Mindenkinek van egy kattanása, én alapból strat és szinté nyaki hangszedő +híd egyébként meg időnként elcsábulok valami érdekes iránt...így volt több squier mustangom is...szerintem van valami eredendően jópofa abban a gitárban....:) Időnként elcsábulok valami extra tele irányába de alapvetően strat....az ember ugye szeret kísérletezni és kipróbálni hangzásokat....az SG nekem kimaradt de szerencsére van időm pótolni még...remélem! :)
Amúgy meg szerintem ez olyan varázslat mint a szerelem kérdése....aki szívből, lélekből játszik abban mindenképpen van valami varázslat, misztikum, amit senki ugyanúgy nem tud reprodukálni...még ugyanolyan cuccon sem...valahogy a szerelem is ilyen...lehet hogy megpróbáljuk fejben összerakni a dolgot de a valódi mély érzések nem tudjuk hogy pont miért ott és köztük jön létre - csak megtörténik...a zenében is hasonló ez....nem kell hozzá szuper cucc és gitár...akinek van mondanívalója az MINDENEN átjön...:)
A magamfajta hobbygitáros meg örül annak ha van egy jó gitárja mert azt hiszi hogy most jobb lett...:)
Igen. Jól emlékszel! Kb 20 éve volt, vagy még régebben, amikor Tátrai Tibusz a régi V52-be beugrott vmiért, és amíg Ádi molyolt valamit a gitárján, virágos jókedvében egy dekorációnak felszögelt musimán (ki tudja milyen öreg, lejátszott húrokon! ! ! ! ! ) meg egy ˝elrettentő példának˝ kiállított KGST tranyós kombón bolondozott kicsit.... kb fél évig ˝sírva vettem a kezembe˝ a gitáromat :-(
Rá kellett döbbennem: ami nekem fontos, szép, szívbemarkoló a gitár hangjában, az 95%-ban az, ami egy Tátrai szintű zenész ujjaiban, fülében, muzsikus lelkében van......
Akkoriban jelent meg a Hobo :vissza a 66-os úton CD-je. Én a ˝nem lehet két hazád˝ meg a ˝vidéki angyal˝ című opuszok gitárjától sírógörcsöt kaptam a meghatottságtól.
Kérdeztem Tibuszt (akkor láttam először) , hogy mit használt a ˝nem lehet két hazád˝-ban. Mert én orgazmus közeli álkapotba kerültem a sound-jától.
Azt bírta mondani: 9-es húrt. Mert azt érzi a legjobban nyújtáskor :-)))))
Kicsit elcsodálkoztam ezen. Aztán faggattam még egy kicsit, hogy : eddig OK, de milyen effektet, torzítót, kompresszort, vagy milyen titkos hangmérnöki csodát még ?
Azt mondta, semmit. Az erölködője drive és boost kapcsolóin kívül SEMMIT! A hangmérnök persze egy kis visszhanggal ˝elhelyezte a térben˝, mint minden más hangszert, de az is csak a keverőpulton volt.... :-))))
Egy ˝titokkal˝ kevesebb :-)
Már csak egy hasonló beszélgetés hiányzik az életemből.
Karácsony Jánostól szeretném megkérdezni egyszer, hogy miként hozta össze életem legjobb blues szólójának a soundját, mit használt akkor fel ehhez.... az idén éppen 40 éve hallgatom a sziszifuszi bluest, szívrepesve, de eddig még nem sikerült kikotyvasztanom (pedig az SG-t kb emiatt vettem anno) az ott hallott Higain karaktert. ... :-)
Van még miért élnem! ! ! ! :-D
Eredeti bejegyzés megtekintése
Eredeti bejegyzés: Imi!
Igen. Jól emlékszel! Kb 20 éve volt, amikor Tátrai Tibusz a régi V52-be beugrott vmiért, és amíg Ádi molyolt valamit a gitárján, virágos jókedvében egy dekorációnak felszögelt musimán (ki tudja milyen öreg, lejátszott húrokon! ! ! ! ! ) Meg egy ˝elrettentő példának˝ kiállított KGST tranyós kombón bolondozott kicsit.... kb fél évig ˝sírva vettem a kezembe˝ a gitáromat :-(
Rá kellett döbbennem: ami nekem fontos, szép, szívbemarkoló a gitár hangjában, az 95%-ban az, ami egy Tátrai szintű zenész ujjaiban, fülében, muzsikus lelkében van......
Akkoriban jelent meg a Hobo :vissza a 66-os úton CD-je. Én a ˝nem lehet két hazád˝ meg a ˝vidéki sngyal˝ című opuszok gitárjától sírógörcsöt kaptam a meghatottságtól. Kérdeztem Tibuszt (akkor láttam először) , higy mit használt a ˝nem lehet két hazád˝-ban. Mert én orgazmus közeli álkapotba kerültem a sound-jától.
Azt bírta mondani: 9-es húrt. Mert azt érzi a legjobban nyújtáskor :-)))))
Kicsit elcsodálkoztam ezen. Aztán faggatram még egy kicsit, hogy : eddug OK, de milyen effektet, torzítót, milyen titkos hangmérnöki csodát?
Azt mondta, semmit. Az erölködője drive és boost kapcsolóin kívül SEMMIT! A hangmérnök persze egy kis visszhanggal ˝elhelyezte a térben˝, mint minden más hangszert, de az is csak a keverőpulton volt.... :-))))
Egy ˝titokkal˝ kevesebb :-)
Már csak egy hasonló beszélgetés hiányzik az életemből.
Karácsony Jánostól szeretném megkérdezni egyszer, hogy miként hozta össze életem legjobb blues szólójának a soundját, mit használt akkor fel ehhez.... 40 éve hallgatom a sziszifuszi bluest, szívrepesve, de eddig még nem sikerült kikotyvasztanom (pedig az SG-t kb emiatt vettem anno) az ott hallott Higain karaktert. ... :-)
B. János - A Boss GP10 - GK3-at próbáltad már. Nagyjából ugyanazt teszi, mint a Variax, viszont szinte bármelyik gitárra felrakható a GK3 és a kettő együtt egy normál gitár multieffekt-egy Variax-jellegű gitár modulátor/szimulátor-egy szintetizátor és egy MIDI interface.....Ami számomra kicsit kellemetlennek tűnik benne, az még mindig a 13-pin kábel.
Ha már törzsasztalálkozó, Tisza és szesztestvériség a zenében, tudom ajánlani a hanosz-Andrásik Remo féle szolnoki gitármánia tábort. A programok világszínvonalúak, a társaság mint itt a legjava, az ára belépõszint, az érzés pedig megfizethetelen. Talán csak a csajok túl fiatalok (de legalább vannak, nem úgy mint itt), de lehet hogy én vagyok túl öreg.
B. János!
Ha már valamilyennek be kéne sorolnom magam, én is leginkább stratósnak mondanám magam :-)
Azok közül is olyannak, aki a kisebb jelű, nyaki pickup-ök hangzását szereti a legjobban.
A gitárjaim többsége strató szerű testtel bír. Még az egy szem telémet is átfaragtam (amennyire lehetett) stratósra. Értem ez alatt azt, hogy hátul, felül kimélyítettem a ˝pocak kivágást˝, és elöl pedig a jobb alkar felfekvésénél ugyanúgy ˝letörtem˝ az élt, mint egy sztratón szokás. Kb a Leóbácsi elképzelte ˝contour body˝ szellemében jártam el.
Van lp- m is, de csak 1-2.
SG ből meg csak 1.
Én azokat is szeretem. De fene tudja miért (mondjuk, nekem az lp-nehezek) , azokat veszem kézbe a legkevesebbszer.... és ugyanakkor nagyon érdekes, mert ha kérdeznék, az SG-ről tudnék a legtöbb jót elmondani :-O
Könnyű, egyszerű, szép, nagyon jól szól humbikkal, meg felezve, majdnem single módban is. Szerintem az egyik legjobb konstrukció a sztenderd gitárok között. És nekem még tetszik is. Viszonylag olcsó is volt.
Sokan le ˝fejnehéz˝-ezik szegényt, de én nem értem, miért. Nekem nagyon is kényelmes.
És mégis....valamiért a strató maradt az én forma és hangzásvilágom..... talán az első szerelmek miatt (Hendrix, Gilmour, Knopfler, stb)....de egy biztos. Az SG megérkezése után minden nehéz gitárom kapott könnyebb-vékonyabb testet, és pont lesz@rtam, hogy milyen fából, csak a súlya és a színe érdekelt :-)
A kis ˝gibson tele˝ (így hívom az SG-t) mutatta meg számomra, hogy lehet vékony, könnyű testtel is gyönyörű hangzást produkálni.
