
Csalók az internetes kereskedelemben és egyéb nyalánkságok!
Akinek gondja, ötlete van, segítségre szorul itt kaphat vígaszt !
@pofi (#908): Ha van képernyőkép, fizetési bizonylat stb., akkor elvileg nincs akadálya a visszatérítésnek, ha az a baj, hogy nem érkezett meg az áru. Ugyanis arról konkrét bizonyíték kell legyen, mert remélhetőleg követéssel kérted a feladást (én biztos úgy kértem volna, közel 700000 forint esetében. ha nem követéssel kérted, akkor megint csak aggályos, hiszen, ha az eladó bizonyítja, hogy föladta, onnantól nem könnyű a dolog, mondhatni reménytelen.
Ha megérkezett, de szerinted nem azt kaptad, amit rendeltél, akkor kb. futhatsz a pénzed után.
Megkérdezhetem, mi volt a rendelés tárgya?
@Lorand Komaromi (#906): i.imgur.com
@Flór Gábor (#904): Sajnos elég nagy a kár összege: 1914 USA dollár. Az érdekesség az, hogy kezdettől fogva mindent dokumentáltam, képernyőképeket készítettem a megkeresésről, az árajánlatról és minden fontos eseményről, de az Alibaba szerint ez nem elég a kedvező elbíráláshoz. Az érdekesség az, hogy a hírdetés még mindíg aktív az oldalon ugyanazon cégnévvel és szállítóval.
Sziasztok! Sajnos megtörtént velem az, hogy internetes csalás áldozata lettem. Valószínű, hogy nem én vagyok az egyetlen, akivel ez előfordult már, de az esetről érdemes információt adni, hogy mással ez ne fordulhasson elő.
Az Alibaba.com oldalon történt az eset, sajnos nagyon úgy néz ki, hogy a benyújtott panaszom nem lesz nyerő, mert a válaszban az áll, hogy nem nyújtottam be egyértelmű dokumentumokat az elbíráláshoz. Természetesen ezt a választ nem fogadtam el és megismételtem most a szállító ellen a panaszom, - előzőleg a vételár kedvezményezettje ellen szólt a panasz -, ez a kivizsgálás még folyamatban van.
A kérdésem az lenne, hogy akivel már ilyen előfordult, mitt tett, kihez fordult segítségért, egyáltalán van-e esély egy ilyen csalásból eredményesen kijönni? Van-e nemzetközi nyomozás indításra lehetőség egyáltalán?
Várom véleményetek, tanácsotok, segítségetek.
Üdv: László
@Zenemánia (#901): Ez nem ugyanaz. Ha egy vevő árul valamit X forintért, majd 2 hétig olcsóbban, majd megint drágábban, az röhejes. Az, hogy valakitől nem veszik meg ugyanazt 500-ért, amit mástól 600-ért, az többtényezős: a vevő nem látta az olcsóbbat, nem bízik az egyik eladóban, de a másikban igen stb.
@Péterfia Dávid (#900): Pedig van rá példa - nem is egy. Legutóbb pl. egy Music Man gitárt hirdettem ára alatt: 500-ért. Senki sem jelentkezett rá. Majd jött egy pécsi srác, hogy számítsak be a gitárba pár dolgot. Megtettem, elboltoltuk. Pár napra rá feltette 600-ért ugyanide, és azonnal megvették kp-ért. Ráadásul Bp-ről mentek el érte. Ha tőlem veszi meg - megspórol 100 ezer Ft-ot + egy pécsi utazást.
@Péterfia Dávid (#898): Mondjuk ezek sima marketingfogások, a ˝szeretett gitárom˝, meg ˝ez a legjobb gitár, ami életemben a kezemben volt˝ (akkor miért adod el?), a költözés meg sürgető jellegű. Kedvencem még: ˝ha ennyiért nem megy el, megtartom˝ (más opció? kidobja? elajándékozza?). De ezek nem a lehúzásra mennek, míg a betegség, családi ok és hasonlók általában igen. (Persze, van az a helyzet, amikor valódi az ok, de akkor jó az ár is, és máris nem kell indokolgatni.)
@Flór Gábor (#897):
Nekem azzal nem lenne gondom, ha családi okból, vagy betegség miatt ad el valamit, és szóvá is teszi, ha korrekt az ár, és azt keresem, amit árul. Azért sürgős esetekben a normálisabb hirdető inkább alá megy a piaci árnak, hiszen sürgős, és gyorsan kell a pénz.
Számomra 2 röhejes dolog van, amikor ˝szeretett˝ gitárról van szó, és ezért túl van árazva, meg amikor költözés miatt eladó, mintha egy gitárt nem lehetne magaddal vinni...
