Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
Videó és zene ajánló
Videó,zene ajánlók,és beszélgetések ...
@Kelemen Gábor (#3363):
Én Siófokon születtem és ott is éltem 35 évig. Voltak nekem is barátaim.
Én is kiköltöztem egy közeli kis faluba, mert elegem lett a Siófok városiasodásából.
Az első ami feltűnt, hogy nem tudtam megelőzni köszönésben az akkori 70-80 éves embereket. És ez nagyon zavart.
Sajnos ők már nem élnek, és a falu közben felhígult (ezt rám is mondhatták volna 30 évvel ezelőtt) és előállt az amiről Te beszélsz. Nem barátkoznak egymással az ˝újak˝ és a ˝régiek˝, a falu alsó vége a felső végével, stb.
Nekem itt is kialakult a baráti köröm és nagyon jól érzem magam itt a faluban.
Ami a Facebookot illeti, nekem egyáltalán nem hiányzik, mert nekem nélküle is vannak barátaim.
Abban viszont tökéletesen igazad van, hogy akinek az kell, legyen boldog vele.
És én azt kívánom Neked, hogy találd meg a barátaidat a parányi faluban, mert ott is biztosan vannak, csak még nem találtad meg őket.:))
@gitaros66 (#3361): Az én szüleim is állandóan látták rajtam az akkori világ ˝torzító hatásait˝...
Őrajtuk meg a nagyszüleim látták...
Egészen Noéig nyomon követhető a folyamat.
Ő nem látta a gyerekein a világ torzító hatásait, mert a sok víztől megundorodva, amint partot ért, berúgott, és aztán 600 évig nem józanodott ki... :)
Én Pesten születtem, és ott éltem harminc évig.
Voltak barátaim.
Aztán ideköltöztem, ebbe a parányi faluba...
Az első, ami feltűnt, hogy az emberek nem barátkoznak egymással.
Nem velem, egymással.
Nem igénylik.
Pedig akkor még nem volt Internet...
Akik igénylik a barátságot, és alkalmasak is baráti érzésekre, most is megtalálják.
Akiknek pedig a Facebook kell, legyenek vele boldogok!
Szívből kívánom, Te is töltsd jól az életed, és érezd jól Magad a bőrödben! :)
@gitaros66 (#3361): Hát, nem tudom, én sem most jöttem ki a gimnáziumból, de nekem pl. a Facebookon, vagy akár az ehhez hasonló fórumokon tanítványaim, baráti társasásagaim alakultak, segítettek olyan emberek, akiket amúgy az életben meg nem ismertem volna (és én is segítettem hasonlóknak), tartom a kapcsolatot olyanokkal, akik több száz, vagy ezer kilométerre vannak tőlem. Nme élek társadalmi életet vadidegenekkel, és a közeli (és elérhető távolságban lakó) barátaimmal van, hogy elmegyek sörözni (mondjuk ha haza tudok jutni valahogy autó nélkül). Lehet persze hibáztatni az online világot, de azért ha valakinek igénye van, meg tudja találni a személyes kapcsolatokat is. Mint pl. a GS találkozó, ahol söröztünk jól, de a 30000-es tagságból kb. öten voltunk Kálmánnal együtt, aki mondjuk nem szomszéd utcában lakik.
Az én gyerekem meg minimális szinten találkozik a médiaszeméttel, egyrészt mert 10 éve nincs tévénk, és előtte sem néztük, másrészt mert valamilyen szinten valószínűleg hatott rá, hogy itthon milyen zenék mennek (mit játszunk), milyen filmeket nézünk, miket olvasunk, és mit tartunk jónak. Nem mondom, hogy ugyanaz az ízlésünk, mert én azért brutálisan jazz vagyok, ő meg a populárisabb vonal felé hajlik, de az igazán fos zenéket, amiket a korosztálya jórészt hallgat, sosem szerette.
Úgyhogy kényelmes dolog mindent a környezetre fogni, de a környezet mi is alakítjuk ám, jó nagy részben, meg a mi dolgunk, hogy a lehetőségeket hogyan használjuk.
@Kelemen Gábor (#3360):
Biztosan igazad van.
Valamikor, amikor a SZER en vadásztunk jó zenéket, ma az interneten kell vadásznunk, hogy olyan ˝virágot˝ találjunk, amilyent szeretnénk. Minket már nehéz átállítani, de látom a saját gyermekeimen, unokáimon a mostani nylonvilág torzító hatásait. Maximum példát tudok mutatni nekik, ha elfogadják, mert a környezeti és médiaszeméttel nem tudom felvenni a versenyt.