3 ˝falidísz˝ gitárom úszta meg ezt a barbár beavatkozást egyedül, mind nehéz, mahagóni, illetve mahagóni+juhar testű ˝rettenet˝ ..nem is igen kerülnek kézbe-ölbe-vállra szinte soha :-)
Eredeti bejegyzés megtekintése
Eredeti bejegyzés: B. János!
Ha már valamilyennek be kéne sorolnom magam, én is leginkább stratósnsk mondanám magam :-)
Azok közül is olyannak, aki a kisebb jelű, nyaki pickup-ök hangzását szereti a legjobban.
A gitárjaim többsége strató szerű testtel bír. Még az egy szem telémet is átfaragtam (amennyire lehetett) stratósra. Értem ez alatt azt, hogy hátul, felül kimélyítettem a ˝picak kivágást˝, és elöl pedig a jobb alkar felfekvésénél ugyanúgy ˝letörtem˝ az élt, mint egy sztratón szokás. Kb a Leóbácsi elképzelte ˝contour body˝ szellemében jártam el.
Van lp- m is, de csak 1-2. SG ből meg csak 1. Én azokat is szeretem. De fene tudja miért (mondjuk, nekem az lp-nehezek) , azokat veszem kézbe a legkevesebbszer.... és ugyanakkor nagyon érdekes, mert ha kérdeznék, az SG-ről tudnék a legtöbb jót elmondani :-O
Könnyű, egyszerű, szép, nagyon jól szól humbikkal, meg felezve, majdnem single módban is. Szerintem az egyik legjobb konstrukció a sztenderd gitárok között. És nekem még tetszik is. Viszonylag olcsó is volt.
Sokan le ˝fejnehéz˝-ezik szegényt, de én nem értem, miért. Nekem nagyon is kényelmes.
És mégis....valamiért a strató maradt az én forma és hangzásvilágom..... talán az első szerelmek miatt (Hendrix, Gilmour, Knopfler, stb)....de egy biztos. Az SG megérkezése után minden nehéz gitárom kapott könnyebb-vékonyabb testet, és pont lesz@rtam, hogy milyen fából, csak a súlya és a színe érdekelt :-)
A kis ˝gibson tele˝ (így hívom az SG-t) mutatta meg számomra, hogy lehet vékony, könnyű testtel is gyönyörű hangzást produkálni.
3 ˝falidísz˝ gitárom úszta meg ezt a barbár beavatkozást egyedül, mind nehéz, mahagóni, illetve mahagóni+juhar testű ˝rettenet˝ ..nem is igen kerülnek kézbe-ölbe-vállra szinte soha :-)
Variax=gitárok svájcibicskája. Ez jó már megérte felkelni! Amúgy a múltkor azon agyaltam hogy a közönség mit érzékel a soundból,aztán rájöttem hogy kurv@ra semmit. Ez csak a magunk kielégítésére és zenésztársaink elötti fitymaméregetésére van. A jó és a nagyon jó közötti különbségről beszélek persze. Az már olyan kis mértékű (százezrekért) hogy egy prosztó mint én nem is teheti meg. És különben is előbb meg kell tanulni gitározni mert a hang amit képezünk az adott technikai eszközökkel és az érzés amit átadunk az a kézből és a szívből jön, plusz társul mellé egy előadói kisugárzás is. Kár hogy csak beszélni tudok róla, és csinálni nem de jól esik itt kibeszélni a névtelen alkohol ő ő zenésztársakkal. Ha jól emlékszem akkor Csaba te írtad itt hogy a Tátrai Tibusz bácsit hallottad egy tüzifán meg egy tranyós regenten olyat pengetni hogy lefostad a bokád! Sokszor egy új gitártól várom a megoldást mert még az is lehet inspiráló. Ha kipróbáltam egy variaxot (Csaba exkaliburját) akkor megosztom a tapasztalatot, ha jó ha rossz.
Imi!
Azért emlegetem a legtöbbször/ellenpéldaként (szinte már nem is gitárként), mert pickup sincs benne, kínai, a hangszerek ˝legalja˝ egy csomó gitáros kolléga szemében :-) én meg ennek ellenére szeretem, sokat kézbeveszem őket.
Lusta vagyok, akusztikus fémhúros már egy sincs otthon (elvitték a fiaim), 12 húrosom sosem volt (be sem tudnám talán hangolni) , az igazi, etalon vintage hangzások pedig az én fülemnek azonnal tetsző módon törnek elő belőle :-) pont olyasmiket utánoz, amikre sosem lenne pénzem. Drága jazz gitárokat, ugyancsak megfizethetetlen akusztikusokat, `50-es, `60-as évek beli teléket, stratókat, lp- ket p90-el, humbival, 1-2 tőrőlmetszett rockabilly félakusztikust számomra élethűen utánoz.
Mondjuk a banjo és dobró, meg elektromos-szitár lehetőségekkel keveset figlalkoztam, de azok is tetszenek.
Tul képp ellennék ezzel a 2 gitárral életem végéig :-) az egyikbe (600-asba beleaplikáltam egy pickupot is, de azzal csak arra készülök, hogy ha egyszer azzal lépnék fel, és tönkremenne a variax tápja, be tudjam fejezni amit elkezdtem :-)
a 300-as talán hársfa, a 600-as meg talán éger, de itt talán mindenki elhiszi, hogy végképp semmi köze a kijövő soundnak a test fájához :-)
Még a húrvastagságot sem igen hallom ki, pedig a 300-as fix húrlábas 10-52 mix. készlettel húroztam fel legutóbb kisérleti jelleggel. A 600-as tremolóson meg maradt az ˝alap˝ 9-42.
Analóg gitárnál a vastagabb húrokat szebbnek hallom. Itt meg semmi különbség :-) úgyhogy maradhat a kényelmesebb , vékonyabb ezután is, lelkiismeret furdalás nélkül.
Egy próbát, szerintem, minden gitárosnak megérne :-)
Szerintem a 90%- a a kipróbálóknak teli szájjal vigyorogna közben, meg azt hajtogatná: nekem is kell egy ilyen! Aztán 2 nap múlva elfelejtené az egészet :-)))) többnyire igazi szalmaláng szerelem a zenészek részéről :-) leginkább azért, mert amiben a legjobb (a régi drága sztenderd soundok konzervje) , azok a soundok igencsak kimentek a divatból. Egy jóideje már mindenki a ˝saját soundját˝ keresi :-)
Effektezni, sokrétűen használni pedig leginkább a saját line6 cuccaival lehet. Olyankor még nekem is rossz érzéseim vannak. Valamiért nem annak tudok örülni, hogy a gitárral, a padlómultival mi minden félét ki lehetne hozni, hanem olyannak érzem magam, mint valami kocka számtech geek csávó.... :-) amikor tudom, hogy pontosan mit akarok, olyankor a legjobb a variax, amikor keresek-kisérletezgetek olyankor az analog cuccok inspirálóbbak.... :-)
A variaxoknak a profi zenészek között több felhasználója akad(t régebben), de még ott is eléggé megoszlanak róla a vélemények.... azt hiszem, megmarad egy szűk réteg kedvencének ez a ˝gitárok svájcibicskája˝.... :-)
Egyszer valahol össze kéne jönni az itteni ˝törzsasztalnak˝ :-) nagy kedvem volna hozzá.
Tavaly nyáron nagyon készültem a Tiszára, Orosz Lacával forrasztgatni, de már az sem jött össze .....
De egyelőre nemhogy megszervezni nem tudnék egy ilyet, de még azt is nehezen tudom elképzelni, hogy elmenjek egy ilyenre valahova :-(
Annyira ˝túlvállaltam˝ magam munkával tavaly is meg az idénre is, hogy ennél kisebb léptékű dolgokra sem igen marad időm/energiám....
Eredeti bejegyzés megtekintése
Eredeti bejegyzés: Imi!
Azért emlegetem a legtöbbször/ellenpéldaként (szinte már nem is gitárként), mert pickup sincs benne, kínai, a hangszerek ˝legalja˝ egy csomó gitáros kolléga szemében :-) én meg ennek ellenére szeretem, sokat kézbeveszem őket.