Ez a betegségre hivatkozás is tipikus a csalóknál. Arra apellálnak, hogy szánalmat ébresztenek, és így a retorzió is enyhébb lesz, vagy akár el is marad. És nyilván nem is alaptalanul. (Ősi dolog a szánalom alapú pénzkinyerés, l. pl. a koldusokat.)
Pedig semmilyen személyes eseménynek nincs köze egy üzleti tranzakcióhoz. Nem fogom drágábban megvenni a cuccot, mert, mondjuk, az eladónak családja van, és kell neki a pénz. Én pl. alapból kerülöm azokat a hirdetéseket is, amik így kezdődnek: betegség miatt, családi okból stb. eladó. (Külön kedvenceim, amikor benne van, hogy betegség miatt felhagy a zenéléssel, majd a hirdetés végén ott van, hogy milyen hangszert számít be, vagy cserél.)
Együttérzésem azoknak, akik ilyen helyzetbe kerülnek, ha személyesen elmondja, meghallgatom, de azt nem fogja befolyásolni, mennyit fizetek a cuccért. De ha már előre ˝teregeti a szennyest˝, alapból viszolygok (és gyanakszom).
@Molo (#893): Hát, sajnos ez van, ez egy ilyen ország. Nyilván nyugat felé is vannak genyók, de valahogy az arány kisebb. Vettünk autót Svájcban anno, úgy bánt velünk a kereskedő, mint egy királlyal, pedig csórók voltunk. Nagyon príma autót vettünk tőle, 10 éves Ford Escortot (nem hittük el, hogy annyi idős, olyan állapotban volt). 23 éves volt, mire eladtam, de csak azért mert addigra már rozsdásodott, nem volt kedvem karosszériásra költeni egy vagyont.
Sajnos itt sokszor a boltok is arra mennek rá, hogy lehúzzanak, mit várunk akkor a magánembertől. Meg hát ugye, fejétől bűzlik, ahol lopnak nagyban, ott lopni fognak kicsiben is. Szomorú ez.
@Flór Gábor (#892): Egy volt kollégám egy darabig egy Ford szalonban dolgozott a kies magyar vidék egy nagyobb városában. Eljött hamar, azt tapasztalta, amit te is írtál, bár nem a szándékos átbakkerolás volt a cél, de olykor simán megtették, alapesetben csak finoman ˝csúsztattak˝.
Régebben ugyanebbe a városba hordtam a céges autót szervizbe egy városon belül igen nagy autós céghez, akik a műhelyen kívül szalont és márkaszervizt, használautó telepet is működtetnek, meg kárfelmérést, stb. Mindig igen pontosan felmérték az igényt, műszaki hibákat, és az elkészülés idejét, mindig igen pontosan túlszámláztak és mindig igen pontosan sosem tartották be az ígéreteket. Egyszer elhoztam a céges autót (Ford Ranger, de nem a Fordnál történt ez), kereken 500 méterre jutottam vele, mivel a töltés hiánya volt az egyik fő gond, amiért bevittem, meg aksit kellett volna cserélni, de pont ezt a kettőt elfelejtették megcsinálni, de a munkalapon ott volt, hogy javítva. Aztán mentem egy percet, megálltam egy boltnál, indítani már nem tudtam, onnan tréler vitte el. Újabb egy hétig vártam rá, szerencsére a cégünknél is rájöttek, hogy gebasz van, azóta egy teljesen másik vidéki márkafüggetlen cég a szerviz, akik tényleg korrektek, sokan a maszek autóinkat is oda hordjuk.
A Becsületesneppernél kéne kocsit venni, csak annyi lóvém meg nincs.
@Molo (#891): Autóvásárláskor szerintem ez hagyomány, hogyan lehet átverni a vevőt. A szalonokban jó eséllyel oktatják is belépéskor, hogyna kell mosolyogva szemenhazudni az ügyfelet, a használtautósok is ott képződnek, a magáneladóknak meg lehet, hogy van OKJ képzés. Én az új autóm vásárlását is majdnem a békéltető testülettel zártam. A feleségemnek használtat vettünk, szerintem az volt az a csoda, ami sosem fordul elő a valóságban: 9 éves, valós 46000 km, törésmentes, 1 milla alatt, nem dohányzó nyugdíjastól, már csak a garázsban tartott hiányzott, de azt amúgy sem szabtuk feltételnek, amikor kerestünk. Mondjuk ez fél év roncsvadászat után valósult meg, és többen kiröhögtek, amikor vázoltam az igényeimet.