Hangszórók, hangládák

Gitár-, basszus-, és egyéb hangszórók fóruma. AlNiCo és kerámia mágnesek, hangszórók bekötése, beszerelése hangládába.
TÖRÖLT FELHASZNÁLÓ
TÖRÖLT FELHASZNÁLÓ
Moderátor Indult: 2016.01.14.
149
111.

@Toni L. (#110): Merre vagy helyileg? Nálam van 2 féle 212 láda, kipróbálhatod a Vox-ot velük.

110.

A jó hangszóró drága, az erősítő kicsi, csak szobában menne, úgyhogy max 2x12 lesz :-) a csöves VOX-oknál szinte mindig a Celestion Greenback van a ládában. Ezekhez hangolták az erősítők karakterisztikáját, ezért célszerű lenne ehhez igazodni. Nem olcsó cuccok :-(
Emiatt is hajlanék az 1x12 felé. Ezt gyorsan el kell döntenem, mert 16 ohm kell, hogy legyen a vége. Ha csak egy van akkor 16 ohmos hangszóró kell, ha kettő, akkor két 8-as kell sorba kötve. Használtban gondolkozom, az olcsóbb és már be is van járatva :-)

109.

@Toni L. (#108): Ha elkészül a láda, majd írd meg a tapasztalatokat. Szerintem a gyári kis ládánál jobb lesz a 2 vagy 4x12.

108.

Az előlap 19-es pozdorjából van, a többi 10-es. A félig nyitott Fender kombóimon volt ilyen vékony hátlap. De aztán az is lehet, hogy tényleg ez kell ahhoz, hogy kijöjjön a kívánt hang a kis dobozból. Én már semmin sem csodálkoznék. De ha építek ládát, az biztos, hogy rétegelt lemez, vagy valódi tömör fenyőből lesz és 20 mm alá nem megyek, ha hatan biztatnak akkor sem.

Most inkább azt kellene eldöntenem, hogy 1x, vagy 2x12-es ládát rakjak össze. A kis 2W-os VOX-nak elég lenne az 1x12, de videókon meglepve láttam, hogy pl. a viháncolós Andertonos fickók ráakasztottak egy 4x12-es ládát és tök jól elboldogult vele a kis csöves kenyérpirító. Meg az is lehet, hogy a közeljövőben rámozdulnék egy Vox AC15-ös fejre, akkor már a ládát is ahhoz igazítanám, mind méretben, mind dizájnban. Oda már pöpec lenne a 2x12-es Celestion Greenback.

107.

@Toni L. (#106): 10 mm ? Nagyon sovány, talán 18-19 mm-es bútorlap vastagság OK, lenne , nem ?

106.

@outsider (#96): Az elmúlt napok kutatásainak eredményeképpen be kell látnom, hogy igazad van. Nem véletlenül nincsenek csillapítva a ládák. És az is nagyon igaz, hogy egy jó ládánál, különösen ha zárt, vagy bass reflexes, nagyon fontos a méretezés, a frekvenciatartományhoz, membránmérethez igazított űrtartalom. Tényleg nem kell párhuzamokat keresni a hifivel, ez annyira más világ, hogy a fizikai alaptörvényeken kívül szinte nincs semmi kapcsolódási pont a kettő között.

Úgy döntöttem nem okoskodom tovább, inkább lekoppintok egy már bevált és bizonyított 1x12-es ládát :-) De azért a 10 mm-es pozdorja továbbra is csípi a szememet :-))

105.

@outsider (#104): Tudom, a fizikai ott ugyanaz, csak nagyobbak a dinamikus lökések, a cuccnak sokkal jobban kell a szélsőségeket bírniük.Megjegyzem , ismerem és élőben is láttam pld. Chris Squire-t és Stanley Clarke-ot, ők olyan tartoményban basszgitároztak, hogy egész más cuccot kellett nekik építeni. Tele volt a színpad tweeterekkel. Egy is hogy szól ?

104.