Lusta vagyok, akusztikus fémhúros már egy sincs otthon (elvitték a fiaim), 12 húrosom sosem volt (be sem tudnám talán hangolni) , az igazi, etalon vintage hangzások pedig az én fülembek azonnal tetsző módon törnek elő belőle :-) pont olyasmiket utánoz, amikre sosem lenne pénzem. Drága jazz gitárokat, `50-es, `60-as évek beli teléket, stratókat, lp- ket p90-el, humbival, 1-2 tőrőlmetszett rockabilly félakusztikust számomra élethűen utánoz. Mondjuk a banjo és dobró, meg elektromos-szitár lehetőségekkel keveset figlalkoztam, de azok is tetszenek.
Tul képp ellennék ezzel a 2 gitárral életem végéig :-) az egyikbe (600-asba beleaplikáltam egy pickupot is, de azzal csak arra készülök, hogy ha egyszer azzal lépnék fel, és tönkremenne a variax tápja, be tudjam fejezni amit elkezdtem :-)
a 300-as talán hársfa, a 600-as meg talán éger, de itt talán mindenki elhiszi, hogy végképp semmi köze a kijövő soundnak a test fájához :-)
Még a húrvastagságot sem igen hallom ki, pedig a 300-as fix húrlábas 10-52 mix. készlettel húroztam fel legutóbb kisérleti jelleggel. A 600-as tremolóson meg maradt az ˝alap˝ 9-42.
Analóg gitárnál a vastagabb húrokat szebbnek hallom. Itt meg semmi különbség :-) úgyhogy maradhat a kényelmesebb , vékonyabb ezután, lelkiismeret furdalás nélkül.
Egy próbát, szerintem, minden gitárosnak megérne :-)
Szerintem a 90%- a a kipróbálóknak teli szájjal vigyorogna közben, meg azt hajtogatná: nekem is kell egy ilyen! Aztán 2 nap múlva elfelejtené az egészet :-)))) többnyire igazi szalmaláng szerelem a zenészek részéről :-) leginkább azért, mert amiben a legjobb (a régi drága sztenderd soundok konzervje) , azok a soundok igencsak kimentek a divatból. Egy jóideje már mindenki a ˝saját soundját˝ keresi :-)
Effektezni, sokrétűen használni pedig leginkább a saját line6 cuccaival lehet. Olyankor még nekem is rossz érzéseim vannak. Valamiért nem annak tudok örülni, hogy a gitárral, a padlómultival mi minden félét ki lehetne hozni, hanem olyannak érzem magam, mint valami kocka számtech geek csávó.... :-) amikor tudom, hogy pontosan mit akarok, olyankor a legjobb a variax, amikor keresek-kisérletezgetek olyankor az analog cuccok inspirálóbbak.... :-)
A variaxoknak a profi zenészek között több felhasználója akad(t régebben), de még ott is eléggé megoszlanak róla a vélemények.... azt hiszem, megmarad egy szűk réteg kedvencének ez a ˝gitárok svájcibicskája˝.... :-)
Csaba annyira mondod ezt a variaxot hogy a végén veszek egyet én is! Egy kicsit Eretnek hangszernek gondolom de puding próbája az evés. Kipróbálnék valakinél egyet szívesen! Cserébe én is mutatnék egy két márka nélküli èpített gitárt meg fendert is. Vinnèk magammal egy tranyós kombót amit règi zenèszek billegtettek a színpadon hogy milyen csövek vannak benne.
A márka vs sound kimeríthetetlen tárháza a jó kis eszmecseréknek..
Haveromnak is van egy variaxa, egyszer elhozta próbaterembe, lehidaltam tőle miket tud, ráadásul még gitározni is lehet vele... :) Durva hogy mennyit fejlődött a digitális modellezés, ez a szintiken is nagyon lemérhető.
Én abszolút konzervatív gitáros vagyok, minden stratra
és telére ami nem single coil-os a megfelelő számú pickup-al, azokra gyanakvóan nézek, a csavarozott nyakú les paul- nál meg őszintén megdöbbenek.:) Egyszer elcsábultam egy P90-es üreges testű telével de aztán megbántam! :)
A lényeg az, hogy virágozzék minden virág és mindenki olyat szakajtson ami neki tetszik!
Nektek aztán van időtök irogatni! Mintha regényhősök csaptak volna össze egy véget nem érő szappanoperában. De élvezem mikor Csaba morci a márka vs sound kérdésre, ez az ő témája! Ezt senki sem veheti el tőle, mert fog egy variaxot és szétvág vele mindenkit! Cserépedények! :)
Dehogynem, minden dolog aminek nem ismerjük az előéletét lehet sötét ló de itt inkább arra gondoltam hogy jó értelemben okoz(hat) meglepetést. :)
A fáról csak annyit hogy ez szerintem már nagyban hitkérdés és hitvita. :) Lehet itt jól dokumentált konkrét gyártási és műszaki dolgokat felvonultatni de mint tudjuk a gitárosok többsége konzervatív fajta és hisz abban hogy régen minden jobb volt...:)
Egyébként volt régebben egy bemutatója egy pickup gyártó cégnek ahol azt hiszem egy darab lécre szereltek két hangszedőt demózván hogy igazából mennyire ˝csak˝ a hangszedő kialakítása határozza meg a hangot és nem a faanyag. Szerintem ez olyan 85-95 % hangszedő, a többi fa de ez csak az én véleményem.
Akik valamennyire ismeri a Fender történetét az tudja hogy az első időkben valóban igen kisipari és ingadozó minőségben, manufakturális jelleggel folyt az első telék és stratok gyártása. A színes stratok meg valóban a DuPont autófestéknek köszönhetik s színüket, a surf green, Daphne blue, Fieste Red stb. mint ilyen festékekből van. Nyilván ezek sem voltak hibátlanok soha de mégis lehet ezekhez viszonyítani mint ˝eredeti˝ és első termékekhez. Oly annyira hogy amikor hatvanas évek végén a CBS megvette a Fendert, a hetvenes évek elejére, közepére, elég erős minőségi romláson ment át a hangszerek gyártása. Mivel nem voltak meg (állítólag) a stratok eredeti dokumentációi, ezért kénytelenek voltak gyűjtőktől visszavásárolni 50-es évekbeli hangszereket hogy tanulmányozhassák őket...ez is elég érdekes. :)
Amúgy egyetértek abban hogy mindenki játssza a saját zenéjét, találja meg a saját hangját, hangzását és azt a hangszert ami neki a legjobb, ez márkától, formától függetlenül bármi lehet...én strat mániás vagyok nekem az jön be, időközben jó pár gyártó stratja megfordult nálam.
Az igaz hogy nehéz sőt szinte lehetetlen objektív rangsort felállítani, ez szinte mindig szubjektív. Én azért az American standardhoz hasonítok, azt hogy ehhez képest mennyire hozza azt amit (szerintem) az tud...
Anno volt szerencsém végigpróbálni a teljes Squier és Fender palettát majdnem, szóval ha SX, én ezekhez hasonlítom ahogy írtam. Szerintem itthon eléggé lebecsült márka, pedig tudásban, hangban simán felveszi a nála drágább Squier termékekkel a versenyt úgy hogy normális vastagaságú teste van, jobb hangszedői, szebb kivitele, mint mondjuk egy bullet vagy affinity stratnak. De ahogy már említettük, ki kell próbálni és kiderül bejön-e?
Miért ? Egy 25 éves használt strató, vagy tele nem sötét ló? :-)
Ez a famizéria pedig megmosolyogtató, mint mindig :-D
A pickupokra, húrokra is csak akkor van értelme osztályzatokat kiosztani (szar, elmegy, jó, szuper, stb) ha egyátalán tudjuk, hogy milyen stílusban milyen soundokat keresünk, milyen erősítőt, milyen effekteket használunk majd vele, stb....
Egy tele vagy strató önmagában nem jó vagy rossz, csak attól, hogy ki gyártotta. Ez a két gitár pont úgy lett kitalálva/kifejlesztve, hogy a legtöbb szükséges dolgot tudja, az 50-es évek gyártástechnológiai feltételei között a legköltséghatékonyabban.
Minden, ami ebből következett azt ma egyesek ˝aranymértéknek˝ veszik, mások meg fanyalognak miatta, mondván, hogy eltelt 70 év, változott egymillió dolog, keletkezett jónéhány új elvárás, adódott ezer új ötlet, lehetőség, stb....miért kéne mindenben pont olyannak lennie, mint egy következetesen tucatárunak tervezett régi cuccnak? :-)
Nagy Norbinak tök igaza van! A tele olyan volt anno, mint autók között a vw bogár. Ezt az egyszerűséget/célszerűséget vegytisztán hozó valamit szinte bűn, majdnem lehetetlen rosszul legyártani :-) egy bútort (egy olcsóbb IKEA széket pl) pontosabban (nagyobb technológiai fegyelemmel) gyártanak most romániában, sorozatban, mint pl egy telét az `50-es, `60-as években az USA-ban, viszonylag kis szériákban :-)
Ez az égerfa mizéria is egy ilyen valamit liheg túl :-)
Azért volt éger, mert nem kellett az USA-ba importálni, és (ÉS! ), ami akkor a legtöbbet nyomott a latban: festés előtt nem kellett pórust tömíteni (mint pl a gibson mahagónián) és, nem melkesleg, hangra SEM VOLT ROSSZ!
