akkor 100ezerből bőven kihozhat az ember egy csúcs gitárt, teljesen személyre szabva.

  • 3.

    MechaVick: Van benne igazság, de a Metal Master ritka nagy f0s. 70ezerből kell vanni egy Cort Z42-t, meg hozzá az alap dolgokat, és jó lesz kb életed végéig. Persze jobbra fogsz vágyni, de nyűgöd nem sok lesz vele. Amúgy új pickup: szubjektív, új 3 állású: garanciális, beállítás: egy Gibsont is be kell állítani néhanapján, és akkor már csak 82ezernél vagy, ami szerintem vállalható.

  • 2.

    Hogyha esetleg gitárvételen törnéd a kis fejedet...
    ...és nincs rá sok pénzed, úgyhogy veszel egy kinézetre ˝faszányos˝ gitárt (én egy 2005ös B.C. Rich Metal Master-t vettem, mert Slayer, meg Sepultura), akkor a következő járulékos költségekbe fogod magad beleverni, teljesen önszántadból:
    fasza gitár: 70.000 Ft
    Két új passzív hangszedő a fasza gitárodba, mert a gyári az szarul szól:
    35.000 Ft
    Új hangolókulcsok a fasza gitárba, mert a gyári az elmászik:
    10.000 Ft
    +700 gramm tört ólom a gitár testébe, mert különben fejnehéz és lebillen a nyakadból:
    2.000 Ft
    Új háromállású kapcsoló, mert a gyári kontakthibás:
    5.000 Ft
    Szervízben pontosan beállítani a nyakat, lecsiszolni a bundokat, hogy ne zizegjen a húr, újralőni a hidat, mert a test fája gyenge(Agathis) és a fém híd kezd belőle kihajlani:
    12.000 Ft
    Most tartunk 134.000 Ft nál és még nincs tokod amiben viheted, nincs kábeled, erősítőd, pót-húrod, fogólaptisztítód...
    Inkább gyűjts még két hónapot és vegyél egy rendes hangszert, ne érd be félmegoldásokkal. Felejtsd el az olcsó Squier-t, Cortot, Epiphone-t. Ha egy GITÁRT akarsz akkor min. 120 ezret ki kell adj. Nekem ez a tapasztalatom. Jöhet a szarvihar.

  • 1.

    Nagyon jó kis cikk, tanulságos. Bár véleményem szerint egy kezdőnek nincsenek külön elképzelése arról hogy mit is szeretne. Erre jó példa voltam én. Valami jó ˝metálgitár˝ kell. Ajánlották hogy akkor Epiphone... meg is vettem egy Special 2-es SG-t. Hát mondanom sem kell hogy annak a ˝gitárnak˝ inkább hegedűhöz hasonlított a hangja :). Aztán rájöttem, hogy nekem a blues jobban fekszik. Ekkor elcseréltem a gitárom egy Squier bulletre. Ami ahhoz képest, hogy 15ezer forinttal olcsóbb mint az Epiphone volt, ahhoz képest a gitár fája, és az elektronikája is többet ér véleményem szerint. Úgyhogy elsőnek ajánlom minden kezdőnek, hogy hallgasson zenét nagy skálában, hogy jöjjön rá mi is kell neki. Azután olvasson ilyen cikkeket, fórumokat, hogy az általa választott stílushoz milyen gitártípusokat használnak, és így döntsenek ne a haverjaik tanácsai alapján.

◼ Népszerű