@Kala (#98): én gitár ládáról beszéltem. Az én tapasztalataim szerint az nem sokat változott 1973 óta, mikor az én ládám is készült... Azóta sok silány is készült de az alapjai ugyanazok. Vannak cégek akik másolnak, meg vannak olyanok akik új ösvényeket taposnak ki (adott esetben másoknak is). A modellezős cuccokat ne vegyük ide, annak a megszólaltatása teljesen más téma.

Ha a hangszóróimat betenném egy szarul megépített (megtervezett) ládába, szarul szólnának...

103.

@laca, Orosz laca vagyok. (#102): Éppen ezért gyártanak klf.. célokra klf. rendszereket. Mindegyik másra lett kiélezve. Lehet , hogy a 800 W-os házimozin a gitár nem szólalna meg jól, mert nem arra készült. De egy AC30-on se próbálj egy DTS filmet megnézni ! De még sima MP3-at se próbálj vele, , mert pocsék lesz.....

102.

Mondjuk ezt nem értem, hogy egy vox ac30 mekkorát szól, a házimozit siman lenyomja, amit Kala ír. Több száz wattot. Na mindegy.

101.

@Kala (#100): Hát ha így belegondolok, igencsak szennyeztük a környezetet.Például a Körös torokba hosszú platós Ifával vittük a cuccot.Most meg elég lenne egy Caddy is ha lenne még zenekar.

100.

@Némedi Zoltán (#99): Igen, akkoriban emiatt sokkal nagyobb volt a hatásfok. Szerintem most mindent a bepréselt brutális teljesítménnyel próbálnak elérni. Ha belegondolsz , hogy egy 7.1-es házimozi erősítő is általában 8 x 100 W, vagy egy PA végfok mondjuk 1200 W. De amúgy meg rohadtul spórolunk és kíméljük a környezetet.....

99.

@Kala (#98): Volt szerencsém egy ilyen jellegű basszus láda építéséhez. Gitáros haver szerzett egy műszaki rajzot.A faternál minden adott volt a megépítéséhez. Nem pontosan de 200x90x85 cm lehetett.2db tizenöt Wattos hangszórót írt a rajz amivel hajtani kellett, és ez így 2000watt középnek tudott aládolgozni a méretei miatt.Két darabot csináltunk 20 mm-es pozdorjából.Sajnos nem tudtunk annyi hangfalat össze szedni hozzá, de így is iszonyatosan hangos, és persze rohadt nehéz volt.Négy koncert után a zenekarunk is feloszlott ahogy a ládák is. Az én részemből csináltam egy 4x12-es ládát.

98.

@outsider (#96): Ifjúkori emlékeim szerint a hangládai akusztikai tervezése fizikai tényeken alapul, fő elemei a rezonancia frekvencia és a hang terjedési hullámhossza......A mély hangok miatt akkoriban sokat kísérleteztek klf. labirintus rendszerekkel és persze hatalmas és nehéz hangfalak is készültek. Nyilván, azóta sok minden vátozott.....

97.

Mondjuk egy modellezős cuccnál megint más a helyzet. Ott nem hagyományos fejjel kell gondolkodni...

96.

@Toni L. (#94): Szerintem ez tévedés. PA hangfal esetében ez így van. Gitár láda esetében igenis van szerepe a rezonanciának. Próbálj ki egy pozdorja hátlapos 1960-at, még egy rendes rétegelt hátú ládát. Ha nem hallod a különbséget nyilván nincs miről beszélni.
Ha nem számítana a rezonancia, csillapító anyagot tennének a láda belsejébe, mint PA vagy hifi hangfalak esetében.
Persze van olyan gitárláda is ami úgy van hangolva, megtervezve, hogy került bele csillapítás. Pl. ENGL V60-as láda, ha jól emlékszem.
De a rétegelt lemez sem törvényszerű.
Több prémium gyártó is használ forgács lapot (is).
Egy jó láda ˝hangolva˝ van gyárilag.
Akusztikailag meg van tervezve.
Rossz nyelvek szerint a 1960 méretei azért jöttek ki így, mert ez kijön 1 egész táblából :)
Nem tudom, ez igaz-e. Azért az egy standard méret, mások is kb ilyen méretekkel dolgoznak.

95.