A ma halálra dicsért ˝hajszálvékony nitro festék, ami nem fojtja el a rezgéseket˝ ( WTF! ?) pedig nem egyéb eredménye volt, mint hogy spóróltak, ahol tudtak. És a legolcsóbb, mindenütt kapható atófestékeket , autókhoz használt lakkot használták az eladáshoz (kinézethez) szükséges minimális mennyiségben :-)
Ma meg vagyonokat fizetnek ki ˝hozzáértők˝ azért, ami akkor mindennapos/filléres/legolcsóbb megoldás volt.....
Nekem több gitárom is van. 2 egyforma nincs közöttük, csak a két legtöbbet használt variax ami majdnem egyforma. Ezek tapasztalatában mondom:
Ha valakinek tetszik egy pl SX, vagy Vintage, vagy J&D B, vagy Cort, vagy Ibanez, vagy Yamaha, vagy mittudoménmilyen Strató szerű, tele szerű, lp szerű gityó, és kézbevéve sem csalódik, vegye meg és csapjon a húrok közé! ! ! ! ! ;-)
Ha stílust vált, új soundra vágyik, amit ezekből esetleg nem tudna kitekerni, akkor érdemes elgondolkodni sokmindenen (pickupok, erősítő, effektek, esetleg komplet gitár cseréje) , de azt hogy az új sound csakis gibson, fender, vagy PRS, vagy másegyéb feliratú gitárban lenne csak meg, bizton állítom, hogy nem igaz :-)
Eredeti bejegyzés megtekintése
Eredeti bejegyzés: Miért ? Egy 25 éves használt strató, vsgy tele nem sötét ló? :-)
Ez a famizéria pedig megmosolyogtató, mint mindig :-D
A pickupokról, húrokról is csak akkor van értelme osztályzatokat kiosztani (szar, elmegy, jó, szuper, stb) ha egyátalán tudjuk, hogy milyen stílusban milyen soundokat keresünk, milyen erősítőt, milyen effekteket használunk majd vele, stb....
Egy tele vagy strató önmagában nem jó vagy rossz, csak attól, hogy ki gyártotta. Ez a két gitár pont úgy lett kitalálva/kifejlesztve, hogy a legtöbb szükséges dolgot tudja, az 50-es évek gyártástechnológiai feltételei között a leg költséghatékonyabban. Minden, ami ebből következett azt ma egyesek ˝aranymértéknek˝ veszik, mások meg fanyalognak miatta, mondván, hogy eltelt 70 év, változott egymillió dolog, elvárás, adódott ezer új ötlet, lehetőség, stb....miért kéne mindenben pont olyannak lennie, mint egy következetesen tucatárunak tervezett régi cuccnak? :-)
Ez az égerfa mizéria is egy ilyen valami :-)
Azért volt éger, mert nem kellett importálni, és (ÉS! ), ami skkor s legtöbbet nyomott a latban: festés előtt nem kellett pórust tömíteni (mint pl a gibson mahagóniát) . A ma halálra dicsért ˝hajszálvékony nitro festék, ami nem fojtja el a rezgéseket˝ ( WTF! ?) pedig nem egyéb eredménye volt, mint hogy spóróltak, ahol tudtak. És a legolcsóbb, mindenütt kapható atófestékeket , autókhoz használt lakkot használták az eladáshoz (kinézethez) szükséges minimális mennyiségben :-)
Ma meg vagyonokat fizetnek ki ˝hozzáértők˝ azért, ami akkor mindennapos/filléres/legolcsóbb megoldás volt.....
Nekem több gitárom is van. 2 egyforms nincs közöttük, csak a két legtöbbet használt variax ami msjdnem egyforma. Ezek tapasztalatában mondom:
Ha valakinek tetszik egy pl SX, vagy Vintage, vagy J&D B, vagy Cort, vagy Ibanez, vagy Yamaha, vagy mittudoménmilyen Strató szerű, tele szerű, lp szerű gityó, és kézbevéve sem csalódik, vegye meg és csapjon a húrok közé! ! ! ! ! ;-)
Ha stílust vált, új soundra vágyik, amit ezekből esetleg nem tudna kitekerni, akkor érdemes elgondolkodni sokmindenen (pickupok, erősítő, effektek, esetleg komplet gitár cseréje) , de azt hogy az új sound csakis gibson, fender, vagy PRS, vagy másegyéb feliratú gitárban lenne csak meg, bizton állítom, hogy nem igaz :-)
Az én tapasztalatom szerint az SX a sötét ló kategória, jó értelemben. Nekem volt új SX stratom, régi stratom valamint régi SX Jazz bass-om és meglepően jó volt mindegyik, viszont az tudni kell hogy a 10-15 évvel ezelőtti modelljeik sokkal - sokkal jobban voltak...akkor a stratok még éger-ből készültek és valami nagyon - nagyon meglepő minőségű hangszedőket pakoltak beléjük. Az enyémet ami kb. 13 éves, használtam vettem 26-ezer forintért...:). Mindenki lesajnálta szegényt ameddig egyszer el nem vittem beállíttatni egy hangszerboltba pesten. Amikor mentem érte kipróbáltuk haverral egy bolti cuccon, átjöttek a szomszédból hogy ez most komolyan az SX? :) Aztán próbateremben meghallgattuk VOX fejen, orange ládával...nem okozott csalódást, abszolút hozza a meglepetés faktort. Sajnos az újak teste már hárs viszont a régiekhez hasonlóan teljes vastagságú. Nekem régebbi SX standard stratom van, teljes vastagságú éger test és nagyon kényelmes nyak, már a kampós fejű de a régebbi nagyon jó hangszedőkkel. Az újabb vintage széria nyaka bumszlibb, a hangszedői nem olyan jók, viszont egy squier bullet-et kb keresztbe lenyel így is hangban, kb még egy affinityt is. Kipróbáltunk a múltkor basszusgitárokat is ott valahogy a preci kópia jobb volt mint a JB. Néha feltűnik itt a GS-es még a régi normál fejes verziókból is hébe hóba, általában pár óra alatt el szokott kelni, nem véletlenül...Sajnos SX tele nem volt a kezemben de szerintem hasonló lehet minőségben. Teléből még a régi Hohner telékből lehet kifogni jókat de már azoknak is kezd felmenni az ár ahogy látom és ritkák...
Zotya83 mal egyetértek, az új típusú sx gitárok nagyon jó fogásúak, van súlyuk és frankó a nyakuk, a hardver az alja de használható azért, nemrég fogtam egyet a kezembe ès kellemes meglepetés volt az mondhatom. Persze ha veszel egy sx et az még nem jelenti azt hogy jó lesz, mert ezeket a kategóriájú gitárokat egyesèvel kell èrtèkelni nem mondható rá mindegyikre hogy jó!!! Kèzbe kell venni! Sok sikert
Attól függ pontosan melyik. Nekem a TL ASH natural jött be. A hangszedők ezekbe alapból cserések, de csak az a gyengepontja (én úgy tapasztaltam). Sajnos agymenésemben eladtam az enyémet, azóta is bánom, de akartam egy stratot, úgyhogy helyette egy SX stratom lett, ami szintén egy remek darab, hangszedő csere után pedig az is azt hozza amit elvár az ember egy stratotól. :-) Nagyon jó ár/érték arányú hangszerek.
Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
B. János
2020.01.27. 16:05:55Kala:
Köszönöm, érdekes cucc ez a GP10...