Igaz, hogy valamikor a Beatles és a hosszú haj is tiltott volt (engem is bevittek egypárszor, mert a parkban Lady Madonnát játszottunk és énekeltünk), de az mégis egy valós világ volt, az összes negatívumaival együtt. Akkor még voltak barátok, ma chatelő Facebookos ismerősök vannak. nem ugyanaz,
A haverokkal este beültünk egy pofa sörre valahova és jól eldumáltunk, ma fel kell menni a Facebookra, ( nekem nem ) és ott élhetsz nyilvános társadalmi életet vadidegenekkel.
De abban nagyon is igazad van, hogy szeressük ezt a életkort és ezt az életet, mert tudunk szűrni és esetleg még értéket is találunk. Amennyi még vissza van azt töltsük jól!
@gitaros66 (#3358): Értelek, de én nem látom ilyen tragikusnak a helyzetet...
Az ember válogathat.
Én pl. két évvel ezelőtt, amikor vége lett az akkori házasságomnak, néhány laza csukló mozdulattal megszabadultam a tv készülékeimtől...
Így a szemét nagy része el sem jut hozzám. :)
Meg aztán a ˝művészet - nem művészet˝ problémát is türelemmel kezelem.
Gondolj arra, hogy pl. azok a festőművészek, akiknek a műveiért ma milliókat adnak, a saját korukban nyomorogtak. És még sorolhatnám...
Azt gondolom : nyíljon minden virág!
Én meg azokat nézem, amelyikek nekem tetszenek...
Tudod, én akkor voltam fiatal, amikor ezt nem dönthette el az ember, mert ˝fönt˝ megszabták, hogy melyik virágot láthatom. Na, azt nagyon utáltam...
Ezért én hálás vagyok a sorsomnak, hogy megélhettem ezt a kort, amikor szabadon választhatok virágot.
Nagyon szeretem ezt az életet! :)
@K.Tamás (#3357): Nekem is vannak olyan riffek, amik egyszerűen nem állnak kézre :) Tök lassan kell őket kigyakorolni, de valahol mindig ott van bennük a mumus. Ugyanez másoknál semmi gondot nem okoz. Hát ez van :)
@Kelemen Gábor (#3354):
Tudod, ezzel kapcsolatban van egy jó hírem és van egy rossz.
A jó az, hogy vagyunk még jópáran akiknek a kultúrát nem a ˝Ádám keresi Bélát˝ című ˝Országos primerű szuperprodukció˝ jelenti, hanem a tényleges művészet.
Legyen szó zenéről, képzőművészetről, táncművészetről és akár média művészetről is, ami valódi értéket teremt.
A rossz hír az, hogy - ahogy én látom - egyre kevesebben leszünk. Bár ne legyen igazam.
@gitaros66 (#3355): Igen...
Jó, ha van az embernek egy ˝búvóhelye˝...
Ha túl sok méltatlan dolog veszi körül az embert, jó ha van a lelkében egy szoba, ahová bemehet, és becsukhatja maga mögött az ajtót.
@Kelemen Gábor (#3354):
Nekem ezek a ˝szigetek˝ jelentik a menekülési lehetőséget a napi médiamocsoktól.
@gitaros66 (#3353): Köszi! :)
Bár én egy picit módosítottam. Így:
1 óra tömény. Zene, Zenészekkel.
De sajnos még ez sem használt.
Vannak ilyen napok... :(
1 óra tömény Zene, Zenészekkel::
na? :)
@Flór Gábor (#3347): Én néha tapasztalok ilyen anomáliákat, de néztem magam a tükörben és k...jól nézek ki :-) Na jó, az talán egy kicsit jobban....
@Flór Gábor (#3347): Ez is - mint minden más is - fejben dől el.
Én két éve úgy döntöttem, hogy voltam már eleget öreg. Jópofa volt az is, de elég volt...
Úgyhogy visszafordultam...
de jó kis zene:
@Kelemen Gábor (#3346): Sz@r, de már megszoktam, születésem óta ez megy.
@Flór Gábor (#3345): Miért? Ti öregszetek?
Sz@r lehet Nektek... :)
@Kala (#3343): Azzal nem lenne baj, ha közben nem öregednénk. :)