@Toni L. (#94):

Ha van lehetőséged, próbálj ki otthon egy régebbi tranyós marshall kombót a kedvenc zenéiddel. Nem tépi le a fejed, értelmes hangjuk van, nem a csúcs, de könnyű vele jól megszólalni. Nekem két csöves mellet is megmaradt a 2004-es marshall mg50 dfx. Kis hangerőn is szépen szól, sőt, szerintem meglepően jól. Ma már nem egy ökör ára.

Nyílván mást is érdemes lehet, de én ezt a tranyóst ismerem csak közelebbről.

94.

@Messius (#93): Én is úgy érzem, hogy nem tulajdonítanak ennek kellő jelentőséget a gyártók, pedig egy hangládánál, hangfalnál alapkövetelmény lenne, hogy maga a kasztni a legkevésbé rezonáljon. Az ideális állapot az lenne, ha csak maga a membrán rezegne. Ez persze csak elméleti opció, mert szinte biztos, hogy rezegni fog, de nem mindegy, hogy mekkora hangerőnél kezd el beletrollkodni a hangzásba.

93.

@Toni L. (#92): Amúgy botrányos anyagokat használnak manapság. Volt szerencsém látni egy Line 6 spider kombó sérülésénél hogy miből van a doboz. Gyakorlatilag préselt keménypapír, nevetseges vastagsággal(kisebb mint10mm)!
Ha ebből indulunk ki, ezeken bármi csak segíteni tud, legyen az hangszigetelő szivacs vagy gumicsizma... :)
A tesztelesben meg teljesen egyetértek, még a hangulat is befolyásolni tudja mit hallasz. Hülyén fogalmazva sokszor az agyaddal hallasz nem a füleddel. Talán a vakteszt eredmenyes lehet megítélni hogy melyik a ˝jobb hang˝.

92.

@Messius (#91): Igen, azt vettem, amit Talpi leírt, nem is vitatom. Én a belső csillapítást leginkább a vékony káva és hátlap miatt gondoltam előnyösnek. Az előlap 20 mm, de a többi mindössze 10 mm ˝vastag˝ pozdorjalap! Nem is a jobb akusztikai tulajdonságokkal bíró MDF, hanem a mezei forgácslap. Abban biztos vagyok, hogy egy akkora hangszóró már táncba viszi ezeket a girnyó elemeket és ott keletkezhetnek káros rezgések, amik rossz irányba vihetik a hangzást.

De az is biztos, ha ez úgy általában szükséges lenne, akkor nem ezen spórolna a gyártó, egy többszázezres láda esetében. Annyit már megtettem, hogy parafadugóból vágtam egy akkora távtartót a hangszóró mágnes és a hátlap közé, hogy visszacsavarozva ráfeszít a vékony hátlapra és ezzel megakadályozza a káros rezonanciát. Nem igazán hallok különbséget, de a lelki békémnek kellett :-))

Ellenben az említett ˝mélyrotyogás˝ ami az E-D húrokon játszott duplahangok esetében zavart overdrive-al, torzítóval, azok nagyon sokat csökkentek az elmúlt napokban. Szinte megszűntek. De nem a hangládabirizgálás, hanem a gitártechnikám eredményeképpen. Most már sokkal tisztábban szólnak. Van hová fejlődnöm :-)

Azzal, amit Laca írt, maximálisan egyetértek. Nem akarok több hifi párhuzamot vonni, de ez ide is nagyon igaz. Komoly praxissal, tudással rendelkező ismerőseim, (gyártók, forgalmazók) mindig óvtak attól, hogy egy új erősítő, vagy bármilyen egyéb komponens kiválasztásánál az un. ˝A-B tesztet˝ alkalmazzam, vagyis ugyanazt a zenei részletet a folyamatosan cserélgetett eszközökkel hallgatni egy órán át. Olyankor annyira akarja hallani az ember a különbséget, hogy hallja is. Ha van, ha nincs. Én már régóta azt csinálom, hogy bekötöm a cuccost és 2-3 napig nem is bolygatom. Csak minél többféle zenét hallgatok, különféle napszakokban, különböző lelkiállapotban. Az is lehet, hogy ami első fülelésre még tetszik, az hosszútávon zavaró. És ez a gitárvilágban is így működik.