Tóth Csaba65:
Mindenkinek van egy kattanása, én alapból strat és szinté nyaki hangszedő +híd egyébként meg időnként elcsábulok valami érdekes iránt...így volt több squier mustangom is...szerintem van valami eredendően jópofa abban a gitárban....:) Időnként elcsábulok valami extra tele irányába de alapvetően strat....az ember ugye szeret kísérletezni és kipróbálni hangzásokat....az SG nekem kimaradt de szerencsére van időm pótolni még...remélem! :)
Amúgy meg szerintem ez olyan varázslat mint a szerelem kérdése....aki szívből, lélekből játszik abban mindenképpen van valami varázslat, misztikum, amit senki ugyanúgy nem tud reprodukálni...még ugyanolyan cuccon sem...valahogy a szerelem is ilyen...lehet hogy megpróbáljuk fejben összerakni a dolgot de a valódi mély érzések nem tudjuk hogy pont miért ott és köztük jön létre - csak megtörténik...a zenében is hasonló ez....nem kell hozzá szuper cucc és gitár...akinek van mondanívalója az MINDENEN átjön...:)
A magamfajta hobbygitáros meg örül annak ha van egy jó gitárja mert azt hiszi hogy most jobb lett...:)
-
2020.01.27. 12:32:57Imi!
Igen. Jól emlékszel! Kb 20 éve volt, vagy még régebben, amikor Tátrai Tibusz a régi V52-be beugrott vmiért, és amíg Ádi molyolt valamit a gitárján, virágos jókedvében egy dekorációnak felszögelt musimán (ki tudja milyen öreg, lejátszott húrokon! ! ! ! ! ) meg egy ˝elrettentő példának˝ kiállított KGST tranyós kombón bolondozott kicsit.... kb fél évig ˝sírva vettem a kezembe˝ a gitáromat :-(
Rá kellett döbbennem: ami nekem fontos, szép, szívbemarkoló a gitár hangjában, az 95%-ban az, ami egy Tátrai szintű zenész ujjaiban, fülében, muzsikus lelkében van......
Akkoriban jelent meg a Hobo :vissza a 66-os úton CD-je. Én a ˝nem lehet két hazád˝ meg a ˝vidéki angyal˝ című opuszok gitárjától sírógörcsöt kaptam a meghatottságtól.
Kérdeztem Tibuszt (akkor láttam először) , hogy mit használt a ˝nem lehet két hazád˝-ban. Mert én orgazmus közeli álkapotba kerültem a sound-jától.
Azt bírta mondani: 9-es húrt. Mert azt érzi a legjobban nyújtáskor :-)))))
Kicsit elcsodálkoztam ezen. Aztán faggattam még egy kicsit, hogy : eddig OK, de milyen effektet, torzítót, kompresszort, vagy milyen titkos hangmérnöki csodát még ?
Azt mondta, semmit. Az erölködője drive és boost kapcsolóin kívül SEMMIT! A hangmérnök persze egy kis visszhanggal ˝elhelyezte a térben˝, mint minden más hangszert, de az is csak a keverőpulton volt.... :-))))
Egy ˝titokkal˝ kevesebb :-)
Már csak egy hasonló beszélgetés hiányzik az életemből.
Karácsony Jánostól szeretném megkérdezni egyszer, hogy miként hozta össze életem legjobb blues szólójának a soundját, mit használt akkor fel ehhez.... az idén éppen 40 éve hallgatom a sziszifuszi bluest, szívrepesve, de eddig még nem sikerült kikotyvasztanom (pedig az SG-t kb emiatt vettem anno) az ott hallott Higain karaktert. ... :-)
Van még miért élnem! ! ! ! :-D
Igen. Jól emlékszel! Kb 20 éve volt, amikor Tátrai Tibusz a régi V52-be beugrott vmiért, és amíg Ádi molyolt valamit a gitárján, virágos jókedvében egy dekorációnak felszögelt musimán (ki tudja milyen öreg, lejátszott húrokon! ! ! ! ! ) Meg egy ˝elrettentő példának˝ kiállított KGST tranyós kombón bolondozott kicsit.... kb fél évig ˝sírva vettem a kezembe˝ a gitáromat :-(
Rá kellett döbbennem: ami nekem fontos, szép, szívbemarkoló a gitár hangjában, az 95%-ban az, ami egy Tátrai szintű zenész ujjaiban, fülében, muzsikus lelkében van......
Akkoriban jelent meg a Hobo :vissza a 66-os úton CD-je. Én a ˝nem lehet két hazád˝ meg a ˝vidéki sngyal˝ című opuszok gitárjától sírógörcsöt kaptam a meghatottságtól. Kérdeztem Tibuszt (akkor láttam először) , higy mit használt a ˝nem lehet két hazád˝-ban. Mert én orgazmus közeli álkapotba kerültem a sound-jától.
Azt bírta mondani: 9-es húrt. Mert azt érzi a legjobban nyújtáskor :-)))))
Kicsit elcsodálkoztam ezen. Aztán faggatram még egy kicsit, hogy : eddug OK, de milyen effektet, torzítót, milyen titkos hangmérnöki csodát?
Azt mondta, semmit. Az erölködője drive és boost kapcsolóin kívül SEMMIT! A hangmérnök persze egy kis visszhanggal ˝elhelyezte a térben˝, mint minden más hangszert, de az is csak a keverőpulton volt.... :-))))
Egy ˝titokkal˝ kevesebb :-)
Már csak egy hasonló beszélgetés hiányzik az életemből.
Karácsony Jánostól szeretném megkérdezni egyszer, hogy miként hozta össze életem legjobb blues szólójának a soundját, mit használt akkor fel ehhez.... 40 éve hallgatom a sziszifuszi bluest, szívrepesve, de eddig még nem sikerült kikotyvasztanom (pedig az SG-t kb emiatt vettem anno) az ott hallott Higain karaktert. ... :-)
Van még miért élnem! ! ! ! :-D
Kala
2020.01.27. 12:25:57B. János - A Boss GP10 - GK3-at próbáltad már. Nagyjából ugyanazt teszi, mint a Variax, viszont szinte bármelyik gitárra felrakható a GK3 és a kettő együtt egy normál gitár multieffekt-egy Variax-jellegű gitár modulátor/szimulátor-egy szintetizátor és egy MIDI interface.....Ami számomra kicsit kellemetlennek tűnik benne, az még mindig a 13-pin kábel.
Norbert Nagy
2020.01.27. 12:08:42Ha már törzsasztalálkozó, Tisza és szesztestvériség a zenében, tudom ajánlani a hanosz-Andrásik Remo féle szolnoki gitármánia tábort. A programok világszínvonalúak, a társaság mint itt a legjava, az ára belépõszint, az érzés pedig megfizethetelen. Talán csak a csajok túl fiatalok (de legalább vannak, nem úgy mint itt), de lehet hogy én vagyok túl öreg.
-
2020.01.27. 12:07:15B. János!
Ha már valamilyennek be kéne sorolnom magam, én is leginkább stratósnak mondanám magam :-)
Azok közül is olyannak, aki a kisebb jelű, nyaki pickup-ök hangzását szereti a legjobban.
A gitárjaim többsége strató szerű testtel bír. Még az egy szem telémet is átfaragtam (amennyire lehetett) stratósra. Értem ez alatt azt, hogy hátul, felül kimélyítettem a ˝pocak kivágást˝, és elöl pedig a jobb alkar felfekvésénél ugyanúgy ˝letörtem˝ az élt, mint egy sztratón szokás. Kb a Leóbácsi elképzelte ˝contour body˝ szellemében jártam el.
Van lp- m is, de csak 1-2.
SG ből meg csak 1.
Én azokat is szeretem. De fene tudja miért (mondjuk, nekem az lp-nehezek) , azokat veszem kézbe a legkevesebbszer.... és ugyanakkor nagyon érdekes, mert ha kérdeznék, az SG-ről tudnék a legtöbb jót elmondani :-O
Könnyű, egyszerű, szép, nagyon jól szól humbikkal, meg felezve, majdnem single módban is. Szerintem az egyik legjobb konstrukció a sztenderd gitárok között. És nekem még tetszik is. Viszonylag olcsó is volt.
Sokan le ˝fejnehéz˝-ezik szegényt, de én nem értem, miért. Nekem nagyon is kényelmes.
És mégis....valamiért a strató maradt az én forma és hangzásvilágom..... talán az első szerelmek miatt (Hendrix, Gilmour, Knopfler, stb)....de egy biztos. Az SG megérkezése után minden nehéz gitárom kapott könnyebb-vékonyabb testet, és pont lesz@rtam, hogy milyen fából, csak a súlya és a színe érdekelt :-)
A kis ˝gibson tele˝ (így hívom az SG-t) mutatta meg számomra, hogy lehet vékony, könnyű testtel is gyönyörű hangzást produkálni.
3 ˝falidísz˝ gitárom úszta meg ezt a barbár beavatkozást egyedül, mind nehéz, mahagóni, illetve mahagóni+juhar testű ˝rettenet˝ ..nem is igen kerülnek kézbe-ölbe-vállra szinte soha :-)
Ha már valamilyennek be kéne sorolnom magam, én is leginkább stratósnsk mondanám magam :-)
Azok közül is olyannak, aki a kisebb jelű, nyaki pickup-ök hangzását szereti a legjobban.
A gitárjaim többsége strató szerű testtel bír. Még az egy szem telémet is átfaragtam (amennyire lehetett) stratósra. Értem ez alatt azt, hogy hátul, felül kimélyítettem a ˝picak kivágást˝, és elöl pedig a jobb alkar felfekvésénél ugyanúgy ˝letörtem˝ az élt, mint egy sztratón szokás. Kb a Leóbácsi elképzelte ˝contour body˝ szellemében jártam el.
Van lp- m is, de csak 1-2. SG ből meg csak 1. Én azokat is szeretem. De fene tudja miért (mondjuk, nekem az lp-nehezek) , azokat veszem kézbe a legkevesebbszer.... és ugyanakkor nagyon érdekes, mert ha kérdeznék, az SG-ről tudnék a legtöbb jót elmondani :-O
Könnyű, egyszerű, szép, nagyon jól szól humbikkal, meg felezve, majdnem single módban is. Szerintem az egyik legjobb konstrukció a sztenderd gitárok között. És nekem még tetszik is. Viszonylag olcsó is volt.
Sokan le ˝fejnehéz˝-ezik szegényt, de én nem értem, miért. Nekem nagyon is kényelmes.
És mégis....valamiért a strató maradt az én forma és hangzásvilágom..... talán az első szerelmek miatt (Hendrix, Gilmour, Knopfler, stb)....de egy biztos. Az SG megérkezése után minden nehéz gitárom kapott könnyebb-vékonyabb testet, és pont lesz@rtam, hogy milyen fából, csak a súlya és a színe érdekelt :-)
A kis ˝gibson tele˝ (így hívom az SG-t) mutatta meg számomra, hogy lehet vékony, könnyű testtel is gyönyörű hangzást produkálni.
3 ˝falidísz˝ gitárom úszta meg ezt a barbár beavatkozást egyedül, mind nehéz, mahagóni, illetve mahagóni+juhar testű ˝rettenet˝ ..nem is igen kerülnek kézbe-ölbe-vállra szinte soha :-)
kadlecsik imre
2020.01.27. 12:01:28Ez kurv@jó! A kèrdès az volt, mi a véleményetek az sx telecasterról? Èn meg ki szeretnék próbálni egy variaxot! Bocs.
kadlecsik imre
2020.01.27. 11:56:49Variax=gitárok svájcibicskája. Ez jó már megérte felkelni! Amúgy a múltkor azon agyaltam hogy a közönség mit érzékel a soundból,aztán rájöttem hogy kurv@ra semmit. Ez csak a magunk kielégítésére és zenésztársaink elötti fitymaméregetésére van. A jó és a nagyon jó közötti különbségről beszélek persze. Az már olyan kis mértékű (százezrekért) hogy egy prosztó mint én nem is teheti meg. És különben is előbb meg kell tanulni gitározni mert a hang amit képezünk az adott technikai eszközökkel és az érzés amit átadunk az a kézből és a szívből jön, plusz társul mellé egy előadói kisugárzás is. Kár hogy csak beszélni tudok róla, és csinálni nem de jól esik itt kibeszélni a névtelen alkohol ő ő zenésztársakkal. Ha jól emlékszem akkor Csaba te írtad itt hogy a Tátrai Tibusz bácsit hallottad egy tüzifán meg egy tranyós regenten olyat pengetni hogy lefostad a bokád! Sokszor egy új gitártól várom a megoldást mert még az is lehet inspiráló. Ha kipróbáltam egy variaxot (Csaba exkaliburját) akkor megosztom a tapasztalatot, ha jó ha rossz.
-
2020.01.27. 11:12:27Imi!
Azért emlegetem a legtöbbször/ellenpéldaként (szinte már nem is gitárként), mert pickup sincs benne, kínai, a hangszerek ˝legalja˝ egy csomó gitáros kolléga szemében :-) én meg ennek ellenére szeretem, sokat kézbeveszem őket.
Lusta vagyok, akusztikus fémhúros már egy sincs otthon (elvitték a fiaim), 12 húrosom sosem volt (be sem tudnám talán hangolni) , az igazi, etalon vintage hangzások pedig az én fülemnek azonnal tetsző módon törnek elő belőle :-) pont olyasmiket utánoz, amikre sosem lenne pénzem. Drága jazz gitárokat, ugyancsak megfizethetetlen akusztikusokat, `50-es, `60-as évek beli teléket, stratókat, lp- ket p90-el, humbival, 1-2 tőrőlmetszett rockabilly félakusztikust számomra élethűen utánoz.
Mondjuk a banjo és dobró, meg elektromos-szitár lehetőségekkel keveset figlalkoztam, de azok is tetszenek.
Tul képp ellennék ezzel a 2 gitárral életem végéig :-) az egyikbe (600-asba beleaplikáltam egy pickupot is, de azzal csak arra készülök, hogy ha egyszer azzal lépnék fel, és tönkremenne a variax tápja, be tudjam fejezni amit elkezdtem :-)
a 300-as talán hársfa, a 600-as meg talán éger, de itt talán mindenki elhiszi, hogy végképp semmi köze a kijövő soundnak a test fájához :-)
Még a húrvastagságot sem igen hallom ki, pedig a 300-as fix húrlábas 10-52 mix. készlettel húroztam fel legutóbb kisérleti jelleggel. A 600-as tremolóson meg maradt az ˝alap˝ 9-42.
Analóg gitárnál a vastagabb húrokat szebbnek hallom. Itt meg semmi különbség :-) úgyhogy maradhat a kényelmesebb , vékonyabb ezután is, lelkiismeret furdalás nélkül.
Egy próbát, szerintem, minden gitárosnak megérne :-)
Szerintem a 90%- a a kipróbálóknak teli szájjal vigyorogna közben, meg azt hajtogatná: nekem is kell egy ilyen! Aztán 2 nap múlva elfelejtené az egészet :-)))) többnyire igazi szalmaláng szerelem a zenészek részéről :-) leginkább azért, mert amiben a legjobb (a régi drága sztenderd soundok konzervje) , azok a soundok igencsak kimentek a divatból. Egy jóideje már mindenki a ˝saját soundját˝ keresi :-)
Effektezni, sokrétűen használni pedig leginkább a saját line6 cuccaival lehet. Olyankor még nekem is rossz érzéseim vannak. Valamiért nem annak tudok örülni, hogy a gitárral, a padlómultival mi minden félét ki lehetne hozni, hanem olyannak érzem magam, mint valami kocka számtech geek csávó.... :-) amikor tudom, hogy pontosan mit akarok, olyankor a legjobb a variax, amikor keresek-kisérletezgetek olyankor az analog cuccok inspirálóbbak.... :-)
A variaxoknak a profi zenészek között több felhasználója akad(t régebben), de még ott is eléggé megoszlanak róla a vélemények.... azt hiszem, megmarad egy szűk réteg kedvencének ez a ˝gitárok svájcibicskája˝.... :-)
Egyszer valahol össze kéne jönni az itteni ˝törzsasztalnak˝ :-) nagy kedvem volna hozzá.
Tavaly nyáron nagyon készültem a Tiszára, Orosz Lacával forrasztgatni, de már az sem jött össze .....
De egyelőre nemhogy megszervezni nem tudnék egy ilyet, de még azt is nehezen tudom elképzelni, hogy elmenjek egy ilyenre valahova :-(
Annyira ˝túlvállaltam˝ magam munkával tavaly is meg az idénre is, hogy ennél kisebb léptékű dolgokra sem igen marad időm/energiám....
Azért emlegetem a legtöbbször/ellenpéldaként (szinte már nem is gitárként), mert pickup sincs benne, kínai, a hangszerek ˝legalja˝ egy csomó gitáros kolléga szemében :-) én meg ennek ellenére szeretem, sokat kézbeveszem őket.
Lusta vagyok, akusztikus fémhúros már egy sincs otthon (elvitték a fiaim), 12 húrosom sosem volt (be sem tudnám talán hangolni) , az igazi, etalon vintage hangzások pedig az én fülembek azonnal tetsző módon törnek elő belőle :-) pont olyasmiket utánoz, amikre sosem lenne pénzem. Drága jazz gitárokat, `50-es, `60-as évek beli teléket, stratókat, lp- ket p90-el, humbival, 1-2 tőrőlmetszett rockabilly félakusztikust számomra élethűen utánoz. Mondjuk a banjo és dobró, meg elektromos-szitár lehetőségekkel keveset figlalkoztam, de azok is tetszenek.
Tul képp ellennék ezzel a 2 gitárral életem végéig :-) az egyikbe (600-asba beleaplikáltam egy pickupot is, de azzal csak arra készülök, hogy ha egyszer azzal lépnék fel, és tönkremenne a variax tápja, be tudjam fejezni amit elkezdtem :-)
a 300-as talán hársfa, a 600-as meg talán éger, de itt talán mindenki elhiszi, hogy végképp semmi köze a kijövő soundnak a test fájához :-)
Még a húrvastagságot sem igen hallom ki, pedig a 300-as fix húrlábas 10-52 mix. készlettel húroztam fel legutóbb kisérleti jelleggel. A 600-as tremolóson meg maradt az ˝alap˝ 9-42.
Analóg gitárnál a vastagabb húrokat szebbnek hallom. Itt meg semmi különbség :-) úgyhogy maradhat a kényelmesebb , vékonyabb ezután, lelkiismeret furdalás nélkül.
Egy próbát, szerintem, minden gitárosnak megérne :-)
Szerintem a 90%- a a kipróbálóknak teli szájjal vigyorogna közben, meg azt hajtogatná: nekem is kell egy ilyen! Aztán 2 nap múlva elfelejtené az egészet :-)))) többnyire igazi szalmaláng szerelem a zenészek részéről :-) leginkább azért, mert amiben a legjobb (a régi drága sztenderd soundok konzervje) , azok a soundok igencsak kimentek a divatból. Egy jóideje már mindenki a ˝saját soundját˝ keresi :-)
Effektezni, sokrétűen használni pedig leginkább a saját line6 cuccaival lehet. Olyankor még nekem is rossz érzéseim vannak. Valamiért nem annak tudok örülni, hogy a gitárral, a padlómultival mi minden félét ki lehetne hozni, hanem olyannak érzem magam, mint valami kocka számtech geek csávó.... :-) amikor tudom, hogy pontosan mit akarok, olyankor a legjobb a variax, amikor keresek-kisérletezgetek olyankor az analog cuccok inspirálóbbak.... :-)
A variaxoknak a profi zenészek között több felhasználója akad(t régebben), de még ott is eléggé megoszlanak róla a vélemények.... azt hiszem, megmarad egy szűk réteg kedvencének ez a ˝gitárok svájcibicskája˝.... :-)
kadlecsik imre
2020.01.27. 07:52:20Csaba annyira mondod ezt a variaxot hogy a végén veszek egyet én is! Egy kicsit Eretnek hangszernek gondolom de puding próbája az evés. Kipróbálnék valakinél egyet szívesen! Cserébe én is mutatnék egy két márka nélküli èpített gitárt meg fendert is. Vinnèk magammal egy tranyós kombót amit règi zenèszek billegtettek a színpadon hogy milyen csövek vannak benne.
B. János
2020.01.26. 23:26:27A márka vs sound kimeríthetetlen tárháza a jó kis eszmecseréknek..
Haveromnak is van egy variaxa, egyszer elhozta próbaterembe, lehidaltam tőle miket tud, ráadásul még gitározni is lehet vele... :) Durva hogy mennyit fejlődött a digitális modellezés, ez a szintiken is nagyon lemérhető.
Én abszolút konzervatív gitáros vagyok, minden stratra
és telére ami nem single coil-os a megfelelő számú pickup-al, azokra gyanakvóan nézek, a csavarozott nyakú les paul- nál meg őszintén megdöbbenek.:) Egyszer elcsábultam egy P90-es üreges testű telével de aztán megbántam! :)
A lényeg az, hogy virágozzék minden virág és mindenki olyat szakajtson ami neki tetszik!
Love, peace & unity.
Lorand Komaromi
2020.01.26. 22:00:49papirkutyak.. :^)
kadlecsik imre
2020.01.26. 21:51:44Nektek aztán van időtök irogatni! Mintha regényhősök csaptak volna össze egy véget nem érő szappanoperában. De élvezem mikor Csaba morci a márka vs sound kérdésre, ez az ő témája! Ezt senki sem veheti el tőle, mert fog egy variaxot és szétvág vele mindenkit! Cserépedények! :)
B. János
2020.01.26. 19:22:42Dehogynem, minden dolog aminek nem ismerjük az előéletét lehet sötét ló de itt inkább arra gondoltam hogy jó értelemben okoz(hat) meglepetést. :)
A fáról csak annyit hogy ez szerintem már nagyban hitkérdés és hitvita. :) Lehet itt jól dokumentált konkrét gyártási és műszaki dolgokat felvonultatni de mint tudjuk a gitárosok többsége konzervatív fajta és hisz abban hogy régen minden jobb volt...:)
Egyébként volt régebben egy bemutatója egy pickup gyártó cégnek ahol azt hiszem egy darab lécre szereltek két hangszedőt demózván hogy igazából mennyire ˝csak˝ a hangszedő kialakítása határozza meg a hangot és nem a faanyag. Szerintem ez olyan 85-95 % hangszedő, a többi fa de ez csak az én véleményem.
Akik valamennyire ismeri a Fender történetét az tudja hogy az első időkben valóban igen kisipari és ingadozó minőségben, manufakturális jelleggel folyt az első telék és stratok gyártása. A színes stratok meg valóban a DuPont autófestéknek köszönhetik s színüket, a surf green, Daphne blue, Fieste Red stb. mint ilyen festékekből van. Nyilván ezek sem voltak hibátlanok soha de mégis lehet ezekhez viszonyítani mint ˝eredeti˝ és első termékekhez. Oly annyira hogy amikor hatvanas évek végén a CBS megvette a Fendert, a hetvenes évek elejére, közepére, elég erős minőségi romláson ment át a hangszerek gyártása. Mivel nem voltak meg (állítólag) a stratok eredeti dokumentációi, ezért kénytelenek voltak gyűjtőktől visszavásárolni 50-es évekbeli hangszereket hogy tanulmányozhassák őket...ez is elég érdekes. :)
Amúgy egyetértek abban hogy mindenki játssza a saját zenéjét, találja meg a saját hangját, hangzását és azt a hangszert ami neki a legjobb, ez márkától, formától függetlenül bármi lehet...én strat mániás vagyok nekem az jön be, időközben jó pár gyártó stratja megfordult nálam.
Az igaz hogy nehéz sőt szinte lehetetlen objektív rangsort felállítani, ez szinte mindig szubjektív. Én azért az American standardhoz hasonítok, azt hogy ehhez képest mennyire hozza azt amit (szerintem) az tud...
Anno volt szerencsém végigpróbálni a teljes Squier és Fender palettát majdnem, szóval ha SX, én ezekhez hasonlítom ahogy írtam. Szerintem itthon eléggé lebecsült márka, pedig tudásban, hangban simán felveszi a nála drágább Squier termékekkel a versenyt úgy hogy normális vastagaságú teste van, jobb hangszedői, szebb kivitele, mint mondjuk egy bullet vagy affinity stratnak. De ahogy már említettük, ki kell próbálni és kiderül bejön-e?
-
2020.01.26. 11:10:30Miért ? Egy 25 éves használt strató, vagy tele nem sötét ló? :-)
Ez a famizéria pedig megmosolyogtató, mint mindig :-D
A pickupokra, húrokra is csak akkor van értelme osztályzatokat kiosztani (szar, elmegy, jó, szuper, stb) ha egyátalán tudjuk, hogy milyen stílusban milyen soundokat keresünk, milyen erősítőt, milyen effekteket használunk majd vele, stb....
Egy tele vagy strató önmagában nem jó vagy rossz, csak attól, hogy ki gyártotta. Ez a két gitár pont úgy lett kitalálva/kifejlesztve, hogy a legtöbb szükséges dolgot tudja, az 50-es évek gyártástechnológiai feltételei között a legköltséghatékonyabban.
Minden, ami ebből következett azt ma egyesek ˝aranymértéknek˝ veszik, mások meg fanyalognak miatta, mondván, hogy eltelt 70 év, változott egymillió dolog, keletkezett jónéhány új elvárás, adódott ezer új ötlet, lehetőség, stb....miért kéne mindenben pont olyannak lennie, mint egy következetesen tucatárunak tervezett régi cuccnak? :-)
Nagy Norbinak tök igaza van! A tele olyan volt anno, mint autók között a vw bogár. Ezt az egyszerűséget/célszerűséget vegytisztán hozó valamit szinte bűn, majdnem lehetetlen rosszul legyártani :-) egy bútort (egy olcsóbb IKEA széket pl) pontosabban (nagyobb technológiai fegyelemmel) gyártanak most romániában, sorozatban, mint pl egy telét az `50-es, `60-as években az USA-ban, viszonylag kis szériákban :-)
Ez az égerfa mizéria is egy ilyen valamit liheg túl :-)
Azért volt éger, mert nem kellett az USA-ba importálni, és (ÉS! ), ami akkor a legtöbbet nyomott a latban: festés előtt nem kellett pórust tömíteni (mint pl a gibson mahagónián) és, nem melkesleg, hangra SEM VOLT ROSSZ!
A ma halálra dicsért ˝hajszálvékony nitro festék, ami nem fojtja el a rezgéseket˝ ( WTF! ?) pedig nem egyéb eredménye volt, mint hogy spóróltak, ahol tudtak. És a legolcsóbb, mindenütt kapható atófestékeket , autókhoz használt lakkot használták az eladáshoz (kinézethez) szükséges minimális mennyiségben :-)
Ma meg vagyonokat fizetnek ki ˝hozzáértők˝ azért, ami akkor mindennapos/filléres/legolcsóbb megoldás volt.....
Nekem több gitárom is van. 2 egyforma nincs közöttük, csak a két legtöbbet használt variax ami majdnem egyforma. Ezek tapasztalatában mondom:
Ha valakinek tetszik egy pl SX, vagy Vintage, vagy J&D B, vagy Cort, vagy Ibanez, vagy Yamaha, vagy mittudoménmilyen Strató szerű, tele szerű, lp szerű gityó, és kézbevéve sem csalódik, vegye meg és csapjon a húrok közé! ! ! ! ! ;-)
Ha stílust vált, új soundra vágyik, amit ezekből esetleg nem tudna kitekerni, akkor érdemes elgondolkodni sokmindenen (pickupok, erősítő, effektek, esetleg komplet gitár cseréje) , de azt hogy az új sound csakis gibson, fender, vagy PRS, vagy másegyéb feliratú gitárban lenne csak meg, bizton állítom, hogy nem igaz :-)
Ez a famizéria pedig megmosolyogtató, mint mindig :-D
A pickupokról, húrokról is csak akkor van értelme osztályzatokat kiosztani (szar, elmegy, jó, szuper, stb) ha egyátalán tudjuk, hogy milyen stílusban milyen soundokat keresünk, milyen erősítőt, milyen effekteket használunk majd vele, stb....
Egy tele vagy strató önmagában nem jó vagy rossz, csak attól, hogy ki gyártotta. Ez a két gitár pont úgy lett kitalálva/kifejlesztve, hogy a legtöbb szükséges dolgot tudja, az 50-es évek gyártástechnológiai feltételei között a leg költséghatékonyabban. Minden, ami ebből következett azt ma egyesek ˝aranymértéknek˝ veszik, mások meg fanyalognak miatta, mondván, hogy eltelt 70 év, változott egymillió dolog, elvárás, adódott ezer új ötlet, lehetőség, stb....miért kéne mindenben pont olyannak lennie, mint egy következetesen tucatárunak tervezett régi cuccnak? :-)
Ez az égerfa mizéria is egy ilyen valami :-)
Azért volt éger, mert nem kellett importálni, és (ÉS! ), ami skkor s legtöbbet nyomott a latban: festés előtt nem kellett pórust tömíteni (mint pl a gibson mahagóniát) . A ma halálra dicsért ˝hajszálvékony nitro festék, ami nem fojtja el a rezgéseket˝ ( WTF! ?) pedig nem egyéb eredménye volt, mint hogy spóróltak, ahol tudtak. És a legolcsóbb, mindenütt kapható atófestékeket , autókhoz használt lakkot használták az eladáshoz (kinézethez) szükséges minimális mennyiségben :-)
Ma meg vagyonokat fizetnek ki ˝hozzáértők˝ azért, ami akkor mindennapos/filléres/legolcsóbb megoldás volt.....
Nekem több gitárom is van. 2 egyforms nincs közöttük, csak a két legtöbbet használt variax ami msjdnem egyforma. Ezek tapasztalatában mondom:
Ha valakinek tetszik egy pl SX, vagy Vintage, vagy J&D B, vagy Cort, vagy Ibanez, vagy Yamaha, vagy mittudoménmilyen Strató szerű, tele szerű, lp szerű gityó, és kézbevéve sem csalódik, vegye meg és csapjon a húrok közé! ! ! ! ! ;-)
Ha stílust vált, új soundra vágyik, amit ezekből esetleg nem tudna kitekerni, akkor érdemes elgondolkodni sokmindenen (pickupok, erősítő, effektek, esetleg komplet gitár cseréje) , de azt hogy az új sound csakis gibson, fender, vagy PRS, vagy másegyéb feliratú gitárban lenne csak meg, bizton állítom, hogy nem igaz :-)
B. János
2020.01.26. 00:52:51Az én tapasztalatom szerint az SX a sötét ló kategória, jó értelemben. Nekem volt új SX stratom, régi stratom valamint régi SX Jazz bass-om és meglepően jó volt mindegyik, viszont az tudni kell hogy a 10-15 évvel ezelőtti modelljeik sokkal - sokkal jobban voltak...akkor a stratok még éger-ből készültek és valami nagyon - nagyon meglepő minőségű hangszedőket pakoltak beléjük. Az enyémet ami kb. 13 éves, használtam vettem 26-ezer forintért...:). Mindenki lesajnálta szegényt ameddig egyszer el nem vittem beállíttatni egy hangszerboltba pesten. Amikor mentem érte kipróbáltuk haverral egy bolti cuccon, átjöttek a szomszédból hogy ez most komolyan az SX? :) Aztán próbateremben meghallgattuk VOX fejen, orange ládával...nem okozott csalódást, abszolút hozza a meglepetés faktort. Sajnos az újak teste már hárs viszont a régiekhez hasonlóan teljes vastagságú. Nekem régebbi SX standard stratom van, teljes vastagságú éger test és nagyon kényelmes nyak, már a kampós fejű de a régebbi nagyon jó hangszedőkkel. Az újabb vintage széria nyaka bumszlibb, a hangszedői nem olyan jók, viszont egy squier bullet-et kb keresztbe lenyel így is hangban, kb még egy affinityt is. Kipróbáltunk a múltkor basszusgitárokat is ott valahogy a preci kópia jobb volt mint a JB. Néha feltűnik itt a GS-es még a régi normál fejes verziókból is hébe hóba, általában pár óra alatt el szokott kelni, nem véletlenül...Sajnos SX tele nem volt a kezemben de szerintem hasonló lehet minőségben. Teléből még a régi Hohner telékből lehet kifogni jókat de már azoknak is kezd felmenni az ár ahogy látom és ritkák...
Norbert Nagy
2020.01.25. 21:39:48Amelyik gyártó egy telecaster el tud rontani, az egyéb huncutságokra is képes!
kadlecsik imre
2020.01.25. 20:18:19Zotya83 mal egyetértek, az új típusú sx gitárok nagyon jó fogásúak, van súlyuk és frankó a nyakuk, a hardver az alja de használható azért, nemrég fogtam egyet a kezembe ès kellemes meglepetés volt az mondhatom. Persze ha veszel egy sx et az még nem jelenti azt hogy jó lesz, mert ezeket a kategóriájú gitárokat egyesèvel kell èrtèkelni nem mondható rá mindegyikre hogy jó!!! Kèzbe kell venni! Sok sikert
Zotya83
2020.01.25. 18:26:01Attól függ pontosan melyik. Nekem a TL ASH natural jött be. A hangszedők ezekbe alapból cserések, de csak az a gyengepontja (én úgy tapasztaltam). Sajnos agymenésemben eladtam az enyémet, azóta is bánom, de akartam egy stratot, úgyhogy helyette egy SX stratom lett, ami szintén egy remek darab, hangszedő csere után pedig az is azt hozza amit elvár az ember egy stratotól. :-) Nagyon jó ár/érték arányú hangszerek.
Kala
2020.01.25. 17:30:46Az se, hogy van rajta sörnyitó?
outsider
2020.01.25. 17:03:58Nekem nem tetszik a formája (se).
sabesz
2020.01.25. 15:05:00Van fent egy pár hirdetés SX kategóriában , érdemes lenne őket megkérdezned .
Kala
2020.01.25. 14:40:34Du jú szpík hungárisch ?
Bihari Botond
2020.01.25. 13:55:30Vélemények. Szívesen!